1 Mózes 9
1 Azután megáldá Isten Noét és az ő fiait, és azt mondá nékik: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet.
Eka Nyasaye nogwedho Nowa gi yawuote kowachonegi niya, “Nywolreuru kendo umedru mi upongʼ piny.
2 És féljen és rettegjen tőletek a földnek minden állatja az égnek minden madara: minden a mi nyüzsög a földön, és a tengernek minden hala kezetekbe adatott;
Luoro kod kihondko nomak le duto manie piny kod winy ma huyo e kor polo, gik moko duto mamol e lowo kod rech duto modak e nam nikech ochiwgi duto e lwetu.
3 Minden mozgó állat, a mely él legyen nektek eledelűl; a mint a zöld fűvet, nektek adtam mindazokat.
Gimoro amora mangima kendo wuotho nobed chiembu. Mana kaka asemiyou alode, koro amiyou gik moko duto.”
4 Csak a húst az őt elevenítő vérrel meg ne egyétek.
To kik ucham ringʼo ma pod nigi remo kuome.
5 De a ti véreteket, a melyben van a ti éltetek, számon kérem; számon kérem minden állattól, azonképen az embertől, kinek-kinek atyjafiától számon kérem az ember életét.
Kendo kuom remb ngimau to anachul kuor. Anachul kuor ne le duto kendo ne ngʼato ka ngʼato anachul kuor nikech ngima wadgi.
6 A ki ember-vért ont, annak vére ember által ontassék ki; mert Isten a maga képére teremté az embert.
“Ngʼato angʼata mochwero remb dhano, en bende nyaka rembe chwer koa e lwet dhano; nikech e kit Nyasaye nochweyo dhano.
7 Ti pedig szaporodjatok és sokasodjatok, nyüzsögjetek a földön és sokasodjatok azon.
To un, nyaguru kendo umedru; nywolreuru e piny kendo upongʼe.”
8 És szóla az Isten Noénak és vele az ő fiainak, mondván:
Eka Nyasaye nowacho ne Nowa gi yawuote niya,
9 Én pedig ímé szövetséget szerzek ti veletek és a ti magvatokkal ti utánnatok.
“Koro aketo singruokna kodu gi nyikwau,
10 És minden élő állattal, mely veletek van: madárral, barommal, minden mezei vaddal, mely veletek van; mindattól kezdve a mi a bárkából kijött, a földnek minden vadjáig.
kod gik mangima mane ni kodu kaka winy, jamni kod le mag bungu; kod mago duto mane owuok ei yie ma gin gik moko duto mangima modak e piny.
11 Szövetséget kötök ti veletek, hogy soha ezután el nem vész özönvíz miatt minden test; és soha sem lesz többé özönvíz a földnek elvesztésére.
Atimo singruok kodi ni: Ok nachak atiek gik mangima kod pi bende ok nachak aketh piny kuom pi.”
12 És monda az Isten: Ez a jele a szövetségnek, melyet én örök időkre szerzek közöttem és ti köztetek, és minden élő állat között, mely ti veletek van:
Kendo Nyasaye nowacho niya, “Ma e ranyisi mar singruok ma atimo e kinda kodi kod gik mangima duto maun-go nyaka tiengʼ mabiro.
13 Az én ívemet helyeztetem a felhőkbe, s ez lesz jele a szövetségnek közöttem és a föld között.
Aseketo lihudu mara e boche polo, kendo obiro bedo ranyisi mar singruok e kinda kod piny.
14 És lészen, hogy mikor felhővel borítom be a földet, meglátszik az ív a felhőben.
E kinde moro amora ma amiyo piny odudo kendo lihudu ochungʼ e boche polo,
15 És megemlékezem az én szövetségemről, mely van én közöttem és ti közöttetek, és minden testből való élő állat között; és nem lesz többé a víz özönné minden testnek elvesztésére.
anapar singruok e kinda kodi kaachiel gi gik mangima duto, tiengʼ ka tiengʼ. Pi ok nochak oketh gik mangima duto.
16 Azért legyen tehát az ív a felhőben, hogy lássam azt és megemlékezzem az örökkévaló szövetségről Isten között és minden testből való élő állat között, mely a földön van.
E kinde moro amora ma lihudu nochungʼ e boche polo, ananene kendo napar singruok mosiko e kind Nyasaye kod gik mangima duto manie piny kaka kitgi obet.”
17 És monda Isten Noénak: Ez ama szövetségnek jele, melyet szerzettem én közöttem és minden test között, mely a földön van.
Kuom mano, Nyasaye nowacho ne Nowa niya, “Ma e ranyisi mar singruok ma asetimo e kinda kod gik mangima duto manie piny.”
18 Valának pedig Noé fiai, kik a bárkából kijöttek vala: Sém és Khám és Jáfet. Khám pedig Kanaánnak atyja.
Yawuot Nowa mane owuok e yie ne gin: Shem, Ham kod Jafeth. (Ham ne wuon Kanaan.)
19 Ezek hárman a Noé fiai s ezektől népesedék meg az egész föld.
Yawuot Nowa adekgi ema oganda duto manie piny owuokie.
20 Noé pedig földmívelő kezde lenni, és szőlőt ültete.
Nowa, ne en japur kendo en ema nokwongo pidho mzabibu mi olosogo divai.
21 És ivék a borból, s megrészegedék, és meztelenen vala sátra közepén.
Kane omadho divai moko mowuok e mzabibuno, nomer kendo nonindo duk ei hembe.
22 Khám pedig, Kanaánnak atyja, meglátá az ő atyjának mezítelenségét, és hírűl adá künnlevő két testvérének.
Ham wuon Kanaan noneno dug wuon kendo nodhi mowachone owetene ariyo mane ni oko.
23 Akkor Sém és Jáfet ruhát ragadván, azt mindketten vállokra veték, és háttal menve takarák be atyjok mezítelenségét; s arczczal hátra meg sem láták atyjok mezítelenségét.
To Shem kod Jafeth nokawo nanga mi oketo e gokgi; eka negidonjo ei hema ka giwuotho gi ka ngʼegi mi giumo dug wuon-gi. Wengegi ne ngʼiyo komachielo mondo omi kik gine dug wuon-gi.
24 Hogy felserkene Noé mámorából, és megtudá a mit vele az ő kisebbik fia cselekedett vala:
Kane Nowa kongʼo orumo e wangʼe, mi ofwenyo gima wuode matin notimone,
25 Monda: Átkozott Kanaán! Szolgák szolgája legyen atyjafiai közt.
nowacho niya, “Okwongʼ Kanaan! Enobed misumba, e bwo wasumbini mag owetene.”
26 Azután monda: Áldott az Úr, Sémnek Istene, néki légyen szolgája Kanaán!
Nomedo wacho niya, “Jehova Nyasaye ma Nyasach Shem mondo opaki! Kanaan obed misumba Shem.
27 Terjeszsze ki Isten Jáfetet, lakozzék Sémnek sátraiban; légyen néki szolgája a Kanaán!
Nyasaye mondo omed Jafeth; Jafeth mondo odag e hembe mag Shem, kendo Kanaan obed misumbane.”
28 Éle pedig Noé az özönvíz után háromszáz ötven esztendeig.
Bangʼ ataro mangʼongono, Nowa nodak higni mia adek gi piero abich.
29 És vala Noé egész életének ideje kilenczszáz ötven esztendő; és meghala.
Duto Nowa nodak kuom higni mia ochiko gi piero abich kendo bangʼe notho.
