1 Mózes 48

1 És lőn ezek után, megmondák Józsefnek: Ímé a te atyád beteg; és elvivé magával az ő két fiát Manassét és Efraimot.

Eso enoga Ya: igobe da olo madelai ba: i. Amola ilia da Yousefema adoi. Yousefe da egefe aduna amo Ma: na: se amola Ifala: ime, amo Ya: igobema oule asi.

2 És tudtára adák Jákóbnak, mondván: Ímé a te fiad József hozzád jő; és összeszedé erejét Izráel, s felüle az ágyon.

Ya: igobe da Yousefe e ba: la misi sia: nababeba: le, e da ea gasa fili, dia heda: su fafai da: iya wa: le fi.

3 És monda Jákób Józsefnek: A mindenható Isten megjelenék nékem Lúzban, a Kanaán földén, és megálda engem.

Ya: igobe da Yousefema amane sia: i, “Gode Bagadedafa da Luse soge amo ganodini nama misini amola E da na hahawane dogolegele fidima: ne sia: i.

4 És monda nékem: Ímé én megszaporítlak és megsokasítlak és népek sokaságává teszlek téged, s ezt a földet te utánnad a te magodnak adom örök birtokul.

E da nama amane sia: i, ‘Na da dima mano bagohame imunu amola digaga lalelegei manolali da fi bagohame hamomu. Amo soge Na da dia mano fifi misi ilima imunu. Ilia da amo soge eso huluane mae fisili gagulalumu.’”

5 Most tehát a te két fiad, a kik néked Égyiptom földén annakelőtte születtek, hogy én hozzád jöttem vala Égyiptomba, az enyéim; Efraim és Manasse, akár csak Rúben és Simeon, az enyéim lesznek.

Ya: igobe da eno amane sia: i, “Yousefe! Dia gofe aduna amo na da guiguda: mae misini dima lalelegei, amo da na mano. Ifala: ime amola Ma: na: se da Liubene amola Simiane amo defele, na mano gala.

6 Ama szülötteid pedig, kiket ő utánok nemzettél, tiéid lésznek, és az ő bátyjaik nevéről neveztessenek az ő örökségökben.

Di da dunu mano eno lalelegesea, ilia da na mano defele hame ba: mu. Ilia nana liligi lamu da Ifala: ime amola Ma: na: se ela fi amoga lamu.

7 Mert mikor Mésopotámiából jövék, meghala mellettem Rákhel Kanaán földén az úton, mikor még egy dűlőföldre valék Efratától, és eltemetém őt ott az Efratába (azaz Bethlehembe) vezető úton.

Na da dia ame La: isele amo dawa: beba: le agoane hamosa. Na da Mesoubouda: imia soge fisili, logoga manebeba: le, e da Efala: de moilai gadenene guiguda: Ga: ina: ne soge ganodini bogoi dagoi. E bogobeba: le, na da se bagade nabi. Na da Efala: de ahoasu logo bega: ea da: i hodo uli dogone sali.” (Efala: de ea dio da wali Bedeleheme.)

8 És meglátá Izráel a József fiait és monda: Kicsodák ezek?

Ya: igobe da Yousefe egefela ba: beba: le, amane adole ba: i, “Amo goi da nowala: ?”

9 József pedig monda az ő atyjának: Az én fiaim, kiket Isten itt adott nékem. És monda: Hozd ide őket hozzám, hadd áldjam meg.

Yousefe da bu adole i, “Amo da nagofela. Gode da Idibidi soge guiguda: amo ganodini, amo mano nama i dagoi.” Ya: igobe da amane sia: i, “Ela nama oule misa! Na da elama Gode da ela hahawane dogolegele fidima: ne sia: mu.”

10 Mert Izráelnek szemei meghomályosodának a vénség miatt, és nem láthat vala. Közel vivé tehát őket hozzá, ő pedig megcsókolgatá és megölelgeté őket.

Ya: igobe da da: i hamoiba: le, ea si da wadela: i galu. E da noga: le ba: mu gogolei. Yousefe da amo goi aduna ema oule misini, e da ela ouga: ne nonogoi.

11 És monda Izráel Józsefnek: Nem gondoltam, hogy orczádat megláthassam, és íme az Isten megengedte látnom magodat is.

Ya: igobe da Yousefema amane sia: i, “Na da dia odagi bu hame ba: mu dawa: i galu. Be wali Gode da fidibiba: le, na da di amola dia mano ba: i dagoi.”

12 Akkor kivevé József azokat az ő atyjának térdei közül, és leborula arczczal a földre.

Amalalu, Yousefe da ea mano aduna Ya: igobe ea masele da: iya fene esalu amo lale, e da beguduli ea odagi osobo digila sa: i.

13 És fogá József mindkettejöket, Efraimot jobbkezével Izráel balkeze felől; Manassét pedig balkezével Izráelnek jobbkeze felől és közel vivé őket hozzá.

