Zsidókhoz 1
1 Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképen szólott hajdan az atyáknak a próféták által,
God, having in the past spoken to the fathers through the prophets at many times and in various ways,
2 ez utolsó időkben szólott nékünk Fia által, a kit tett mindennek örökösévé, a ki által a világot is teremtette, (aiōn g165)
has at the end of these days spoken to us by his Son, whom he appointed heir of all things, through whom also he made the worlds. (aiōn g165)
3 A ki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, a ki hatalma szavával fentartja a mindenséget, a ki minket bűneinktől megtisztítván, üle a Felségnek jobbjára a magasságban,
His Son is the radiance of his glory, the very image of his substance, and upholding all things by the word of his power, who, when he had by himself purified us of our sins, sat down on the right hand of the Majesty on high,
4 Annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, a mennyivel különb nevet örökölt azoknál.
having become as much better than the angels as the more excellent name he has inherited is better than theirs.
5 Mert kinek mondotta valaha az angyalok közül: Én Fiam vagy te, én ma szűltelek téged? és ismét: Én leszek néki Atyja és ő lesz nékem Fiam?
For to which of the angels did he say at any time, “You are my Son. Today I have become your father?” and again, “I will be to him a Father, and he will be to me a Son?”
6 Viszont mikor behozza az ő elsőszülöttét a világba, így szól: És imádják őt az Istennek minden angyalai.
When he again brings in the firstborn into the world he says, “Let all the angels of God worship him.”
7 És bár az angyalokról így szól: Ki az ő angyalait szelekké teszi és az ő szolgáit tűz lángjává,
Of the angels he says, “He makes his angels winds, and his servants a flame of fire.”
8 Ámde a Fiúról így: A te királyi széked óh Isten örökkön örökké. Igazságnak pálczája a te országodnak pálczája. (aiōn g165)
But of the Son he says, “Your throne, O God, is forever and ever. The sceptre of uprightness is the sceptre of your Kingdom. (aiōn g165)
9 Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot: annakokáért felkent téged az Isten, a te Istened, örömnek olajával a te társaid felett.
You have loved righteousness and hated iniquity; therefore God, your God, has anointed you with the oil of gladness above your fellows.”
10 És: Te Uram kezdetben alapítottad a földet és a te kezeidnek művei az egek;
And, “You, Lord, in the beginning, laid the foundation of the earth. The heavens are the works of your hands.
11 Azok elvesznek, de te megmaradsz, és mindazok, mint a ruha megavulnak.
They will perish, but you continue. They all will grow old like a garment does.
12 És palástként összehajtod azokat és elváltoznak, te pedig ugyanaz vagy és a te esztendeid el nem fogynak.
You will roll them up like a mantle, and they will be changed; but you are the same. Your years won’t fail.”
13 Melyik angyalnak mondotta pedig valaha: Ülj az én jobbkezem felől, míglen ellenségeidet lábaidnak zsámolyává teszem?
But which of the angels has he told at any time, “Sit at my right hand, until I make your enemies the footstool of your feet?”
14 Avagy nem szolgáló lelkek-é mindazok, elküldve szolgálatra azokért, a kik örökölni fogják az idvességet?
Aren’t they all serving spirits, sent out to do service for the sake of those who will inherit salvation?
