< 1 Mózes 44 >

1 Azután parancsola József az ő háza gondviselőjének, mondván: Töltsd meg ez embereknek zsákjait eleséggel a mennyit elvihetnek; és mindeniknek pénzét tedd zsákja szájába.
Ug nagsugo si Jose sa tinugyanan sa iyang balay, nga nagaingon: Pun-a ang mga baluyot niining mga tawohana sa mga makaon, kutob sa arang nila nga madala, ug ibutang ang salapi sa tagsatagsa sa baba sa iyang baluyot.
2 Az én poharamat pedig, az ezüst poharat, tedd a legkisebbik zsákjának szájába gabonájának árával együtt. És az József beszéde szerint cselekedék, a mint beszélt vala.
Ug ibutang mo ang akong copa, ang copa nga salapi, sa baba sa baluyot sa kamanghuran, lakip ang iyang salapi, nga igbabayad sa trigo. Ug gibuhat niya sumala sa pulong nga giingon ni Jose.
3 Reggel virradatkor, elbocsáttatának azok az emberek, szamaraikkal együtt.
Ug sa pagkabanagbanag sa kabuntagon, ang mga tawo gipalakaw, sila ug ang ilang mga asno.
4 Kimenének a városból, de nem messze haladhatának, a mikor monda József az ő háza gondviselőjének: Kelj fel, siess utánuk azoknak az embereknek és ha eléred őket, mondd nékik: Miért fizettetek gonoszszal a jó helyébe?
Ug sa migula sila sa lungsod, nga sa wala pa sila mahalayo, miingon si Jose sa tinugyanan niya: Tumindog ka, ug apason mo kadtong mga tawo; ug kong hiabutan mo sila, ingnon mo sila: Nganong gibaslan ninyo ug dautan ang maayo?
5 Avagy nem abból iszik-é az én uram? és abból szokott jövendölni! Gonoszul cselekedtétek, a mit cselekedtetek!
Dili ba kini mao ang ginaimnan sa akong agalon, ug tungod niini siya makatagna gayud? Nagbuhat kamo ug dautan sa pagbuhat sa ingon.
6 És utóléré őket, és ilyen szavakkal szóla nékik.
Ug sila hiabtan niya, ug iyang gisultihan sila niining mga pulonga.
7 Azok pedig mondának néki: Miért szól az én uram ilyen szavakkal? Távol legyen szolgáidtól, hogy ilyen dolgot cselekedjenek.
Ug sila mingtubag kaniya: Ngano ba nga nagapamulong ang akong ginoo niining mga pulonga? Ipahilayo sa imong mga ulipon ang pagbuhat niining mga butanga.
8 Ímé a pénzt, melyet zsákjaink szájában találtunk vala, meghoztuk néked Kanaán földéről; hogy loptunk volna hát urad házából ezüstöt vagy aranyat?
Ania karon, ang salapi nga among hingkaplagan sa baba sa among mga baluyot, gibalik namo pagdala kanimo gikan sa yuta sa Canaan; busa unsaon man namo sa pagkawat ug salapi bisan bulawan sa balay sa imong agalon?
9 Akinél megtaláltatik a te szolgáid közűl, haljon meg az; sőt mi is szolgái leszünk uramnak.
Kong kinsa sa imong mga ulipon nga kaniya hikaplagan ang copa, mamatay siya, ug bisan pa kami mahimong ulipon sa akong ginoo.
10 És monda: Mostan is legyen beszédetek szerint: a kinél megtaláltatik, az légyen nékem szolgám, ti pedig mentek legyetek.
Ug siya miingon: Karon usab matuman ang inyong mga pulong; kadto siya nga kaniya hikaplagan ang copa kini siya magaalagad kanako, ug kamo dili pakasad-on.
11 És sietének és leraká kiki az ő zsákját a földre, és kioldá kiki az ő zsákját.
Unya mingdali sila ug mipakanaug ang tagsatagsa sa iyang baluyot sa yuta, ug giablihan sa tagsatagsa ang iyang baluyot.
12 És keresgéle; a legnagyobbikon kezdé s a legkissebbiken végezé, és megtalálá a poharat a Benjámin zsákjában.
Ug gipangita niya, ug nagsugod siya sa kamagulangan, ug natapus sa kamanghuran: ug ang copa hingkaplagan sa baluyot ni Benjamin.
