< 1 Mózes 38 >
1 És lőn abban az időben, hogy Júda elméne az ő atyjafiaitól, és betére egy Adullámbeli férfiúhoz, kinek neve Khira vala.
Vid den tiden begav sig Juda åstad bort ifrån sina bröder och slöt sig till en man i Adullam, som hette Hira.
2 És meglátá ott Júda egy Súah nevű Kanaánbeli férfiúnak leányát, és elvevé azt, és beméne hozzá.
Där fick Juda se dottern till en kananeisk man som hette Sua, och han tog henne till sig och gick in till henne.
3 És az fogada méhében és szűle fiat, és nevezé nevét Hérnek.
Och hon blev havande och födde en son, och han fick namnet Er.
4 És ismét fogada méhében, s fiat szűle, és nevezé nevét Ónánnak.
Åter blev hon havande och födde en son och gav honom namnet Onan.
5 Még egyszer szűle fiat, és nevezé nevét Sélának, és mikor azt szűlé, Khezibben vala.
Och hon födde ännu en son, och åt denne gav hon namnet Sela; och när han föddes, var Juda i Kesib.
6 És vőn Júda az ő elsőszülött fiának Hérnek feleséget, ennek neve Thámár vala.
Och Juda tog åt Er, sin förstfödde, en hustru som hette Tamar.
7 De Hér, Júdának elsőszülött fia gonosz vala az Úr szemei előtt, és megölé őt az Úr.
Men Er, Judas förstfödde, misshagade HERREN; därför dödade HERREN honom.
8 És monda Júda Ónánnak: Eredj be a te bátyád feleségéhez, és vedd feleségűl mint sógor, és támaszsz magot bátyádnak.
Då sade Juda till Onan: "Gå in till din broders hustru, äkta henne i din broders ställe och skaffa avkomma åt din broder."
9 Ónán pedig tudja vala, hogy a magzat nem lesz az övé, azért valamikor az ő bátyja feleségéhez bemegy vala, földre vesztegeti vala el a magot, hogy bátyjának magot ne támaszszon.
Men eftersom Onan visste att avkomman icke skulle bliva hans egen, lät han, när han gick in till sin broders hustru, det spillas på jorden, för att icke giva avkomma åt sin broder.
10 És gonoszságnak tetszék az Úr szemei előtt, a mit cselekeszik vala, annakokáért megölé őt is.
Men det misshagade HERREN att han gjorde så; därför dödade han också honom.
11 És monda Júda Thámárnak, az ő menyének: Maradj özvegyen addig a te atyád házában, míg az én fiam Séla felnevekedik. Mert így gondolkodik vala: Netalán ez is meghal, mint az ő bátyjai. Elméne azért Thámár, és marada az ő atyja házában.
Då sade Juda till sin sonhustru Tamar: "Stanna såsom änka i din faders hus, till dess min son Sela bliver fullvuxen." Han fruktade nämligen att annars också denne skulle dö, likasom hans bröder. Så gick Tamar bort och stannade i sin faders hus.
12 Sok idő múlva meghala Súa leánya, a Júda felesége. Júda pedig megvígasztalódék és elméne az ő juhainak nyírőihez, barátjával az Adullámbeli Khirával, Thimnába.
En lång tid därefter dog Suas dotter, Judas hustru. Och efter sorgetidens slut gick Juda med sin vän adullamiten Hira upp till Timna, för att se efter dem som klippte hans får.
13 Hírűl adák pedig Thámárnak mondván: Ím a te ipad Thimnába megy juhainak nyírésére.
När man nu berättade för Tamar att hennes svärfader gick upp till Timna för att klippa sina får,
14 Leveté azért magáról özvegyi ruháját, elfátyolozá és beburkolá magát, és leűle Enajim kapujába, mely a Thimnába vezető úton van; mert látja vala, hogy felnevekedék Séla, és még sem adák őt annak feleségűl.
lade hon av sig sina änkekläder och betäckte sig med en slöja och höljde in sig och satte sig vid porten till Enaim på vägen till Timna. Ty hon såg, att fastän Sela var fullvuxen, blev hon likväl icke given åt honom till hustru.
15 Meglátá pedig őt Júda, és tisztátalan személynek gondolá, mivelhogy befedezte vala orczáját.
Då nu Juda fick se henne, trodde han att hon var en sköka; hon hade ju nämligen sitt ansikte betäckt.
16 És hozzá tére az útra és monda: Engedd meg kérlek, hogy menjek be te hozzád, mert nem tudja vala, hogy az ő menye az. Ez pedig monda: Mit adsz nékem ha bejösz hozzám?
