Ézsaiás 14
1 Mert könyörül az Úr Jákóbon, és ismét elválasztja Izráelt, és megnyugotja őket földjükön; és a jövevény hozzájok adja magát, és a Jákób házához csatlakoznak;
Qünki Pǝrwǝrdigar Yaⱪupⱪa rǝⱨimdillik kɵrsitidu, Yǝnǝ Israilni tallaydu; U ularni ɵz yurt-zeminida makanlaxturidu. Xuning bilǝn yat adǝmlǝr ular bilǝn birlixip, Yaⱪup jǝmǝtigǝ ⱪoxulidu.
2 És felveszik őket a népek, és elviszik őket lakhelyökre, és Izráel háza bírni fogja őket az Úr földén, szolgák és szolgálók gyanánt; és foglyaik lesznek foglyul vivőik, és uralkodnak nyomorgatóikon.
Ⱨǝrⱪaysi ǝl-millǝtlǝr ularni elip ɵz yurtiƣa apiridu; Israil jǝmǝti bolsa Pǝrwǝrdigarning zeminida ularƣa ⱪul wǝ dedǝk süpitidǝ igidarqiliⱪ ⱪilidu; Ular ɵzlirini tutⱪun ⱪilƣanlarni tutidu; Ɵzlirini ǝzgǝnlǝrning üstidin idarǝ ⱪilidu.
3 És majd ama napon, a melyen nyugalmat ád néked az Úr fáradságodtól és nyomorúságodtól és ama kemény szolgálattól, a melylyel szolgálnod kellett,
Wǝ xundaⱪ boliduki, Pǝrwǝrdigar silǝrgǝ azabtin, sarasimidin wǝ ǝsir bolup mǝjburlanƣan muxǝⱪⱪǝtlik ⱪulluⱪtin aramliⱪ bǝrgǝn künidǝ,
4 E gúnydalt mondod Babilon királya felett, és szólsz: Miként lőn vége a nyomorgatónak, a szolgaság házának vége lőn!
Silǝr Babil padixaⱨi toƣrisida mundaⱪ maⱪal-tǝmsilni eytisilǝr: — «Ⱪara, bu jazanihor ⱪandaⱪ ⱨalak boldi, Talan-taraj ⱪilip altun topliƣuqi ⱪandaⱪ yoⱪaldi!
5 Eltörte az Úr a gonoszok pálczáját, az uralkodóknak vesszejét.
Pǝrwǝrdigar rǝzillǝrning ⱨasisini, Ⱨakimlarning zakon tayiⱪini,
6 A ki népeket vert dühében szüntelen való veréssel, leigázott népségeket haraggal, kergettetik feltartózhatlanul.
Yǝni hǝlⱪ-millǝtlǝrni aqqiⱪi bilǝn üzlüksiz urƣanni, Əllǝrgǝ ƣǝzǝp ⱪilip tizginsiz ziyankǝxlik ⱪilƣanni sunduruwǝtti.
7 Nyugszik, csöndes az egész föld. Ujjongva énekelnek.
Pütkül yǝr yüzi aram tepip tinqlinidu; Ular nahxa eytip tǝntǝnǝ ⱪilidu.
8 Még a cziprusok is örvendenek rajtad: a Libánon czédrusai ezt mondják: Mióta te megdőltél, nem jő favágó ellenünk.
Ⱪariƣaylar bolsa ⱨalingdin xadlinidu, Liwandiki kedirlarmu: — «Sǝn gɵrüngdǝ yatⱪuzulƣandin keyin, Ⱨeqbir kǝsküqi bizni ⱪorⱪatmaydu!» — dǝydu.
9 Alant a sír megindul te miattad megérkezésedkor, miattad felriasztja árnyait, a föld minden hatalmasit, felkölti székeikről a népek minden királyait; (Sheol h7585)
Sǝn qüxüxüng bilǝn tǝⱨtisaradikilǝr seni ⱪarxi elixⱪa sarasimǝ bolup ketidu; Sǝn üqün ɵlüklǝrning roⱨliri, Jaⱨandiki jimiki «ɵqkǝ jinlar» ⱪozƣilidu; Əllǝrning ⱨǝmmǝ padixaⱨliri tǝhtliridin turƣuzulidu; (Sheol h7585)
10 Mind megszólalnak, és ezt mondják néked: Erőtlenné lettél te is, miként mi; hozzánk hasonlatos levél!
Ularning ⱨǝmmisi sanga ⱪarap mundaⱪ dǝydu: — «Sening ⱨalingmu bizlǝrningkidǝk boxap kǝttimu? Bizgǝ ohxax bolup ⱪaldingmusǝn?!»