13 Azok pedig meghasogaták ruhájokat, és kiki megterhelé a maga szamarát, és visszatérének a városba.
Unya gipanggisi nila ang ilang mga bisti, ug sa tagsatagsa giluwanan niya ang iyang asno, ug namalik sila sa lungsod.
14 És beméne Júda és az ő atyjafiai a József házába, ki még ott vala, és földre esének előtte.
Ug si Juda ug ang iyang mga igsoon mingdangat sa balay ni Jose; ug didto pa siya, ug minghapa sila sa atubangan niya sa yuta.
15 És monda nékik József: Mi dolog ez a mit cselekedtetek? Avagy nem tudjátok-é hogy az ilyen magamféle ember jövendölni tud?
Ug si Jose miingon kanila: Unsa bang buhata kini nga gibuhat ninyo? Wala ba kamo manghibalo nga tawo nga ingon kanako makahimo sa pagtagna?
16 És monda Júda: Mit mondhatunk az én uramnak? Mit szóljunk és mivel igazoljuk magunkat? Az Isten büntetése utólérte szolgáidat. Ímé mi az én uram szolgái vagyunk, mind mi, mind az, a kinek kezében a pohár találtatott.
Unya si Juda miingon: Unsa man ang igaingon namo sa akong ginoo? Unsay among igasulti? Kun unsaon man namo sa pagpakagawas sa sala? Ang pagkadautan sa imong mga ulipon hingkaplagan sa Dios; ania karon, kami mga ulipon sa akong ginoo, kami ug ingon usab kadto siya nga sa iyang kamot hingkaplagan ang copa.
17 Ő pedig monda: Távol legyen tőlem, hogy azt cselekedjem: az a kinek kezében találtatott a pohár, az legyen nékem szolgám, ti pedig békességgel menjetek el a ti atyátokhoz.
Ug siya mitubag: Halayo kanako nga buhaton ko ang ingon: ang tawo nga kaniya hingkaplagan ang copa, siya maulipon ko; apan mahitungod kaninyo, manglakaw kamo sa pakigdait ngadto sa inyong amahan.
18 De Júda hozzá járula és monda: Kérlek, uram, hadd szólhasson egy szót uram fülébe a te szolgád, és ne gerjedjen fel haragod a te szolgád ellen; mert hasonló vagy te a Faraóhoz.
Unya si Juda miduol kaniya ug miingon: Oh, ginoo ko, gipangaliyupo ko kanimo nga pasultihon mo ako ug usa ka pulong sa mga igdulungog sa akong ginoo, ug ayaw pagpasilauba ang imong kaligutgut batok sa imong ulipon kay ikaw sama kang Faraon.
19 Az én uram kérdezte vala az ő szolgáit, mondván: Van-é atyátok, vagy testvéretek?
Ang akong ginoo nangutana sa iyang mga ulipon, nga nagaingon: Aduna ba kamo ing amahan kun igsoon nga lalake?
20 Akkor mi azt felelénk az én uramnak: Van egy vén atyánk, és egy kis gyermek, a ki az ő vénségében lett; és ennek bátyja megholt, és csak ő maga maradt az ő anyjától, és az ő atyja szereti őt.
Ug kami mingtubag sa akong ginoo: Aduna kami ing amahan nga tigulang, ug usa ka batan-on nga natawo kaniya sa iyang pagkatigulang, diyutay siya; ug ang iyang usa ka igsoon nga lalake patay na, ug siya na lamang nga usa ra ang nahabilin sa iyang inahan, ug ang iyang amahan nahigugma kaniya.
21 És azt mondád a te szolgáidnak: Hozzátok én hozzám azt, hogy szemeimet reá vessem.
Ug ikaw miingon sa imong mga ulipon: Dad-a ninyo siya nganhi kanako, aron ako makakita kaniya.
22 És mondánk az én uramnak: Nem hagyhatja el az a fiú az ő atyját; mert ha elhagyja atyját, meghal az.
Ug kami ming-ingon sa akong ginoo: Ang batan-on dili arang makabiya sa iyang amahan, kay kong siya mobiya kaniya, ang iyang amahan mamatay.
23 És ezt mondád a te szolgáidnak: Ha a ti legkisebbik atyátokfia el nem jő veletek, színem elé se kerűljetek többé.
