1 Mózes 8
1 Megemlékezék pedig az Isten Noéról, és minden vadról, minden baromról, mely ő vele a bárkában vala: és szelet bocsáta az Isten a földre, és a vizek megapadának.
Giisip sa Dios si Noe, ang tanang mga ihalas nga mananap, ug ang tanang binuhi nga mananap nga uban kaniya sa arka. Gipatayhop sa Dios ang hangin sa tibuok kalibotan, ug misugod paghubas ang tubig.
2 És bezárulának a mélység forrásai s az ég csatornái; és megszűnt az eső az égből.
Ang mga tubod sa kinahiladman ug ang mga tamboanan sa langit gisirad-an, ug miundang na sa pag-ulan.
3 És elmenének a vizek a földről folyton fogyván, és száz ötven nap mulva megfogyatkozának a vizek.
Nagpadayon sa paghubas ang tubig sa lunop diha sa kalibotan. Ug human sa 150 ka adlaw, mihubas na gayod ang tubig.
4 A bárka pedig a hetedik hónapban, a hónak tizenhetedik napján, megfeneklett az Ararát hegyén.
Ug sa ikapito nga bulan, sa ika-17 nga adlaw sa bulan nakatungtong na ang arka ibabaw sa kabukiran sa Ararat.
5 A vizek pedig folyton fogyának a tizedik hónapig; a tizedikben, a hó első napján meglátszának a hegyek csúcsai.
Nagpadayon sa paghubas ang tubig hangtod sa ikanapulo nga bulan. Sa unang adlaw sa bulan, nakita na ang mga tumoy sa kabukiran.
6 És lőn negyven nap múlva, kinyitá Noé a bárka ablakát, melyet csinált vala.
Miabot human sa 40 ka adlaw nga giablihan ni Noe ang tamboanan sa arka nga iyang gihimo.
7 És kibocsátá a hollót, és az elrepűlt, meg visszaszállt, míg a vizek a földről felszáradának.
Gisugo niya ang uwak ug naglupadlupad kini hangtod nga mihubas na ang tubig sa kalibotan.
8 Kibocsátá a galambot is, hogy meglássa, vajjon elfogytak-é a vizek a föld színéről.
Unya nagpalupad siya ug salampati aron masuta kung mihubas na ang tubig sa yuta,
9 De a galamb nem talála lábainak nyugvóhelyet és visszatére ő hozzá a bárkába, mert víz vala az egész föld színén; ő pedig kezét kinyujtá, megfogá, és bévevé azt magához a bárkába.
apan walay nakaplagan nga katugpahan ang salampati aron iyang pahulayan, ug mibalik kini ngadto kaniya sa arka, kay natabonan pa gihapon ug tubig ang tibuok kalibotan. Gipagawas niya ang iyang kamot, ug gikuha ug gipasulod kini ngadto sa arka uban kaniya.
10 És várakozék még másik hét napig, és ismét kibocsátá a galambot a bárkából.
Mihulat pa siya ug dugang pito ka adlaw unya gipalupad niya pag-usab ang salampati gikan sa arka.
11 És megjöve ő hozzá a galamb estennen, és ímé leszakasztott olajfalevél vala annak szájában. És megtudá Noé, hogy elapadt a víz a földről.
Mibalik ang salampati ngadto kaniya sa pagkagabii. Tan-awa! Adunay bag-ong kinutlo nga dahon sa olibo sa iyang sungo. Busa nasayran ni Noe nga mihubas na ang tubig sa kalibotan.
12 És ismét várakozék még másik hét napig, és kibocsátá a galambot, és az nem tére többé ő hozzá vissza.
Mihulat pa siya ug dugang pang pito ka adlaw, ug gipalupad niya pag-usab ang salampati. Ug wala na kini mibalik pag-usab kaniya.
13 És lőn a hatszáz egyedik esztendőben, az első hónak első napján, felszáradának a vizek a földről, és elfordítá Noé a bárka fedelét, és látá, hogy ímé megszikkadt a földnek színe.
Nahitabo sa ika-601 ka tuig, sa unang bulan, sa unang adlaw sa bulan, nga nihubas na ang tubig sa kalibotan. Gikuha ni Noe ang tabon sa arka, ug mitan-aw sa gawas, ug nakita niya nga mala na ang ibabaw sa yuta.
14 A második hónapban pedig, a hónak huszonhetedik napján megszárada a föld.
Sa ikaduhang bulan, sa ika-27 nga adlaw sa bulan, namala na ang yuta.
15 És szóla az Isten Noénak, mondván:
Ang Dios miingon kang Noe,
16 Menj ki a bárkából te és a te feleséged, a te fiaid, és a te fiaid feleségei te veled.
“Gawas na sa arka, ikaw, ang imong asawa, ang imong mga anak nga lalaki, ug ang mga asawa sa imong mga anak nga lalaki nga uban kanimo.
17 Minden vadat, mely veled van, minden testből, madarat, barmot, és minden földön csúszó-mászó állatot vígy ki magaddal, hogy nyüzsögjenek a földön, szaporodjanak és sokasodjanak a földön.
Pagawasa na uban kanimo ang tanang buhing binuhat nga adunay unod, lakip na ang mga langgam, ang binuhi nga mga mananap, ug ang tanang mananap nga nagakamang sa yuta, aron managsanay sila sa tibuok kalibotan, magmabungahon, ug managhan sa ibabaw sa kalibotan.”
18 Kiméne azért Noé és az ő fiai, az ő felesége, és az ő fiainak feleségei ő vele.
Busa migawas si Noe uban ang iyang mga anak nga lalaki, iyang asawa, ug ang mga asawa sa iyang mga anak uban kaniya.
19 Minden állat, minden csúszó-mászó, minden madár, minden a mi mozog a földön, kijöve a bárkából az ő neme szerint.
Nanggawas sa arka ang tanang buhi nga binuhat, ang tanang nagakamang nga mananap, ug ang tanang langgam, ang tanan nga nagalihok ibabaw sa yuta, sumala sa ilang banay.
20 És oltárt építe Noé az Úrnak, és vőn minden tiszta állatból és minden tiszta madárból, és áldozék égőáldozattal az oltáron.
Nagtukod si Noe ug usa ka halaran alang kang Yahweh. Mikuha siya ug pipila ka hinlo nga mga mananap ug pipila ka hinlo nga mga langgam, ug naghalad siya ug sinunog nga mga halad ngadto sa halaran.
21 És megérezé az Úr a kedves illatot, és monda az Úr az ő szívében: Nem átkozom meg többé a földet az emberért, mert az ember szívének gondolatja gonosz az ő ifjúságától fogva; és többé nem vesztem el mind az élő állatot, mint cselekedtem.
Nasimhotan ni Yahweh ang mahumot nga aso ug miingon sa iyang kasingkasing, “Dili ko na tunglohon pag-usab ang kalibotan tungod sa mga katawhan, bisan pa ug daotan ang gitinguha sa ilang mga kasingkasing sukad pa sa ilang pagkabata. Dili ko na laglagon pag-usab ang tanang may kinabuhi, sama sa akong gibuhat.
22 Ennekutánna míg a föld lészen, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nap és éjszaka meg nem szünnek.
Samtang anaa pa ang kalibotan, ang tingtanom ug ting-ani, ang bugnaw ug ang init, ang ting-init ug ting-tugnaw, ug ang adlaw ug gabii dili mohunong.”
A Dove is Sent Forth from the Ark