11 Kevélységed és lantjaid zengése a sírba szállt; fekvő ágyad férgek, és takaró lepled pondrók! (Sheol h7585)
Sening xanu-ⱨǝywiting qiltariliringning awazliri bilǝn billǝ tǝⱨtisaraƣa qüxürülüp tügidi; Astingda qiwin ⱪurti miȥildap ketidu, Üstüngni sazanglar ⱪaplap ketidu. (Sheol h7585)
12 Miként estél alá az égről fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, a ki népeken tapostál!
I Qolpan, Sǝⱨǝr balisi, Sǝn ⱪandaⱪ ⱪilip asmandin yiⱪilip qüxkǝnsǝn! I tehi ɵtkǝndila ǝllǝrni yǝrgǝ yiⱪitⱪuqi, Sǝn yǝr yüzigǝ taxliwetilding!
13 Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon.
Sǝn ǝslidǝ kɵnglüngdǝ: — «Mǝn asmanlarƣa qiⱪimǝn, Tǝhtimni Hudaning yultuzliridin üstün ⱪilimǝn; Mǝn jamaǝtning teƣida, Yǝni ximal tǝrǝplǝrdimu olturimǝn;
14 Felibök hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz.
Mǝn bulutlarning egiz jayliridin yuⱪiriƣa ɵrlǝymǝn; Ⱨǝmmidin Aliy bilǝn tǝng bolimǝn!» — deding.
Ⱨalbuki sǝn tǝⱨtisaraƣa, Qongⱪur ⱨangning tegilirigǝ qüxürüldung». (Sheol h7585)
16 A kik látnak, rád tekintenek, és elgondolják: Ez-é a föld ama háborgatója, a ki királyságokat rendített meg?
Seni kɵrgǝnlǝr sanga yeⱪindin sinqilap ⱪarap: — «Jaⱨanni zilziligǝ kǝltürgǝn, padixaⱨliⱪlarni titrǝtkǝn adǝm muxumidu?
17 A ki a föld kerekségét pusztasággá tette, városait lerontá, és foglyait nem bocsátá haza!
Yǝr yüzini qɵl-bayawan ⱪilip, Uningdiki xǝⱨǝrlǝrni ƣulatⱪan, Tutⱪan ǝsirlǝrni ɵz yurtiƣa ⱨeq ⱪoyup bǝrmigǝn muxumidu?» — deyixidu.
18 A népeknek minden királyai dicsőségben nyugosznak, kiki az ő sírjában,
Mana ǝllǝrning xaⱨliri birimu ⱪalmay «xan-xǝrǝp»tǝ, [ⱪarangƣuluⱪtiki] ɵz ɵyidǝ yetixidu,
19 Te pedig messze vettetel sírodtól, mint valami hitvány gally, takarva megölettekkel, fegyverrel átverettekkel, sziklasírba leszállókkal, mint valami eltapodott holttest!
Biraⱪ sǝn kǝmsitilgǝn [qirigǝn] bir xah kǝbi, Ɵltürülgǝnlǝrning dɵwisi astida, Ⱪiliq bilǝn sanjilƣan, ⱨangning tǝⱨtigǝ qüxidiƣanlarƣa ohxax, Ayaƣ astida dǝssǝp-qǝylǝngǝn ɵlüktǝk, Ɵz gɵrüngdin mǝⱨrum bolup taxliwetilding.
20 Nem egyesülsz velök a sírban, mert elpusztítád földedet, megölted népedet: nem él sokáig a gonoszok magva sem!
Sǝn axu padixaⱨlar bilǝn birgǝ dǝpnǝ ⱪilinmaysǝn, Qünki ɵz yurtungni wǝyran ⱪilƣansǝn, Ɵz hǝlⱪingni ɵltürüwǝtkǝnsǝn; Rǝzillik ⱪilƣuqilarning nǝsli ⱨǝrgiz yǝnǝ tilƣa elinmaydu.
21 Készítsetek öldöklést az ő fiainak atyáik vétkéért, hogy fel ne keljenek, és örökségül bírják e földet, és városokkal töltsék be e földnek színét!
Ata-bowilirining ⱪǝbiⱨlikliri tüpǝylidin, Uning oƣullirini ⱪǝtl ⱪilixⱪa tǝyyar ⱪilinglar; Xundaⱪ ⱪilƣanda, ular ornidin turup yǝr-jaⱨanni ixƣal ⱪilmaydu, Yǝr yüzini xǝⱨǝrgǝ toxⱪuzuwetǝlmǝydu.
