< 1 Mózes 48 >
1 És lőn ezek után, megmondák Józsefnek: Ímé a te atyád beteg; és elvivé magával az ő két fiát Manassét és Efraimot.
Tun hitin ahung um phat chomkhat jouin nikhat chu Joseph chu thu asei peh un, “Napa chu alha suh lheh jeng tai; hichun Joseph chu apa kimu pi din achen achate ni Ephraim le Manasseh jong akipui in ahi.
2 És tudtára adák Jákóbnak, mondván: Ímé a te fiad József hozzád jő; és összeszedé erejét Izráel, s felüle az ágyon.
Chuin Jacob chu aseipeh un, “Ven nachapa Joseph chu nangma kom ahin jone,” hichun Jacob atha ahung kido in alupna apat in athou doh in atoutai.
3 És monda Jákób Józsefnek: A mindenható Isten megjelenék nékem Lúzban, a Kanaán földén, és megálda engem.
Hichun Jacob in Joseph chu ahoulimpin, “Pathen hatchungnung in Luz muna Canaan gam'a eiki mupi chun phatthei eiboh e ati.
4 És monda nékem: Ímé én megszaporítlak és megsokasítlak és népek sokaságává teszlek téged, s ezt a földet te utánnad a te magodnak adom örök birtokul.
Chuin aman eihoulim pin “Ven nangma kaga sah ding chule kapun sah ding chu jong le nangma chilhah tamtah'a kasem doh ding nahi; nachi lhah techu Canaan gam hi amaho nei le goudia atonsot a kapeh ding ahitai tin eihou limpi'e.
5 Most tehát a te két fiad, a kik néked Égyiptom földén annakelőtte születtek, hogy én hozzád jöttem vala Égyiptomba, az enyéim; Efraim és Manasse, akár csak Rúben és Simeon, az enyéim lesznek.
Keima hung lhun masanga Egypt gamsunga nacha teni Manasseh le Ephraim hi keima a hiding ahi; Reuben le Simeon keija ahitobang hi amani jong hi keiya ahi lhon'e.
6 Ama szülötteid pedig, kiket ő utánok nemzettél, tiéid lésznek, és az ő bátyjaik nevéről neveztessenek az ő örökségökben.
Hinlah chapang naosen tu khonunga peng ho vang nangma a hiding ahitai; chule amaho se chu asopi ho goulo min lah aki simtha ding ahi lhon e.
7 Mert mikor Mésopotámiából jövék, meghala mellettem Rákhel Kanaán földén az úton, mikor még egy dűlőföldre valék Efratától, és eltemetém őt ott az Efratába (azaz Bethlehembe) vezető úton.
Phatkhat lai chun keima Padan- Ram lama kahung kinunglen Rachel chu Canaan gam'a athipa tan keima ho Ephrathah toh kikah gamla thim lheh nalaiyin lung kham tah in Rachel chu Ephratha Jerusalem lampi noiya kahin vuitai.”
8 És meglátá Izráel a József fiait és monda: Kicsodák ezek?
Hichun Jacob in chapang teni chu aven adong kit in “hiche chapang teni hi nangma chate ham ati.”
9 József pedig monda az ő atyjának: Az én fiaim, kiket Isten itt adott nékem. És monda: Hozd ide őket hozzám, hadd áldjam meg.
Joseph in adonbut in adih e ati, “hiche chate ni hi Pathen in hiche Egypt gamsunga eipeh ahi.” Jacob in adonbut in “Amani chu keima koma hinpui nai uvin phatthei kaboh ding ahi.”
10 Mert Izráelnek szemei meghomályosodának a vénség miatt, és nem láthat vala. Közel vivé tehát őket hozzá, ő pedig megcsókolgatá és megölelgeté őket.
Jacob chu akum atam phat in amittha jong alhasam lheh jeng tai, Ajeh chu aha muchen joutapoi; hichun Joseph in achateni chu apa kom Jacob naideu in ahin pui in chuin apan amani chu achop in akoiyin ahi.
11 És monda Izráel Józsefnek: Nem gondoltam, hogy orczádat megláthassam, és íme az Isten megengedte látnom magodat is.
Israel in Joseph koma aseiyin, “Keiman nangma maichang mu kitdinga hi kana kigin chat lou ahitai, ahin tuhin Pathen in na chate ni jong eimusah tai,” ati.
12 Akkor kivevé József azokat az ő atyjának térdei közül, és leborula arczczal a földre.
Hichun Joseph in achateni chu apa Israel khup akon in akhin doh in amai tolang angan abohkhup tai.
