1 Mózes 29
1 Jákób azután lábára kelvén, elméne a napkeletre lakók földére.
Hichun Jacob akhol che chu abanjom in solam mite gam chu ahung lhung tai.
2 És látá, hogy ímé egy kút van a mezőben, és hogy ott három falka juh hever vala. Mert abból a kútból itatják vala a nyájakat; de a kútnak száján nagy kő vala:
Chuin aman agah ven ahile loulai a Twisam amun akomma chun kelngoi hon loi thum'a akol jong amun hiche gancha ho chu twikulla don ding twi ngah ahiuve, chule twisam chu songpi lentah in adal khum ahi.
3 Mikor pedig ott valamennyi nyáj összeverődik, elgördítik a követ a kút szájáról és megitatják a juhokat s ismét helyére teszik a követ, a kút szájára.
Hitia chu kelngoi hon ho abonna ahung kisuh kimteng uleh kelngoi ching hon twikhuh kamsin songpi chu akhin doh jiuva kelngoi te twi achip sah jiuva achipva teng ule song chu akikoi na ngai ngai twikhuh kam a chu ale khin lut kit jiu ahi.
4 És monda nékik Jákób: Honnan valók vagytok atyámfiai? És mondának: Háránból valók vagyunk.
Chuin Jacob in amaho jah a “Sopite ho hoiya hung kon na hiu ham?” atile amahon adon but un “Keiho Haran gam'a hung kon ka hiuve,” ati.
5 És monda nékik: Ismeritek-é Lábánt, a Nákhor fiát? s azok felelének: Ismerjük.
Amapan adong kit in amaho chu “Nahor chapa Laban chu nahet khah hih uvem?” atile “Amahon jong kahe nauve,” atiuve.
6 Azután monda nékik: Egészségben van-é? s azok mondának: Egészségben van, és az ő leánya Rákhel ímhol jő a juhokkal.
Chuin Jacob in ajah uva “Ama chu dam dam a hinam? tia adohle amahon “henge adam jingnai ven tua hung kelngoi hontoh hung kilhon khu achanu Rachel hija khu,” atiuve.
7 És monda Jákób: Ímé még nagy fenn van a nap, nincs ideje hogy betereljék a marhát: itassátok meg a juhokat, és menjetek, legeltessetek.
Jacob in ama ho jah a “Tuhin nisa sangtah hinalai ja gancha hoi khom phat bon hilou lai, kelngoi hon chu twi chipsah uvin lang gavah pha uvin,” ati.
8 Azok pedig felelének: Nem tehetjük míg valamennyi nyáj össze nem verődik, és el nem gördítik a követ a kút szájáról, hogy megitathassuk a juhokat.
Ama hon a donbut un, “Gancha ho jouse ahung kikim tokah in twi kipethei ponte atiuve, hichun kelngoi chingho chun songpi chu twisam kot apat chun atangdoh un kelngoi hon jouse twija ka vah va ding ahi,” atiuve.
9 Még beszélget vala velők, mikor megérkezék Rákhel az ő atyja juhaival, melyeket legeltet vala.
Amahon hitia akihou lim pet tah uchun Rachel chu apa kelngoi hon hotoh ahung ki jot luttai, Ajeh chu amanu jong kelngoi ching a pang ahiye.
10 S lőn, a mint meglátá Jákób Rákhelt, Lábánnak az ő anyja bátyjának leányát, és Lábánnak az ő anyja bátyjának juhait, odalépett Jákób és elgördíté a követ a kút szájáról, és megitatá Lábánnak az ő anyja bátyjának juhait.
Hichun Jacob in anu sopipa Laban chanu Rachel le anu sopipa Laban kelngoite amu phat in anai lut in twikhuh kamsin songpi chu alih doh in apupa kelngoi hon chu twi achip sah in ahi.
11 És megcsókolá Jákób Rákhelt, és nagy felszóval síra.
Hichun Jacob'in Rachel chu abeng chop in awging tah in akap'e.
12 S elbeszélé Jákób Rákhelnek, hogy ő az ő atyjának rokona és hogy Rebekának fia. Ez pedig elfuta, és megmondá az ő atyjának.
