< 1 Mózes 3 >
1 A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?
Pathen thilsem jouse laha gul hi a lungthim thempen ahi. Nikhat chu aman numeinu adong in, “Pathen in honsunga theiga jouse naneh thei lhon lou beh ding ahi tia asei mong em?” ati.
2 És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk;
Numei nu chun gul jaha keini'n “Eden hon sunga theiga jouse kaneh thei lhon ding ahi nai.”
3 De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok.
Ahin Pathen in hitin aseiye, “Hon lailung a theiga vangkhu naneh lhon lou hel ding, lo jong nalo lhon lou hel ding ahi. Ahin iti ham khat'a nalo lhon a naneh lhon le nathi jeng lhon ding ahi,” tin aseiye.
4 És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg;
Hinlah Satan in numeinu jah a aseiyin, “Nathi lhon loubeh ding ahi.
5 Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.
Ajeh chu Pathen in ahet ahi hichu naneh nini lhonle namit lhon hung hahdoh intin Pathen toh nabah lhon ding thilpha le thilse hetheiya naum lhon ding ahi ti Pathen in ahet jeh'a asei ahi bouve,” atitai.
6 És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék.
Hiche a chun numeinun theiga chu aven ahile neh dinga tui chule mitvet dinga jong vetnom nom um, chule mi achihsah jeng ding jeh chun ahaduchat cheh tai. Hijeh chun numei nun theiga chu akilo in anetan chule a pasalpa jong them khat apen amapan jong ala in ane tai.
7 És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak.
Hiche apat chun amit lhon chu ahung hahdoh in tahsa sagoh keo ahilhon chu aki hechen lhon tai. Hichun thing-phung na akilo lhon in atahsa lhon chu akisel na lhon tan ahi.
8 És meghallák az Úr Isten szavát, a ki hűvös alkonyatkor a kertben jár vala; és elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten elől a kert fái között.
Chuin nisa dai lhah lamin honsunga Pakai Pathen awgin chu ajalhon in hijeh chun hon lailung'a thinglah a chun amani tah Pakai Pathen masanga akisel mang lhon tai.
9 Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy?
Ahivang in Pakai Pathen in mihempa chu akouvin, “Adam hoiya umna hi tam?” atile,
10 És monda: Szavadat hallám a kertben, és megfélemlém, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtezém.
Adam in jong adonbut in “Keiman nangma honsung'a na hung chu ka hen ahile ka sagoh keo ka hijeh a ka kichat'a kisela kahi,” ati.
11 És monda Ő: Ki mondá néked, hogy mezítelen vagy? Avagy talán ettél a fáról, melytől tiltottalak, hogy arról ne egyél?
Hichun Pathen in jong aseiye, koi ham nangma sa gohkeova na um'e tia na seipeh a chu? Honsung'a theiga nehih in kati chu naneh hitam? atile,
12 És monda az ember: Az asszony, a kit mellém adtál vala, ő ada nékem arról a fáról, úgy evém.
Adam in adonbut in, “Keiman ka um khompi dinga nangman neipeh numeinu hin theiga chu themkhat eipen keiman kana netai,” ati.
13 És monda az Úr Isten az asszonynak: Mit cselekedtél? Az asszony pedig monda: A kígyó ámított el engem, úgy evém.
Chuphat in Pakai Pathen in numeinu jah'a aseiye, “Nang in ipi dinga hitobang pihi nabol hitam!” atile numei nun adonbut'in, “Hiche gul hin eijol jol phat'a kaneh ahi bouve,” ati.
14 És monda az Úr Isten a kígyónak: Mivelhogy ezt cselekedted, átkozott légy minden barom és minden mezei vad között; hasadon járj, és port egyél életed minden napjaiban.
Hichun Pakai Pathen in gul jah'a, “Nangman hiche nana boldoh jeh in, ganhing jouse lah a nanghi sapset nachan ding na hinkho lhung keiya na oipoh'a na kithol tho ding, chule na hinkho sunga leivui naneh ding ahi.
15 És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.
Keiman nangle numeinu chilhah kah a kidouna kakoi ding, amapa chun nangma hi na luchang avohchip a; nangman amapa kengphang na chuh peh ding ahi,”ati.
16 Az asszonynak monda: Felette igen megsokasítom viselősséged fájdalmait, fájdalommal szűlsz magzatokat; és epekedel a te férjed után, ő pedig uralkodik te rajtad.
Pathen in numeinu jah'a chun hitin a seiye, “Keiman na naovop hahsatna kabe peh ding, nao-sonat gentheiya cha nahin doh ding ahi. Najipa chung'a vai nahom nom jing ding, ahi vang'a najipan nang chunga vai ahop ding ahi,”ati.
17 Az embernek pedig monda: Mivelhogy hallgattál a te feleséged szavára, és ettél arról a fáról, a melyről azt parancsoltam, hogy ne egyél arról: Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban.
Chuin Pakai Pathen in Adam jah'a hitin ati, “Nangman naji thu nangaiya naneh louhel ding ahi tia ka thupehsa theiga naneh tah jeh in nangma jeh a leiset hi sapset chang ahitai. Chule na hinkho damlai sungse a gimna le genthei thohpum pum'a neh na kihol a naneh ding ahi.
18 Töviset és bogácskórót teremjen tenéked; s egyed a mezőnek fűvét.
Chule nang doudin ling le mi-at thei jong hung kehdoh intin, chule nangma anche louhing a naki vahding ahi.
19 Orczád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz.
Na ti-ul na mai ja long pum'a anneh na kihol'a na neh ding, chule nangma leiset a kisemdoh nahin leiset na leso kit ding ahiye,” ati.
20 Nevezte vala pedig Ádám az ő feleségét Évának, mivelhogy ő lett anyja minden élőnek.
Hichun Adam in ajinu chu amin Eve asah tai. Ajeh chu amanu mijouse hung pen dohna minu ahi tan ahi.
21 És csinála az Úr Isten Ádámnak és az ő feleségének bőr ruhákat, és felöltözteté őket.
Hichun Pakai Pathen in savun akon in Adam le Eve ding von akhui peh in amani chu asilpeh in ahi.
22 És monda az Úr Isten: Ímé az ember olyanná lett, mint mi közűlünk egy, jót és gonoszt tudván. Most tehát, hogy ki ne nyújtsa kezét, hogy szakaszszon az élet fájáról is, hogy egyék, s örökké éljen:
Hichun Pathen in aseiye, “Tuapat'a hi Adam hi eiho lah'a khat tobang ahung hi tan, thilpha le thilse hethei jin a um tai, chule tunjong aman hinna thingphung ga khu kilo intin hin ne lhon leh tonsot'a hing den ding ahi tai ati.”
23 Kiküldé őt az Úr Isten az Éden kertjéből, hogy mívelje a földet, a melyből vétetett vala.
Hiche'a pat chun Pakai Pathen in Adam chu Eden hon a kon'in achondoh in amopohna chu alah peh tai.
24 És kiűzé az embert, és oda helyezteté az Éden kertjének keleti oldala felől a Kerúbokat és a villogó pallos lángját, hogy őrizzék az élet fájának útját.
Hiti chun Pathen in Adam anodoh jouvin, Eden hon nisolam'a hinna thingphung ngah ding in vantil Cherubim chu achen sah in, chule chemjam kou jeju chu akipei kimvel le sahtan ahi.