< Hóseás 13 >
1 Efraim szólott volt, rettegés: nagygyá lett Izráelben, de vétkezett a Baállal, és meghalt.
When Ephraim spoke, a horror seized Israel: and he sinned in Baal and died.
2 Most is többítik bűneiket és csinálnak magoknak öntött képeket az ő ezüstjökből, bálványokat az ő eszök szerint. Képfaragók csinálmánya mindaz! Róluk mondják: Emberek, a kik áldoznak, borjúkat csókolnak!
And now they have sinned more and more: and they have made to themselves a molten thing of their silver as the likeness of idols: the whole is the work of craftsmen: to these that say: Sacrifice men, ye that adore calves.
3 Azért olyanná lesznek, mint a reggeli felhő és mint a harmat, a mely korán eltűnik; mint a szérűről elsodort polyva és mint a kéménynek füstje.
Therefore they shall be as a morning aloud, and as the early dew that passeth away, as the dust that is driven with a whirlwind out of the floor, and as the smoke out of the chimney.
4 Pedig én vagyok az Úr, a te Istened Égyiptom földétől fogva. Nem ismerhetsz más Istent kivülem, és rajtam kivül nincs más szabadító!
But I am the Lord thy God from the land of Egypt: and thou shalt know no God but me, and there is no saviour beside me.
5 Én ismertelek téged a pusztában, az eltikkadt földön.
I knew thee in the desert, in the land of the wilderness.
6 A mint legeltek: elteltek; elteltek és szívök felfuvalkodék: azért hát elfelejtkezének rólam.
According to their pastures they were filled, and were made full: and they lifted up their heart, and have forgotten me.
7 De olyan is leszek hozzájok, mint az oroszlán; mint a párducz, úgy lesekedem az úton.
And I will be to them as a lioness, as a leopard in the way of the Assyrians.
8 Rájok rohanok, mint a kölykétől megfosztott medve, és széttépem szívök borítóját, és felfalom ott őket, mint egy nőstény oroszlán. A mezei vad szaggatja szét őket!
I will meet them as a bear that is robbed of her whelps, and I will rend the inner parts of their liver: and I will devour them there as a lion, the beast of the field shall tear them.
9 Romlásodra lett Izráel, hogy ellenem törekedtél, a te segítőd ellen.
Destruction is thy own, O Israel: thy help is only in me.
10 Hol van hát a te királyod, hol van, hogy megoltalmazzon minden városodban? És biráid, a kik felől ezt mondád: Adj nékem királyt és fejedelmeket!
Where is thy king? now especially let him save thee in all thy cities: and thy judges, of whom thou saidst: Give me kings and princes.
11 Adtam néked királyt haragomban, és elvettem az én búsulásomban!
I will give thee a king in my wrath, and will take him away in my indignation.
12 Egybe van kötve Efraim álnoksága; eltéve az ő bűne!
The iniquity of Ephraim is bound up, his sin is hidden.
13 A szülőasszony kínjai lepik meg őt; oktalan fiú ő, mert a kellő időben nem jő ki anyjának méhéből.
The sorrows of a woman in labour snail come upon him, he is an unwise son: for now he shall not stand in the breach of the children.
14 Megváltom őket a Seol hatalmából! Megmentem őket a haláltól! Hol van a te veszedelmed oh halál?! Hol van a te romlásod oh Seol?! Megbánás elrejtetett én előlem. (Sheol )
I will deliver them out of the hand of death. I will redeem them from death: O death, I will be thy death; O hell, I will be thy bite: comfort is hidden from my eyes. (Sheol )
15 Mert bár a testvérek közt ő a legvirágzóbb: feljő a keleti szél, az Úr szele támad fel a pusztából; kiszárad kútfeje, elapad forrása: az rabolja ki minden drága kincseinek tárházát.
Because he shall make a separation between brothers: the Lord will bring a burning wind that shall rise from the desert, and it shall dry up his springs, and shall make his fountain desolate, and he shall carry off the treasure of every desirable vessel.
16 Meglakol Samaria, mert daczolt az ő Istenével. Fegyver által hullanak el; csecsemőik földhöz veretnek, és terhes asszonyaik ketté vágatnak.
Let Samaria perish, because she hath stirred up her God to bitterness: let them perish by the sword, let their little ones be dashed, and let the women with child be ripped up.