1 Mózes 39
1 József pedig aláviteték Égyiptomba és megvevé őt az Ismáelitáktól, kik őt oda vitték vala, egy égyiptomi ember Pótifár, a Faraó főembere, a testőrök főhadnagya.
Meanwhile, Joseph was led into Egypt. And Putiphar, a eunuch of Pharaoh, a leader of the army, an Egyptian man, purchased him from the hand of the Ishmaelites, by whom he was brought.
2 És az Úr Józseffel vala, és szerencsés ember vala és az ő égyiptomi urának házában vala.
And the Lord was with him, and he was a man who prospered in everything that he did. And he lived in the house of his lord,
3 Látá pedig az ő ura, hogy az Úr van ő vele, és hogy valamit cselekszik, az Úr mindent szerencséssé tesz az ő kezében:
who knew very well that the Lord was with him, and that all the things that were done by him were directed by his hand.
4 Kedvessé lőn azért József az ő ura előtt, és szolgál vala néki; és háza felvigyázójává tevé, és mindenét, a mije vala, kezére bízá.
And Joseph found favor in the sight of his lord, and he ministered to him. And, having been placed in charge of everything by him, he governed the house that was entrusted to him and all the things that had been delivered to him.
5 És lőn az időtől fogva, hogy házának és a mije volt, mindenének gondviselőjévé tevé, megáldá az Úr az égyiptomi embernek házát Józsefért; és az Úr áldása vala mindenen, a mije csak volt a házban és a mezőn.
And the Lord blessed the house of the Egyptian, because of Joseph, and he multiplied all his substance, as much in the buildings, as in the fields.
6 Mindent azért valamije vala József kezére bíza; és semmire sem vala gondja mellette, hanem ha az ételre, melyet megeszik vala. József pedig szép termetű és szép arczú vala.
Neither did he know anything other than the bread that he ate. Now Joseph was beautiful in form, and stately in appearance.
7 És lőn ezek után, hogy az ő urának felesége Józsefre veté szemeit, és monda: Hálj velem.
And so, after many days, his mistress cast her eyes on Joseph, and she said, “Sleep with me.”
8 Ő azonban vonakodék s monda az ő ura feleségének: Ímé az én uramnak én mellettem semmi gondja nincs az ő háza dolgaira, és a mije van, mindenét az én kezemre bízá.
And without consenting at all to the wicked act, he said to her: “Behold, my lord has delivered all things to me, and he does not know what he has in his own house.
9 Senki sincs nálamnál nagyobb az ő házában; és tőlem semmit sem tiltott meg, hanem csak téged, mivelhogy te felesége vagy; hogy követhetném hát el ezt a nagy gonoszságot és hogyan vétkezném az Isten ellen?
Neither is there anything which is not in my power, or that he has not delivered to me, except you, for you are his wife. How then can I do this evil act and sin against my God?”
10 És lőn, hogy az asszony mindennap azt mondogatá Józsefnek, de ő nem hallgata reá, hogy vele háljon és vele egyesüljön.
With such words as these, throughout each day, the woman was pestering the young man, and he was refusing the adultery.
11 Lőn azért egy napon, hogy valami dolgát végezni a házba beméne, és a háznép közűl senki sem vala ott benn a házban,
Then it happened, on a certain day, that Joseph entered the house, and he was doing something, without any witnesses.
12 És megragadá őt ruhájánál fogva, mondván: Hálj velem. Ő pedig ott hagyá ruháját az asszony kezében és elfuta és kiméne.
And she, grasping the hem of his garment, said, “Sleep with me.” But he, leaving behind the cloak in her hand, fled and went outside.
13 És mikor látja vala az asszony, hogy az a maga ruháját az ő kezében hagyta, és kifutott:
And when the woman saw the garment in her hands and herself being treated with disrespect,
14 Összehívá a háznépet és szóla hozzájuk, mondván: Lássátok, héber embert hozott hozzánk, hogy megcsúfoljon bennünket. Bejött hozzám, hogy velem háljon, s én fenszóval kiálték.
she called to herself the men of her house, and she said to them: “Lo, he has brought in a Hebrew man to abuse us. He entered toward me, in order to join with me; and when I had shouted out,
15 És lőn, a mint hallja vala, hogy fenszóval kezdék kiáltani, ruháját nálam hagyá és elfuta és kiméne.
and he had heard my voice, he left behind the cloak that I held, and he fled outside.”
16 Megtartá azért az ő ruháját magánál, míg az ő ura haza jöve.
As a proof, therefore, of her fidelity, she retained the cloak, and she showed it to her husband, when he returned home.
17 S ilyen szókkal szóla hozzá, mondván: Bejöve hozzám a héber szolga, a kit ide hoztál, hogy szégyent hozzon reám.
And she said: “The Hebrew servant, whom you have brought in to me, approached me to abuse me.
18 És mikor fenszóval kezdtem kiáltani, ruháját nálam hagyá és kifuta.
And when he had heard me cry out, he left behind the cloak that I held, and he fled outside.”
19 És lőn, a mint hallja az ő ura az ő feleségének beszédeit, melyeket néki beszélt, mondván: Ilyesmiket tett velem a te szolgád; haragra gerjede.
His lord, upon hearing these things, and having excessive trust in the words of his mate, was very angry.
20 Vevé azért Józsefet az ő ura és veté őt a tömlöczbe, melyben a király foglyai valának fogva, és ott vala a tömlöczben.
And he delivered Joseph into prison, where the prisoners of the king were kept, and he was enclosed in that place.
21 De az Úr Józseffel vala, és kiterjeszté reá az ő kegyelmességét és kedvessé tevé őt a tömlöcztartó előtt.
But the Lord was with Joseph, and, having mercy on him, he gave him favor in the sight of the leader of the prison,
22 És a tömlöcztartó mind azokat a foglyokat, kik a tömlöczben valának, József kezébe adá, úgyhogy a mi ott történik vala, minden ő általa történék.
who delivered into his hand all the prisoners who were held in custody. And whatever was done, was under him.
23 És semmi gondja nem vala a tömlöcztartónak azokra, a melyek keze alatt valának, mivelhogy az Úr vala Józseffel, és valamit cselekeszik vala, az Úr szerencséssé teszi vala.
Neither did he himself know anything, having entrusted all things to him. For the Lord was with him, and he directed everything that he did.
