1 Mózes 6
1 Lőn pedig, hogy az emberek sokasodni kezdének a föld színén, és leányaik születének.
Wǝ xundaⱪ boldiki, insanlar yǝr yüzidǝ kɵpiyixkǝ baxliƣanda, xundaⱪla ⱪizlarmu kɵplǝp tuƣulƣanda,
2 És láták az Istennek fiai az emberek leányait, hogy szépek azok, és vevének magoknak feleségeket mind azok közűl, kiket megkedvelnek vala.
Hudaning oƣulliri insanlarning ⱪizlirining qirayliⱪliⱪini kɵrüp, haliƣanqǝ tallap, ɵzlirigǝ hotun ⱪilixⱪa baxlidi.
3 És monda az Úr: Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy ő test; legyen életének ideje száz húsz esztendő.
U waⱪitta Pǝrwǝrdigar sɵz ⱪilip: — — Mening Roⱨim insanlar bilǝn mǝnggü kürǝx ⱪiliwǝrmǝydu; qünki insan ǝttur, halas. Kǝlgüsidǝ ularning ɵmri pǝⱪǝt bir yüz yigirmǝ yaxtin axmisun! — dedi.
4 Az óriások valának a földön abban az időben, sőt még azután is, mikor az Isten fiai bémenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szűlének nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres-neves emberek voltak.
Xu künlǝrdǝ (wǝ xundaⱪla keyinki künlǝrdimu), Hudaning oƣulliri insanlarning ⱪizlirining yeniƣa berip, ulardin balilarni tapⱪinida, gigantlar yǝr yüzidǝ pǝyda boldi. Bular bolsa ⱪǝdimki zamanlardiki dangliⱪ palwan-baturlar idi.
5 És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.
Pǝrwǝrdigar insanning ɵtküzüwatⱪan rǝzilliki yǝr yüzidǝ kɵpiyip kǝtkǝnlikini, ularning kɵnglidiki niyǝtlirining ⱨǝrⱪaqan yaman boluwatⱪinini kɵrdi.
6 Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az ő szívében.
Xuning bilǝn Pǝrwǝrdigar yǝr yüzidǝ adǝmni apiridǝ ⱪilƣiniƣa puxayman ⱪilip, kɵnglidǝ azablandi.
7 És monda az Úr: Eltörlöm az embert, a kit teremtettem, a földnek színéről; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem.
Buning bilǝn Pǝrwǝrdigar: — Ɵzüm yaratⱪan insanni yǝr yüzidin yoⱪitimǝn — insandin tartip mal-qarwilarƣiqǝ, ɵmiligüqi ⱨaywanlardin asmandiki ⱪuxlarƣiqǝ, ⱨǝmmisini yoⱪ ⱪilimǝn; qünki Mǝn ularni yaratⱪinimƣa puxaymǝn ⱪildim, — dedi.
8 De Noé kegyelmet talála az Úr előtt.
Lekin Nuⱨ bolsa Pǝrwǝrdigarning nǝziridǝ xǝpⱪǝt tapⱪanidi.
9 Noénak pedig ez a története: Noé igaz, tökéletes férfiú vala a vele egykorúak között. Istennel jár vala Noé.
Nuⱨ wǝ uning ix-izliri tɵwǝndikiqǝ: — Nuⱨ ⱨǝⱪⱪaniy, ɵz dǝwridikilǝr arisida ǝyibsiz adǝm idi; Nuⱨ Huda bilǝn bir yolda mengip yaxaytti.
10 És nemze Noé három fiat: Sémet, Khámot és Jáfetet.
Nuⱨtin Xǝm, Ⱨam, Yafǝt degǝn üq oƣul tɵrǝldi.
11 A föld pedig romlott vala Isten előtt és megtelék a föld erőszakoskodással.
Pütkül jaⱨan Hudaning aldida rǝzillixip, ⱨǝmmǝ yǝr zorawanliⱪⱪa tolup kǝtkǝnidi.
12 Tekinte azért Isten a földre, és ímé meg vala romolva, mert minden test megrontotta vala az ő útát a földön.
Huda yǝr yüzigǝ nǝzǝr seliwidi, mana, jaⱨan rǝzillǝxkǝnidi; qünki barliⱪ ǝt igilirining yǝr yüzidǝ ⱪiliwatⱪini yuzuⱪqiliⱪ idi.