Jacob in Rachel jah a apa sopinu Rebekah chapa ahi thusim aseipeh tan ahile Rachel chu achen apa aga hetsah tan ahi.
13 És lőn mikor Lábán Jákóbnak, az ő húga fiának hírét hallá, eleibe futa, megölelé és megcsókolá őt, és bevivé az ő házába, és az mindeneket elbeszéle Lábánnak.
Laban in Jacob asopinu chapa ahung lhun ahet chun akimu pin akoi jin achop jeng in chuin a in lama ahin puilut tai. Hichun Jacob in ima jouse thusimho chu aseipeh tai.
14 És monda néki Lábán: Bizony én csontom és testem vagy te! És nála lakék egy hónapig,
Chuin Laban in Jacob henga aseiye, “Nangma hi kagu ka chang chule ka phevou mong nahi,” ati. Hichun Jacob chu apu Laban kom'a lhakhat sung aum tai.
15 És monda Lábán Jákóbnak: Avagy ingyen szolgálj-é engem azért, hogy atyámfia vagy? Mondd meg nékem, mi legyen a béred?
Laban in Jacob henga aseiye, “Nangma hi ka insung mi nahi vang'in mohseh a tohman beiya na um ding chu adih thei poi, natoh man ipi hiding ham neisei peh tem in? tin adong tai.”
16 Vala pedig Lábánnak két leánya: a nagyobbiknak neve Lea, a kisebbiknek neve Rákhel.
Laban in chanu ni aneiyin, alenjo nu min chu Leah ahin, chule aneojo nu min chu Rachel ahi.
17 Leának pedig gyenge szemei valának, de Rákhel szép termetű és szép tekintetű vala.
Ahin Leah mit chu aleng thim in ama vang Rachel chu amelhoi jin, amaiso jong lungset aum lheh jenge.
18 Megszereti vala azért Jákób Rákhelt, és monda: Szolgállak téged hét esztendeig Rákhelért, a te kisebbik leányodért.
Jacob'in Rachel chu hatah in adeichat jeh in hitin aseiye, “Keiman nang ding in kum sagi na nei tohsah in lang, na chanu aneojo nu Rachel hi keima ji din kipui tang kate,” ati.
19 És monda Lábán: Jobb néked adnom őt, hogysem másnak adjam őt, maradj én nálam.
Laban in adonbut'in, “Hithei nante,” ati. “Ajeh chu keiman midang ho kapeh sanga nangma kapeh ding chu thilphajo ahibouve, Hijeh chun keima koma um jingtan,” ati.
20 Szolgála tehát Jákób Rákhelért hét esztendeig, s csak néhány napnak tetszék az neki, annyira szereti vala őt.
Hichun Jacob in kum sagi sung in Rachel man toh kitoh ding in na atong tan, Hinlah Jacob in Rachel angailut behset jeh chun ni chomcha toh abahsah in ahi.
21 És monda Jákób Lábánnak: Add meg nékem az én feleségemet: mert az én időm kitelt, hadd menjek be hozzá.
Chujouvin Jacob in Laban jah a hitin aseiye, “Keiman ka kitepna ho jouse ka subulhit tai, kajinu tun neipe tan ka luppi nom tai,” tin ahung thum tai.
22 És begyűjté Lábán annak a helynek minden népét, és szerze lakodalmat.
Hichun Laban in jetle veija cheng ule nao jouse akou khom soh keiyin kichen na golvah chu aboltai.
23 Estve pedig vevé az ő leányát Leát, és bevivé hozzá, a ki beméne ő hozzá.
Hinlah hiche jan ahung thim phat chun Laban in Leah chu Jacob koma aga that lut pehtan, Jacob in hichenu chu alup khom petai.
24 És Lábán az ő szolgálóját Zilpát, szolgálóul adá az ő leányának Leának.
Laban in asohnu Zilpah jong chu Leah kithopi a pang ding in apeh tha tai.
