Zsidókhoz 3

1 Annakokáért szent atyafiak, mennyei elhívásnak részesei, figyelmezzetek, a mi vallásunknak apostolára és főpapjára, Krisztus Jézusra,

Difor, heilage brør, som er luthavande i eit himmelsk kall! sjå på den apostel og øvsteprest som me kjennest ved, Jesus,

2 A ki hű ahhoz, a ki őt rendelte, valamint Mózes is az ő egész házában.

han som var tru mot den som gjorde honom dertil, liksom og Moses var i heile hans hus!

3 Mert ez nagyobb dicsőségre méltattatott, mint Mózes, a mennyiben a ház építőjének nagyobb a tisztessége, mint a háznak.

For denne er halden so mykje større æra verd enn Moses, som den som hev bygt huset, hev større æra enn huset sjølv.

4 Mert minden háznak van építője, a ki pedig mindent elkészített, az Isten az.

Kvart hus er det einkvan som byggjer, men den som hev bygt alt, det er Gud.

5 Mózes is hű volt ugyan az ő egész házában, mint szolga, a hirdetendőknek bizonyságára,

Og Moses var vel tru i heile hans hus som ein tenar til å vitna um det som skulde verta tala,

6 Krisztus ellenben mint Fiú a maga háza felett, a kinek háza mi vagyunk, ha a bizodalmat és a reménységnek dicsekedését mind végig erősen megtartjuk.

men Kristus stend som son yver huset hans; og hans hus er me, so framt me held vårt frimod og den voni me rosar oss av, fast alt til enden.

7 Annakokáért a mint a Szent Lélek mondja: Ma, ha az ő szavát halljátok,

Difor, som den Heilage Ande segjer: «I dag, um de høyrer hans røyst,

8 Meg ne keményítsétek a ti szíveteket, mint az elkeseredéskor, a kísértés ama napján a pusztában,

so forherd ikkje dykkar hjarto som på argingsstaden på freistingsdagen i øydemarki,

9 A hol a ti atyáitok próbára tevéssel megkísértének engem és látták az én cselekedeteimet negyven esztendeig.

der federne dykkar freista meg; dei prøvde meg, endå dei såg mine gjerningar i fyrti år.

10 Azért megharagudtam arra a nemzetségre és mondám: mindig tévelyegnek szivökben; ők pedig nem ismerték meg az én útaimat.

Difor harmast eg på denne ætti og sagde: «Dei fer alltid vilt i hjarta; » men dei kjende ikkje mine vegar,

11 Úgy hogy megesküdtem haragomban, hogy nem fognak bemenni az én nyugodalmamba.

so eg svor i min vreide: «Sanneleg, dei skal ikkje koma inn til mi kvila!»»

12 Vigyázzatok atyámfiai, hogy valaha ne legyen bármelyikőtöknek hitetlen gonosz szíve, hogy az élő Istentől elszakadjon;

Sjå til, brør, at det ikkje i nokon av dykk skal vera eit vondt, vantruande hjarta, so han fell frå den livande Gud!

13 Hanem intsétek egymást minden napon, míg tart a ma, hogy egyikőtök se keményíttessék meg a bűnnek csalárdsága által:

Men påminn kvarandre kvar dag, so lenge som det heiter: «i dag», so ikkje nokon av dykk skal verta forherd ved dåring av syndi!

14 Mert részeseivé lettünk Krisztusnak, ha ugyan az elkezdett bizodalmat mindvégig erősen megtartjuk.

For me hev fenge lut med Kristus, so framt me held vår fyrste fulle vissa fast til enden.

15 E mondás szerint: Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket, mint az elkeseredéskor.

Når det vert sagt: «I dag, um de høyrer hans røyst, so forherd ikkje dykkar hjarto som på argingsstaden, »

16 Mert kik keseredtek el, mikor ezt hallák? Nemde mindazok, a kik kijövének Égyiptomból Mózes által?

kven var då dei som høyrde og arga honom? Var det ikkje alle dei som gjekk ut or Egyptarland ved Moses?

17 Kikre haragudott vala pedig meg negyven esztendeig? avagy nem azokra-é, a kik vétkeztek, a kiknek testei elhullottak a pusztában?

Men kven var det han harmast på i fyrti år? var det ikkje på deim som hadde synda, so deira kroppar fall i øydemarki?

18 Kiknek esküdött pedig meg, hogy nem mennek be az ő nyugodalmába, hanemha az engedetleneknek?

Og kven var det han svor um, at dei ikkje skulde koma inn til hans kvila, utan um deim som var vantruande?

19 Látjuk is, hogy nem mehettek be hitetlenség miatt.

So ser me då at dei ikkje kunde koma inn for vantru skuld.