Ug ikaw miingon sa imong mga ulipon: Kong ang inyong kamanghuran dili makatugbong uban kaninyo, dili na gayud kamo makakita sa akong nawong.
24 Mikor azért felmenénk a te szolgádhoz, az én atyámhoz és tudtul adjuk vala néki az én uramnak beszédét;
Ug nahitabo nga sa pag-abut namo sa among amahan nga imong ulipon, gisugilon namo kaniya ang mga pulong sa akong ginoo.
25 És monda a mi atyánk: Menjetek vissza, és vegyetek nékünk egy kevés eleséget.
Ug miingon ang among amahan: Bumalik kamo sa pagpamalit ug diyutay nga makaon.
26 És mondánk: Nem mehetünk le; ha a mi legkisebbik atyánkfia velünk lesz, akkor lemegyünk; mert nem mehetünk ama férfiú színe elé, ha a mi legkisebbik atyánkfia velünk nem lesz.
Ug kami mingtubag: Dili kami makahimo sa pag-adto; kong ang among igsoon nga lalake nga kamanghuran makauban kanamo, nan moadto kami; kay kami dili arang makakita sa nawong sa tawo, gawas kong makauban kanamo ang among igsoon nga kamanghuran.
27 És monda a te szolgád, az én atyám, nékünk: Ti tudjátok hogy az én feleségem nékem csak két fiat szűlt.
Ug ang imong ulipon nga akong amahan nag-ingon kanamo: Kamo nanghibalo nga duruha da ang gianak sa akong asawa alang kanako:
28 Az egyik kiméne tőlem, és azt mondom vala: bizonyára fenevad szaggatta széllyel és attól fogva nem láttam őt.
Ug ang usa nahamulag gikan kanako, ug gunahunahuna ko sa pagkamatuod nga gikuniskunis siya; ug hangtud karon ako wala makakita kaniya.
29 Ha ezt is elviszitek szemeim elől, s veszedelem találja érni, akkor az én ősz fejemet keserűségtől borítva bocsátjátok alá a koporsóba. (Sheol h7585)
Ug kong kuhaon usab ninyo kini sa atubangan ko, ug mahitabo kaniya ang kalisdanan, itunod ninyo ang akong mga buhok nga ubanon uban ang kasakit ngadto sa lubnganan. (Sheol h7585)
30 Ha tehát most visszamenéndek a te szolgádhoz, az én atyámhoz, és e fiú nem lesz velünk, mivelhogy annak lelke ennek lelkéhez van nőve,
Busa karon, kong moabut ako sa imong ulipon nga akong amahan, ug dili makauban kanako ang batan-on, sanglit ang iyang kinabuhi nalanggikit sa kalag sa bata;
31 Ha meglátja, hogy nincs meg a gyermek, meghal s akkor a te szolgáid, a te szolgádnak, a mi atyánknak ősz fejét búba borítva bocsátják alá a koporsóba. (Sheol h7585)
Mahitabo nga kong dili niya makita ang bata uban kanamo, mamatay siya; ug ang imong mga ulipon magatunod sa mga buhok nga ubanon sa imong ulipon nga among amahan, uban ang kasakit ngadto sa lubnganan. (Sheol h7585)
32 Mivel a te szolgád e fiúért az ő atyjánál kezes lett, mondván: Ha vissza nem hozom őt hozzád, mind éltig bűnös legyek az én atyám előtt.
Kay ang imong ulipon migikan nga maoy nangako sa bata sa akong amahan nga nagaingon: Kong siya dili ko igabalik kanimo, nan ako ang tagsala sa akong amahan sa walay katapusan.
33 Hadd maradjon azért e gyermek helyébe a te szolgád, az én uramnak szolgájáúl; e gyermek pedig menjen fel az ő bátyjaival.
Busa karon, gipangaliyupo ko kanimo, nga mopabilin karon ang imong ulipon, salili sa bata aron sa pagpaulipon sa akong ginoo, ug papaulia ang bata uban sa iyang mga igsoon nga lalake.
34 Mert mimódon mehetnék én fel atyámhoz, ha e gyermek velem nem lenne, a nélkül, hogy ne lássam a nyomorúságot, mely atyámat érné?
Kay, unsaon ko man sa pag-adto sa akong amahan kong wala ang bata uban kanako? Tingali hinoon ug makatan-aw ako sa kadautan nga mahitabo sa akong amahan.

< 1 Mózes 44 >