25 És reggelre kelve: Ímé ez Lea! Monda azért Lábánnak: Mit cselekedtél én velem? Avagy nem Rákhelért szolgáltalak-é én tégedet? Miért csaltál meg engem?
Ahin jingkah matah in Jacob ahung kitho leh Leah joh anahin, Jacob in Laban jah a aseiyin, “Ipi iti a hiti a hi neibol hitam? kum sagi nangma noiya na kana toh chu Rachel manding a katoh hilou ham? “Ibol a nei jou lhep ham? tin aseiye.
26 Lábán pedig monda: Nem szokás nálunk, hogy a kisebbiket oda adják a nagyobbik előtt.
Laban in adonbut in “Kei ho chondana a unu umpet a hi anaonu jinei doh thei lou ahi.”
27 Töltsd ki ennek hetét, azután amazt is néked adjuk a szolgálatért, melylyel majd szolgálsz nálam még más hét esztendeig.
Hiche hapta khat sunghi ji nei dan hi subu lhit tadin, hiche teng chule Rachel jong kapeh ding na hi, ahin nangman kum sagi ma kana, natoh kit ding ahi ati peh e.
28 Jákób tehát aképen cselekedék, kitölté azt a hetet; ez pedig néki adá Rákhelt, az ő leányát feleségűl.
Chuin Jacob in Leah chu hapta khat lhing in akichen pin hiche jou chun Laban in Rachel jong ajinu ding in ape tai.
29 És adá Lábán az ő leányának Rákhelnek, az ő szolgálóját Bilhát, hogy néki szolgálója legyen.
Laban'in asohnu Bilhah jong chu achanu Rachel jenle a pang dingin apehtha tai.
30 És beméne Rákhelhez is, és inkább szereté Rákhelt, hogysem Leát és szolgála ő nála még más hét esztendeig.
Hichun Jacob'in Rachel jong alup khom pitan, aman Rachel chu Leah sang in hatah in adei jon, hichun Jacob in kum sagi ma Laban na atong kit'in ahi.
31 És meglátá az Úr Lea megvetett voltát, és megnyitá annak méhét. Rákhel pedig magtalan vala.
Ahin Pathen in Leah kihot bol chu amudoh tan, hijeh chun anaobu ahondoh peh in, amavang Rachel chu aching in cha neilou in aum tai.
32 Fogada azért Lea az ő méhében és szűle fiat, és nevezé nevét Rúbennek, mert azt mondja vala: Meglátta az Úr az én nyomorúságomat; most már szeretni fog engem az én férjem.
Leah vang chu achung agih tan; chapa khat ahing in amin Reuben asah tai, Ijeh in em itile, “Pathen in ka gimna ho eihet pehtai, hiche jeh a hi ka jipan eilungset ding ahi tai,” ati.
33 Azután ismét teherbe esék és szűle fiat, és monda: Mivelhogy meghallotta az Úr megvetett voltomat, azért adta nékem ezt is; és nevezé nevét Simeonnak.
Chuin aman nao avop kit in chapa khat ahing kit tai, ajeh chu “Keima eikihot bolhi Pakaiyin ajah doh phat'a chapa hiche jong hi eipeh kit ahiye,” Hijeh achu amin Simeon asah tai.
34 És megint teherbe esék és szűle fiat, és monda: Most már ragaszkodni fog hozzám az én férjem, mert három fiat szűltem néki; azért nevezé nevét Lévinek.
Hichun Leah achung gih in, nao avop kittan ama nun hitin aseiye, “Tua pat'a hi ka jipa toh thakhat tipum khat kahi lhon ding ahi tai, ajeh chu keiman cha pasal thum ka hin pehtai hichun naosen chu amin chu Levi asah tai.”
35 És ismét teherbe esék, és fiat szűle és mondá: Most már hálákat adok az Úrnak; azért nevezé nevét Júdának, és megszűnék a szűléstől.
Chujouvin Leah in nao avop kit in chapa khat ahing in, “Tuchunga vang Pakai ka thangvah na ding ahi,” atin hijeh chun amin Judah asah tai, chujou a pat in vang cha abang tan ahi.
