Zsidókhoz 2
1 Annakokáért annál is inkább szükséges nékünk a hallottakra figyelmeznünk, hogy valaha el ne sodortassunk.
Therefore we ought to give the more earnest heed to the things that were heard, lest haply we drift away [from them].
2 Mert ha az angyaloktól hirdetett beszéd erős volt és minden bűn és engedetlenség elvette igazságos büntetését:
For if the word spoken through angels proved stedfast, and every transgression and disobedience received a just recompense of reward;
3 Mimódon menekedünk meg mi, hogyha nem törődünk ily nagy idvességgel? a melyet, miután kezdetben hirdetett az Úr, azok, a kik hallották, biztosítottak számunkra,
how shall we escape, if we neglect so great salvation? which having at the first been spoken through the Lord, was confirmed unto us by them that heard;
4 Velök együtt bizonyságot tevén arról az Isten, jelekkel meg csodákkal és sokféle erőkkel s a Szent Léleknek közléseivel az ő akarata szerint.
God also bearing witness with them, both by signs and wonders, and by manifold powers, and by gifts of the Holy Ghost, according to his own will.
5 Mert nem angyaloknak vetette alá a jövendő világot, a melyről szólunk.
For not unto angels did he subject the world to come, whereof we speak.
6 Sőt bizonyságot tett valahol valaki, mondván: Micsoda az ember, hogy megemlékezel ő róla, avagy az embernek fia, hogy gondod van reá?
But one hath somewhere testified, saying, What is man, that thou art mindful of him? Or the son of man, that thou visitest him?
7 Kisebbé tetted őt rövid időre az angyaloknál, dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt és úrrá tetted kezeid munkáin,
Thou madest him a little lower than the angels; Thou crownedst him with glory and honour, And didst set him over the works of thy hands:
8 Mindent lábai alá vetettél. Mert azzal, hogy néki mindent alávetett, semmit sem hagyott alávetetlenül: de most még nem látjuk, hogy néki minden alávettetett.
Thou didst put all things in subjection under his feet. For in that he subjected all things unto him, he left nothing that is not subject to him. But now we see not yet all things subjected to him.
9 Azt azonban látjuk, hogy Jézus, a ki egy kevés időre kisebbé tétetett az angyaloknál, a halál elszenvedéséért dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hogy az Isten kegyelméből mindenkiért megízlelje a halált.
But we behold him who hath been made a little lower than the angels, [even] Jesus, because of the suffering of death crowned with glory and honour, that by the grace of God he should taste death for every [man].
10 Mert illendő vala, hogy a kiért minden és a ki által minden, sok fiakat vezérelvén dicsőségre, az ő idvességök fejedelmét szenvedések által tegye tökéletessé.
For it became him, for whom are all things, and through whom are all things, in bringing many sons unto glory, to make the author of their salvation perfect through sufferings.
11 Mert a megszentelő és a megszenteltek egytől valók mindnyájan, a mely oknál fogva nem szégyenli őket atyjafiainak hívni,
For both he that sanctifieth and they that are sanctified are all of one: for which cause he is not ashamed to call them brethren,
12 Mondván: Hirdetem a te nevedet az én atyámfiainak, az anyaszentegyháznak közepette dícséretet mondok néked.
saying, I will declare thy name unto my brethren, In the midst of the congregation will I sing thy praise.
13 És ismét: Én ő benne bízom; és ismét: Ímhol vagyok én és a gyermekek, a kiket az Isten nékem adott.
And again, I will put my trust in him. And again, Behold, I and the children which God hath given me.
14 Mivel tehát a gyermekek testből és vérből valók, ő is hasonlatosképen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, a kinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt,
Since then the children are sharers in flesh and blood, he also himself in like manner partook of the same; that through death he might bring to nought him that had the power of death, that is, the devil;
15 És megszabadítsa azokat, a kik a haláltól való félelem miatt teljes életökben rabok valának.
and might deliver all them who through fear of death were all their lifetime subject to bondage.
16 Mert nyilván nem angyalokat karolt fel, hanem az Ábrahám magvát karolta fel.
For verily not of angels doth he take hold, but he taketh hold of the seed of Abraham.
17 Annakokáért mindenestől fogva hasonlatosnak kellett lennie az atyafiakhoz, hogy könyörülő legyen és hív főpap az Isten előtt való dolgokban, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért.
Wherefore it behoved him in all things to be made like unto his brethren, that he might be a merciful and faithful high priest in things pertaining to God, to make propitiation for the sins of the people.
18 Mert a mennyiben szenvedett, ő maga is megkísértetvén, segíthet azokon, a kik megkísértetnek.
For in that he himself hath suffered being tempted, he is able to succour them that are tempted.