13 És fogá József mindkettejöket, Efraimot jobbkezével Izráel balkeze felől; Manassét pedig balkezével Izráelnek jobbkeze felől és közel vivé őket hozzá.
Joseph chun achate ni chu ani tah lhon in akaiyin, Ephraim chu akhut jet lam in Israel khut veilama chun akai lutpeh-in, chule Manasseh chu Israel khut jetlam a, akhut veilam in akai lut in anilhon chun amapa henga apuiluttai.
14 Izráel pedig kinyujtá az ő jobbkezét és rátevé Efraim fejére, pedig ő a kisebbik vala, az ő balkezét pedig Manasse fejére. Tudva tevé így kezeit, mert az elsőszülött Manasse vala.
Ahin Israel in Ephraim chu aneojo ahivangin akhut jetlam chu achunga angamtan, chule Manasseh chu apeng masa ahivang in Israel in akhut veilam chu Manasseh chunga angam tan ahi.
15 És megáldá Józsefet s monda: Az Isten, a kinek előtte jártak az én atyáim Ábrahám és Izsák; az Isten a ki gondomat viselte, a mióta vagyok, mind e napig:
Hichun Jacob in Joseph phatthei aboh in hitin aseiye, “Ka Pathen kapu Abraham kapa Isaac masanga lamkai jingpa ka Pakai kelngoi chinga hung pang jing ka hinkho pumpi tuni geiya eipui hoipa;
16 Amaz Angyal, ki megszabadított engem minden gonosztól, áldja meg e gyermekeket, és viseljék az én nevemet és az én atyáimnak Ábrahámnak és Izsáknak nevét, és mint a halak szaporodjanak e földön.
Thil gilou tin chenga kona eina lhatdoh jing vantil chun chapang teni hi phatthei hin boh hen; chule amani chunga hin keima min le kapu Abraham min, kapa Isaac min hung kihedoh jing jeng hen; chujong le amani hi leiset vaipi jalah a mipi atama tam in hung pung lhon hen,” ati.
17 Látván pedig József, hogy az ő atyja jobbkezét Efraim fejére tevé, nem tetszék néki, és megfogá atyja kezét, hogy Efraim fejéről Manasse fejére tegye át.
Ahin Joseph chu alunglhai molheh jeng in apa Isaac in akhut jetlam Ephraim chunga angap jeh chun, ahin Joseph in apa khut chu atuh in ajetlam chu Manasseh chunga angap sah in akhut veilam chu Ephraim chunga angap sah tai.
18 És monda József az ő atyjának: Nem úgy atyám; mert ez az elsőszülött, ennek fejére tedd jobb kezedet.
“Hepa ahipoi ati amapa joh hi apeng masa ahi bouve, nangma khut jetlam chu Manasseh chung joh ahin ngamtan,” ati.
19 Nem akará pedig az atyja és monda: Tudom fiam, tudom, ő is néppé lesz, ő is megnevekedik; de az ő öccse nálánál inkább megnevekedik, és az ő magja népek sokaságává lesz.
Amavang apa Israel anom poi, ka hethem nai chapa keiman Manasseh jong ama chilhah te jong hunglen diu mitamtah hiding ahin anaopa amasanga hung nasa joding ahi, chule ama chilhah ho chu nam tamtah hung hiding ahibouve.
20 És megáldá őket azon a napon, mondván: Ha áld, téged említsen Izráel, mondván: Az Isten téged olyanná tégyen mint Efraimot s Manassét. És Efraimot eleibe tevé Manassénak.
Hichun Israel in chapang teni chu phatthei aboh in hiche ni chun ama a kona phatthei jouse aboltai; nangma min a Israel in hiche phatthei hi naboh ding ahi, Pa Pathen in nangma hi Ephraim le Manasseh bang in pung jing tahen.
21 És mondá Izráel Józsefnek: Ímé én meghalok, de az Isten veletek lesz és vissza visz titeket a ti atyáitok földére.
Hichun Jacob in Joseph koma aseitai, “Ven keima kathi na ding anaitai, ahin Pathen in phatthei naboh ding, chule Canaan a napu na pate gam'a nanung puikit ding ahi.
22 Én pedig adok néked egy osztályrészt a te atyádfiainak része felett, melyet az Emoreustól vettem fegyveremmel és kézívemmel.
Na sopite ho kapeh sanga nang ma lentah gam kapeh be ding nahi; chule leiset gam Amorite mite khut a kona kachoh dohsa Shechem molbih khat kapei atin ahi.