< Ézsaiás 12 >
1 És így szólsz ama napon: Hálákat adok néked, oh Uram! mert jóllehet haragudtál reám, de elfordult haragod, és megvígasztaltál engemet!
Pea ʻi he ʻaho ko ia te ke pehē, “ʻE Sihova, te u fakafetaʻi kiate koe: he neongo ne ke houhau, ka kuo ke fakafiemālieʻi au.
2 Ímé, az Isten az én szabadítóm! bízom és nem félek; mert erősségem és énekem az Úr, az Úr, és lőn nékem szabadítóm!
Vakai, ko e ʻOtua ko hoku fakamoʻui te u falala, ka e ʻikai manavahē: he ko e ʻEiki ko Sihova ko hoku mālohi ia mo ʻeku hiva; pea kuo hoko foki ia ko hoku fakamoʻui.”
3 S örömmel merítetek vizet a szabadító kútfejéből,
Ko ia te mou ʻutu ʻae vai ʻi he fiefia mei he ngaahi matavai ʻoe moʻui.
4 És így szólotok ama napon: Adjatok hálát az Úrnak, magasztaljátok az Ő nevét, hirdessétek a népek közt nagyságos dolgait, mondjátok, hogy nagy az Ő neve.
Pea ʻi he ʻaho ko ia te mou pehē, “Fakafetaʻi kia Sihova, ui ki hono huafa, fakahā ʻene ngaahi ngāue ʻi he ʻao ʻoe kakai, fakamatala kuo hiki hake hono huafa.
5 Mondjatok éneket az Úrnak, mert nagy dolgot cselekedett; adjátok tudtára ezt az egész földnek!
Hiva kia Sihova; he kuo ne fai ʻae ngaahi meʻa lelei ʻaupito: ʻoku ʻilo ia ʻe māmani kotoa pē.
6 Kiálts és örvendj, Sionnak lakosa, mert nagy közötted Izráelnek Szentje!
Kalanga pea mavava ʻi he fiefia, ʻa koe ʻoku nofo ʻi Saione: he ʻoku lahi ʻae tokotaha māʻoniʻoni ʻo ʻIsileli ʻoku ʻiate koe.”