Och han vek av till henne, där hon satt vid vägen, och sade: "Kom, låt mig gå in till dig." Ty han visste icke att det var hans sonhustru. Hon svarade: "Vad vill du giva mig för att få gå in till mig?"
17 És felele: Küldök néked az én nyájamból egy kecskefiat. És az monda: Adsz-é zálogot, míg megküldöd?
Han sade: "Jag vill sända dig en killing ur min hjord." Hon svarade: "Ja, om du giver mig pant, till dess du sänder den."
18 És monda: Micsoda zálogot adjak néked? És monda: Gyűrűdet, gyűrűd zsinórját és pálczádat, mely kezedben van. Oda adá azért néki, és beméne hozzá, és teherbe ejté.
Han sade: "Vad skall jag då giva dig i pant?" Hon svarade: "Din signetring, din snodd och staven som du har i din hand." Då gav han henne detta och gick in till henne, och hon blev havande genom honom.
19 Azután felkele és elméne, és leveté magáról a fátyolt; és felvevé az ő özvegyi ruháját.
Och hon stod upp och gick därifrån och lade av sin slöja och klädde sig åter i sina änkekläder.
20 És megküldé Júda a kecskefiat az ő Adullámbeli barátjától, hogy visszavegye a zálogot az asszonytól, de nem találá azt.
Och Juda sände killingen med sin vän adullamiten, för att få igen panten av kvinnan; men denne fann henne icke.
21 És megkérdé a helység férfiait, mondván: Hol van az a felavatott parázna nő, a ki Enajim mellett az útfélen vala? És azok mondának: Nem volt erre felavatott parázna nő.
Och han frågade folket där på orten och sade: "Var är tempeltärnan, hon som satt i Enaim vid vägen?" De svarade: "Här har ingen tempeltärna varit."
22 Visszatére tehát Júdához, és monda: Nem találám azt meg, a helység lakosai is azt mondák: Nem volt erre felavatott parázna nő.
Och han kom tillbaka till Juda och sade: "Jag har icke funnit henne; därtill säger folket på orten att ingen tempeltärna har varit där."
23 És monda Júda: Tartsa magának, hogy csúffá ne legyünk; ímé én megküldöttem volt ezt a kecskefiat, te pedig nem találtad meg őt.
Då sade Juda: "Må hon då behålla det, så att vi icke draga smälek över oss. Jag har nu sänt killingen, men du har icke funnit henne."
24 És lőn mintegy három hónap múlva, jelenték Júdának, mondván: Thámár a te menyed paráználkodott, és ímé terhes is a paráznaság miatt. És monda Júda: Vigyétek ki őt, és égettessék meg.
Vid pass tre månader därefter blev så berättat för Juda: "Din sonhustru Tamar har bedrivit otukt, och i otukt har hon blivit havande." Juda sade: "Fören ut henne till att brännas."
25 Mikor pedig kivitetnék, elkülde az ő ipához, mondván: Attól a férfiútól vagyok terhes, a kiéi ezek. És mondá: Ismerd meg, kérlek, kié e gyűrű, e zsinór, és e pálcza.
Men när hon fördes ut, sände hon bud till sin svärfader och lät säga: "Genom en man som är ägare till detta har jag blivit havande." Och hon lät säga: "Se efter, vem denna signetring, dessa snodder och denna stav tillhöra."
26 És megismeré Júda és monda: Igazabb ő nálamnál, mert bizony nem adám őt az én fiamnak Sélának; de nem ismeré őt Júda többé.
Och Juda kände igen dem och sade: "Hon är i sin rätt mot mig, eftersom jag icke har givit henne åt min son Sela." Men han kom icke mer vid henne.
27 És lőn az ő szűlésének idején, ímé kettősök valának az ő méhében.
När hon nu skulle föda, se, då funnos tvillingar i hennes liv.
28 És lőn, hogy szűlése közben az egyik kinyújtá kezét, és fogá a bába és veres fonalat köte reá, mondván: Ez jött ki először.
Och i födslostunden stack den ene fram en hand; då tog hjälpkvinnan en röd tråd och band den om hans hand och sade: "Denne kom först fram."
29 De lőn, hogy a mikor visszavoná kezét, ímé az ő testvére jöve ki. És mondá a bába: Hogy törtél te magadnak rést? Azért nevezé nevét Pérecznek.
Men när han därefter åter drog sin hand tillbaka, se, då kom hans broder fram; och hon sade: "Varför har du trängt dig fram?" Och han fick namnet Peres.
30 És utána kijöve az ő testvére kinek veres fonál vala kezén; és nevezé nevét Zerákhnak.
Därefter kom hans broder fram, han som hade den röda tråden om sin hand, och han fick namnet Sera.