13 Monda azért Isten Noénak: Minden testnek vége elérkezett előttem, mivelhogy a föld erőszakoskodással telt meg általok: és ímé elvesztem őket a földdel egybe.
Xuning bilǝn Huda Nuⱨⱪa: — Mana, aldimƣa barliⱪ ǝt igilirining zawalliⱪi yetip kǝldi; qünki pütkül yǝr-jaⱨanni ularning sǝwǝbidin zorawanliⱪ ⱪaplidi. Mana, Mǝn ularni yǝr bilǝn ⱪoxup ⱨalak ⱪilimǝn.
14 Csinálj magadnak bárkát gófer fából, rekesztékeket csinálj a bárkában, és szurkozd meg belől és kivűl szurokkal.
Əmdi sǝn ɵzünggǝ gofǝr yaƣiqidin bir kemǝ yasap, kemining iqidǝ bɵlmǝ-hanilarni ⱪilip, iqi-texini ⱪarimay bilǝn suwa.
15 Ekképen csináld pedig azt: A bárka hoszsza háromszáz sing legyen, a szélessége ötven sing, és a magassága harmincz sing.
Sǝn uni xundaⱪ yasiƣin: — Uzunluⱪi üq yüz gǝz, kǝngliki ǝllik gǝz wǝ egizliki ottuz gǝz bolsun.
16 Ablakot csinálj a bárkán, és egy singnyire hagyd azt felülről; a bárka ajtaját pedig oldalt csináld; alsó, közép, és harmad padlásúvá csináld azt.
Kemining pexaywini astiƣa bir oquⱪqiliⱪ yasa, uning egizliki bir gǝz bolsun; ixikini kemining yenifa orunlaxtur; kemini asti, ottura wǝ üsti ⱪilip üq ⱪǝwǝt yasa.
17 Én pedig ímé özönvizet hozok a földre, hogy elveszessek minden testet, a melyben élő lélek van az ég alatt; valami a földön van, elvész.
Qünki mana, Mǝn Ɵzüm asmanning astidiki ⱨayatliⱪ tiniⱪi barliki ⱨǝrbir ǝt igisini ⱨalak ⱪilidiƣan su topanni yǝr yüzigǝ kǝltürimǝn; buning bilǝn yǝr yüzidiki barliⱪ mǝhluⱪlar tiniⱪidin tohtaydu.
18 De te veled szövetséget kötök, és bemégy a bárkába, te és a te fiaid, feleséged és a te fiaidnak feleségei teveled.
Lekin sǝn bilǝn ǝⱨdǝmni tüzimǝn. Sǝn ɵzüng, oƣulliring, ayaling wǝ kelinliringni elip birliktǝ kemigǝ kiringlar.
19 És minden élőből, s minden testből, mindenből kettőt-kettőt vígy be a bárkába, hogy veled együtt életben maradjanak: hímek és nőstények legyenek.
Ɵzüng bilǝn tǝng tirik saⱪlap ⱪelix üqün, barliⱪ jandarlardin ⱨǝrⱪaysisidin bir jüp, yǝni ǝrkikidin birini, qixidin birini kemigǝ elip kirgin;
20 A madarak közűl az ő nemök szerint, a barmok közűl az ő nemök szerint és a földnek minden csúszó-mászó állatjai közűl az ő nemök szerint; mindenből kettő-kettő menjen be hozzád, hogy életben maradjanak.
Tirik ⱪelix üqün ⱪuxlarning ⱨǝrbir türliridin, mal-qarwilarning ⱨǝrbir türliridin wǝ yǝrdǝ ɵmiligüqi janiwarlarning ⱨǝrbir türliridin bir jüpi ⱪexingƣa kiridu.
21 Te pedig szerezz magadnak mindenféle eledelt, mely megehető, és takarítsd be magadhoz, hogy neked is, azoknak is legyen eledelűl.
Ɵzüng wǝ ularning ozuⱪluⱪi üqün ⱨǝrhil yemǝkliklǝrdin elip, yeningƣa ƣǝmligin, — dedi.
22 És úgy cselekedék Noé; a mint parancsolta vala néki Isten, mindent akképen cselekedék.
Nuⱨ xundaⱪ ⱪildi; Huda ɵzigǝ buyruƣan ⱨǝmmǝ ixni u bǝja kǝltürdi.
The World is Destroyed by Water
