Ézsaiás 14
1 Mert könyörül az Úr Jákóbon, és ismét elválasztja Izráelt, és megnyugotja őket földjükön; és a jövevény hozzájok adja magát, és a Jákób házához csatlakoznak;
Maasinto ni Yahweh kenni Jacob; pilien ken isublinanto manen ti Israel iti bukodda a daga. Makitiponto kadakuada dagiti gangannaet ken makikaduadanto iti kaputotan ni Jacob.
2 És felveszik őket a népek, és elviszik őket lakhelyökre, és Izráel háza bírni fogja őket az Úr földén, szolgák és szolgálók gyanánt; és foglyaik lesznek foglyul vivőik, és uralkodnak nyomorgatóikon.
Isublinto ida dagiti nasion iti bukodda a lugar. Ket ipanto ida ti kaputotan ti Israel idiay daga ni Yahweh kas adipen a lallaki ken babbai. Tiliwendanto dagiti nangtiliw kadakuada, ken iturayandanto dagiti nangparparigat kadakuada.
3 És majd ama napon, a melyen nyugalmat ád néked az Úr fáradságodtól és nyomorúságodtól és ama kemény szolgálattól, a melylyel szolgálnod kellett,
Iti aldaw nga ikkannaka ni Yahweh iti inana manipud iti panagsagsagabam ken panagladladingitmo, ken iti nadagsen a trabaho a masapul nga aramidem,
4 E gúnydalt mondod Babilon királya felett, és szólsz: Miként lőn vége a nyomorgatónak, a szolgaság házának vége lőn!
kantaemto daytoy a pananglais a kanta maibusor iti ari ti Babilonia, “Anian a panagpatingga ti mangparparigat, ti naulpit ket naggibusen!
5 Eltörte az Úr a gonoszok pálczáját, az uralkodóknak vesszejét.
Tinukkol ni Yahweh ti sarukod dagiti nadangkes, ti setro dagidiay mangiturturay,
6 A ki népeket vert dühében szüntelen való veréssel, leigázott népségeket haraggal, kergettetik feltartózhatlanul.
a nangkabil kadagiti tattao iti pungtot a saan nga agsardeng a panangkabil, a sipupungtot a nangituray kadagiti nasion, iti awan patinggana a panangraut.
7 Nyugszik, csöndes az egész föld. Ujjongva énekelnek.
Adda kappia ken talna iti entero a daga; rinugianda ti panagramrambak babaen iti panagkankanta.
8 Még a cziprusok is örvendenek rajtad: a Libánon czédrusai ezt mondják: Mióta te megdőltél, nem jő favágó ellenünk.
Uray dagiti parwa a kayo ket makipagragragsak kadakayo kasta met dagiti sedro iti Lebanon; kunada, ‘Agsipudta napasagkan, awanen iti agpukpukan nga umay mangpukan kadakami.’
9 Alant a sír megindul te miattad megérkezésedkor, miattad felriasztja árnyait, a föld minden hatalmasit, felkölti székeikről a népek minden királyait; (Sheol h7585)
Ti Sheol nga adda iti baba ket magagaran a mangsabat kenka inton mapanka sadiay. Riniingna dagiti natay para kenka, a dagiti amin nga ari ti daga, pinatakderna kadagiti tronoda, amin dagiti ari dagiti nasion. (Sheol h7585)
10 Mind megszólalnak, és ezt mondják néked: Erőtlenné lettél te is, miként mi; hozzánk hasonlatos levél!
Agsaodanto amin ket ibagada kenka, ‘Kimmapuykan a kas kadakami. Nagbalinkan a kas kadakami.
11 Kevélységed és lantjaid zengése a sírba szállt; fekvő ágyad férgek, és takaró lepled pondrók! (Sheol h7585)
Ti kinapasindayagmo ket naipababa iti sheol agraman ti uni dagiti nakuerdasan nga instrumenton. Sur-it ti naiwaras iti pagiddaam ken igges ti naiyules kaniam.’ (Sheol h7585)
12 Miként estél alá az égről fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, a ki népeken tapostál!
Anian ta natnagka manipud langit, baggak, nga anak ti bigat! Sika a nangsakup kadagiti nasion, anian a pannakatnagmo iti daga.
13 Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon.
Kinunam iti pusom, ‘Umuliakto idiay langit, ipasdekkonto ti tronok iti ngatoen dagiti bituen ti Dios, ken agtugawak iti tapaw ti bantay ti paguummongan, agingga iti amianan.
14 Felibök hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz.
Umuliakto iti ngatoen dagiti ulep; pagbalinekto ti bagik a kas iti Kangatoan a Dios.’
Ngem naipababakan ita iti sheol, iti kaunggan ti abut. (Sheol h7585)
16 A kik látnak, rád tekintenek, és elgondolják: Ez-é a föld ama háborgatója, a ki királyságokat rendített meg?
Matmatandakanto dagiti makakita kenka; ken mingmingmingandakanto. Kunaendanto, ‘Daytoy kadi ti tao a nangpakintayeg iti daga, a nanggungon kadagiti pagarian,
17 A ki a föld kerekségét pusztasággá tette, városait lerontá, és foglyait nem bocsátá haza!
a namagbalin iti lubong a let-ang, a nangdadael kadagiti siudad daytoy ken ti tao a saanna nga impalubos nga agawid dagiti baludna?’
18 A népeknek minden királyai dicsőségben nyugosznak, kiki az ő sírjában,
Dagiti amin nga ari dagiti nasion, aminda ket pimmusayda nga addaan iti kinadayag, tunggal maysa iti bukodda a tanem.