Yousefe da Ifala: ime amo Ya: igobe ea lobo fofadi leloma: ne oule asi amola Ma: na: se amo Ya: igobe ea lobodafa amoga leloma: ne oule asi.

14 Izráel pedig kinyujtá az ő jobbkezét és rátevé Efraim fejére, pedig ő a kisebbik vala, az ő balkezét pedig Manasse fejére. Tudva tevé így kezeit, mert az elsőszülött Manasse vala.

Be Ya: igobe da ea lobo ele gaduli giawale, ea lobodafa amo Ifala: ime (e da fa: no lalelegei mano) ea dialuma da: iya ligisi amola ea lobo fofadi amo magobo mano Ma: na: se ea dialuma da: iya ligisi.

15 És megáldá Józsefet s monda: Az Isten, a kinek előtte jártak az én atyáim Ábrahám és Izsák; az Isten a ki gondomat viselte, a mióta vagyok, mind e napig:

Amalalu, e da Godema E da Yousefe hahawane dogolegele fidima: ne sia: i, amane, “Gode (na ada A: ibalaha: me amola Aisage da Ema hawa: hamosu) E da amo goi aduna hahawane dogolegele fidimu da defea. Gode da mae yolesili musa: amola wahadafa nama bisili logo olelemusa: ahoasu.

16 Amaz Angyal, ki megszabadított engem minden gonosztól, áldja meg e gyermekeket, és viseljék az én nevemet és az én atyáimnak Ábrahámnak és Izsáknak nevét, és mint a halak szaporodjanak e földön.

A: igele amo da na mae se nabima: ne gaga: su, e da ela hahawane dogolegele fidimu da defea. Na dio amola na ada A: ibalaha: me amola Aisage elea dio, da amo goi ela fi ganodini dialalalumu da defea. Ilima mano bagohame lalelegemu amola iligaga fi dunu bagohame ba: mu da defea.”

17 Látván pedig József, hogy az ő atyja jobbkezét Efraim fejére tevé, nem tetszék néki, és megfogá atyja kezét, hogy Efraim fejéről Manasse fejére tegye át.

Yousefe da ea ada ea lobodafa amo Ifala: ime ea dialuma da: iya ligisi amo ba: loba, da: i dioi galu. Amaiba: le, e da ea ada lobodafa amo Ifala: ime dialuma fisili Ma: na: se ea dialuma da: iya ligisima: ne, gagui.

18 És monda József az ő atyjának: Nem úgy atyám; mert ez az elsőszülött, ennek fejére tedd jobb kezedet.

E da ea adama amane sia: i, “Agoane hame, ada! Ma: na: se da magobo mano. Dia lobodafa ea dialuma da: iya ligisima.”

19 Nem akará pedig az atyja és monda: Tudom fiam, tudom, ő is néppé lesz, ő is megnevekedik; de az ő öccse nálánál inkább megnevekedik, és az ő magja népek sokaságává lesz.

Be ea ada da amane hame hamoi. E amane sia: i, “Na gofe! Na dawa: ! Ma: na: se ea lalelegemu fi amola da fi bagade hamomu. Be magobo baligia da ea hou baligimu. Egaga fi lalelegemu da baligili bagade ba: mu.”

20 És megáldá őket azon a napon, mondván: Ha áld, téged említsen Izráel, mondván: Az Isten téged olyanná tégyen mint Efraimot s Manassét. És Efraimot eleibe tevé Manassénak.

Amaiba: le, amo esoga, Ya: igobe da elama Gode da hahawane dogolegele fidima: ne ilegele sia: i dagoi. E amane sia: i, “Isala: ili dunu da eno dunuma Gode hahawane dogolegele fidima: ne sia: sea, ilia da alia dioba: le sia: mu. Ilia da agoane sia: mu, Gode da dilia hou afadenene, bu Ifala: ime amola Ma: na: se ela hou defele hamomu da defea.” Ya: igobe da agoane Ifala: ime bisili amola Ma: na: se fa: no ilegei.

21 És mondá Izráel Józsefnek: Ímé én meghalok, de az Isten veletek lesz és vissza visz titeket a ti atyáitok földére.

Amalalu, Ya: igobe da Yousefema amane sia: i, “Di da waha ba: sa. Na da bogomu galebe. Be Gode da di mae fisili, dia aowalali amo ilia sogega bu oule masunu.

22 Én pedig adok néked egy osztályrészt a te atyádfiainak része felett, melyet az Emoreustól vettem fegyveremmel és kézívemmel.

Siegeme soge ida: iwane gala amo na da A: moulaide dunuma gegesu gobihei bagade amola dadi amoga gegeiba: le, samogene gagulaligi. Amo soge na da diolalalima hame imunu. Na da amo dima fawane imunu.”