22 És felkelnek ő ellenök, szóla a seregeknek Ura, és kivágom Babilon nevét és maradékát, fiait és unokáit, szól az Úr;
Qünki Mǝn ularƣa ⱪarxi qiⱪimǝn, — dǝydu samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Pǝrwǝrdigar, — Mǝn Babildin uning namini wǝ uning ⱪalduⱪlirini, nǝsil-pǝrzǝntlirini üzüp taxlaymǝn, — dǝydu Pǝrwǝrdigar,
23 És a sündisznónak örökségévé és álló vizek tavává teszem azt, és elsöpröm azt a pusztítás seprőjével, szól a seregeknek Ura.
— Wǝ uni ⱨuwⱪuxning makaniƣa, sazliⱪlarƣa aylandurimǝn; Ⱨalakǝt süpürgisi bilǝn uni süpürüp taxlaymǝn, — dǝydu samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Pǝrwǝrdigar.
24 Megesküdött a seregeknek Ura, mondván: Úgy lészen, mint elgondolám, úgy megy véghez, mint elvégezém:
Samawi ⱪoxunlarning Sǝrdari bolƣan Pǝrwǝrdigar mundaⱪ ⱪǝsǝm iqkǝnki, — Mǝn ⱪandaⱪ oylisam, xundaⱪ bolidu; Ⱪandaⱪ mǝⱪsǝtni kɵnglümgǝ püksǝm, xu tiklinidu,
25 Megrontom Assiriát földemen, és megtapodom hegyeimen, és eltávozik róluk igája, és terhe válláról eltávozik.
Mǝⱪsitim Ɵz zeminimda Asuriyǝlikni ⱪiyma-qiyma ⱪilixtin ibarǝt; Ɵz taƣlirimda uni dǝssǝp-qǝylǝymǝn; U salƣan boyunturuⱪ hǝlⱪimning boynidin, U artⱪan yük mürisidin elip taxlinidu.
26 Ez az elvégezett tanács az egész föld felől, és ez ama felemelt kéz minden népek fölött.
Mana bu pütkül yǝr yüzi toƣruluⱪ iradǝ ⱪilinƣan mǝⱪsǝttur, Mana bu barliⱪ ǝllǝrning üstigǝ uzartilƣan ⱪoldur.
27 Mert a seregek Ura végezte, és ki teszi azt erőtelenné? Az ő keze fel van emelve; ki fordítja el azt?
Pǝrwǝrdigar mundaⱪ mǝⱪsǝtni pükkǝnikǝn, Kim uni tosalisun? Uning ⱪoli uzartilƣanikǝn, kim uni yanduralisun?
28 A mely esztendőben meghalt Akház király, akkor lőn e jövendölés.
Aⱨaz padixaⱨ ɵlgǝn yilida mundaⱪ wǝⱨiy yüklǝndi: —
29 Ne örvendj oly nagyon Filisztea, hogy eltört a téged verőnek vesszeje, mert a kígyó magvából baziliskus jő ki, a melytől szárnyas sárkány származik.
I Filistiyǝ, ⱨǝmminglar, «Bizni urƣan tayaⱪ sundi» dǝp xadlanmanglar; Qünki yilanning yiltizidin zǝⱨǝrlik bir yilan qiⱪidu, Uning nǝsli bolsa dǝⱨxǝtlik uqar yilan bolidu.
30 És legelnek a szegényeknek elsőszülöttei, és a szűkölködők bátorsággal nyugosznak; és én kivesztem gyökeredet éhséggel, és maradékodat megölik.
Xuning bilǝn yoⱪsullarning tunji baliliri ozuⱪlinidu, Mɵminlǝr bolsa tinq-amanliⱪta yatidu; Biraⱪ Mǝn yiltizingni aqarqiliⱪ bilǝn yoⱪitimǝn Ⱪalƣan ⱪismingmu u tǝrǝptin ɵltürülidu.
31 Jajgass kapu, kiálts város! remeg egész Filisztea, mivel füst jő észak felől; és nem marad el seregeiből egy sem!
Xunga i ⱪowuⱪ, nalǝ kɵtürgin, I xǝⱨǝr, pǝryad qǝkkin! I Filistiyǝ, sǝn bolsang erip kǝtkǝnsǝn! Qünki ximal tǝrǝptin is-tütǝklik bir tüwrük ɵrlǝydu; Uning yiƣilƣan ⱪoxunlirida ⱨeqkim sǝpsiz ⱪalmaydu.
32 És mit felelnek a népek követei? Azt, hogy az Úr veté meg a Sion alapját, és abban bíznak népe szegényei.
Əmdi bu ǝlning ǝlqilirigǝ ⱪandaⱪ jawab berix kerǝk? — «Zionni tikligüqi Pǝrwǝrdigardur; Uning hǝlⱪi iqidiki ezilgüqilǝr uningdin baxpanaⱨ tapidu» — degin!»