19 Te pedig messze vettetel sírodtól, mint valami hitvány gally, takarva megölettekkel, fegyverrel átverettekkel, sziklasírba leszállókkal, mint valami eltapodott holttest!
Ngem naipurwakka manipud iti tanemmo, a kas iti sanga a naibelleng, kasla lupot a naiyules kenka dagiti natay, dagiti dinuyok ti kampilan—dagiti bumaba kadagiti batbato iti abut.
20 Nem egyesülsz velök a sírban, mert elpusztítád földedet, megölted népedet: nem él sokáig a gonoszok magva sem!
Kas iti bangkay a naibaddebaddek, iti kaanuman ket dikanto maitipon kadakuada iti tanem gapu ta dinadaelmo ti dagam. Sika a nangpapatay kadagiti tattaom ket anak dagiti mangar-aramid iti kinadakes ken pulos a saankanto a madakamat manen.”
21 Készítsetek öldöklést az ő fiainak atyáik vétkéért, hogy fel ne keljenek, és örökségül bírják e földet, és városokkal töltsék be e földnek színét!
Isaganayo ti pangpatayyo kadagiti annakda, gapu iti kinamanagbasol dagiti kapuonanda, tapno saandanto a bumangon a mangtagikua iti daga ken mangpunno iti entero a lubong kadagiti siudad.
22 És felkelnek ő ellenök, szóla a seregeknek Ura, és kivágom Babilon nevét és maradékát, fiait és unokáit, szól az Úr;
Daytoy ti pakaammo ni Yahweh a Mannakabalin-amin—“Tumakderakto a maibusor kadakuada.” Pukawekto iti Babilonia ti nagan, kaputotan ken ti sumaruno pay a kaputotan” —daytoy ti pakaammo ni Yahweh.
23 És a sündisznónak örökségévé és álló vizek tavává teszem azt, és elsöpröm azt a pusztítás seprőjével, szól a seregeknek Ura.
“Pagbalinekto pay isuna a sanikua dagiti kullaaw ken kadandanuman, ken sagadakto daytoy babaen iti sagad ti pannakadadael” —daytoy ti pakaammo ni Yahweh a Mannakabalin-amin.
24 Megesküdött a seregeknek Ura, mondván: Úgy lészen, mint elgondolám, úgy megy véghez, mint elvégezém:
Insapata ni Yahweh a Mannakabalin-amin, “Pudno, a no ania ti pinanggepko, isunto ti mapasamak; ken no ania ti ginandatko, isunto ti maaramid.
25 Megrontom Assiriát földemen, és megtapodom hegyeimen, és eltávozik róluk igája, és terhe válláról eltávozik.
Parmekekto ti taga-Asiria iti dagak, ket payatpayatak isuna kadagiti rabaw ti bantayko. Ket maikkatto ti sangolna manipud kadakuada ken maikkatto ti impabaklayna manipud iti abagada.”
26 Ez az elvégezett tanács az egész föld felől, és ez ama felemelt kéz minden népek fölött.
Daytoy ti plano a maipatungpal iti entero a daga, ken daytoy ti ima a naingato iti amin a nasion.
27 Mert a seregek Ura végezte, és ki teszi azt erőtelenné? Az ő keze fel van emelve; ki fordítja el azt?
Ta ni Yahweh a Mannakabalin-amin ti nangpanggep iti daytoy; siasino koma ti makabael a manglapped kenkuana? Nakasagana ti imana a mangipatungpal kadagiti pinanggepna, ket siasino ngay ti makabael a manglapped kadagitoy?
28 A mely esztendőben meghalt Akház király, akkor lőn e jövendölés.
Iti tawen nga ipapatay ni ari Ahaz, dimteng daytoy a pakaammo:
29 Ne örvendj oly nagyon Filisztea, hogy eltört a téged verőnek vesszeje, mert a kígyó magvából baziliskus jő ki, a melytől szárnyas sárkány származik.
“Saanka nga agrag-o, Filistia, gapu ta natukkolen ti sarukod a nangdangran kadakayo. Ta manipud iti maysa nga uleg ket rumuar met ti maysa nga uleg, ken ti anaknanto ket agbalin a nauyong a karasaen a tumaytayab.
30 És legelnek a szegényeknek elsőszülöttei, és a szűkölködők bátorsággal nyugosznak; és én kivesztem gyökeredet éhséggel, és maradékodat megölik.
Ti inauna nga anak dagiti nakurapay ket manganto, ken natalgedto nga agidda dagiti agkasapulan. Patayekto dagiti kapuonanyo babaen iti nakaro a panagbisin a mangpatayto kadagiti amin a nakalasat kadakayo.
31 Jajgass kapu, kiálts város! remeg egész Filisztea, mivel füst jő észak felől; és nem marad el seregeiből egy sem!
Agdung-awka, sika a ruangan; agsangitka, sika a siudad; marunawkayonto amin, Filistia. Ta manipud iti amianan ket umay ti maysa nga asok, ket awanto ti magna a nabuntog iti likudan dagiti dadduma.”
32 És mit felelnek a népek követei? Azt, hogy az Úr veté meg a Sion alapját, és abban bíznak népe szegényei.
Kasanonto ngarud a sumungbat ti maysa a tao kadagiti mensahero iti dayta a nasion? Nga impasdek ni Yahweh ti Sion, ket kenkuana ti pakasarakan dagiti agsagsagaba a tattaona iti pagkamangan.
