1 Mózes 28
1 Előhívatá azért Izsák Jákóbot, és megáldá őt, és megparancsolá néki és mondá: Ne végy feleséget a Kananeusok leányai közűl.
Isaac chamou Jacob, abençoou-o e ordenou-lhe: “Não tomarás esposa das filhas de Canaã”.
2 Kelj fel, menj el Mésopotámiába, Bethuélnek a te anyád atyjának házához, és onnan végy magadnak feleséget, Lábánnak a te anyád bátyjának leányai közűl.
Levanta-te, vai a Paddan Aram, à casa de Bethuel, o pai de tua mãe. Tire de lá uma esposa das filhas de Laban, o irmão de sua mãe.
3 A mindenható Isten pedig áldjon meg, szaporítson és sokasítson meg téged, hogy népek sokaságává légy;
Que Deus Todo-Poderoso te abençoe, te faça frutificar e te multiplique, para que sejas uma companhia de povos,
4 És adja néked az Ábrahám áldását, tenéked, és a te magodnak te veled egybe; hogy örökség szerint bírjad a földet, melyen jövevény voltál, melyet az Isten adott vala Ábrahámnak.
e te dê a bênção de Abraão, a ti e à tua descendência contigo, para que possas herdar a terra onde viajas, que Deus deu a Abraão”.
5 Elbocsátá azért Izsák Jákóbot, hogy menjen Mésopotámiába Lábánhoz a Siriabeli Bethuél fiához, Rebekának, Jákób és Ézsaú anyjának bátyjához.
Isaac mandou Jacob embora. Ele foi para Paddan Aram para Laban, filho de Bethuel, o sírio, irmão de Rebekah, mãe de Jacob e Esaú.
6 És látá Ézsaú, hogy Izsák megáldotta Jákóbot, és elbocsátotta őt Mésopotámiába, hogy onnan vegyen magának feleséget; és hogy mikor áldja vala, parancsola néki, és monda: Ne végy feleséget a Kananeusok leányai közűl;
Agora Esaú viu que Isaac havia abençoado Jacó e o mandado embora para Paddan Aram, para levar-lhe uma esposa de lá, e que ao abençoá-lo ele lhe deu uma ordem, dizendo: “Não tomarás esposa das filhas de Canaã”;
7 És hogy Jákób hallgata atyja és anyja szavára, és el is ment Mésopotámiába;
e que Jacó obedeceu a seu pai e sua mãe, e foi para Paddan Aram.
8 És látá Ézsaú, hogy a Kananeusok leányai nem tetszenek Izsáknak az ő atyjának:
Esaú viu que as filhas de Canaã não agradaram a Isaac, seu pai.
9 Elméne Ézsaú Ismáelhez, és feleségűl vevé még az ő feleségeihez Ismáelnek az Ábrahám fiának leányát Mahaláthot, Nebajóthnak húgát.
Então Esaú foi para Ismael, e levou, além das esposas que tinha, Mahalath a filha de Ismael, filho de Abraão, irmã de Nebaioth, para ser sua esposa.
10 Jákób pedig kiindula Beérsebából, és Hárán felé tartott.
Jacob saiu de Beersheba, e foi em direção a Haran.
11 És juta egy helyre, holott meghála, mivelhogy a nap lement vala: és vőn egyet annak a helynek kövei közűl, és feje alá tevé; és lefeküvék azon a helyen.
Ele chegou a um certo lugar, e lá ficou a noite toda, porque o sol se tinha posto. Ele pegou uma das pedras do lugar, colocou-a sob sua cabeça e deitou-se naquele lugar para dormir.
12 És álmot láta: Ímé egy lajtorja vala a földön felállítva, melynek teteje az eget éri vala, és ímé az Istennek Angyalai fel- és alájárnak vala azon.
Ele sonhou e viu uma escada colocada sobre a terra, e seu topo alcançou o céu. Eis que os anjos de Deus estavam subindo e descendo sobre ela.
13 És ímé az Úr áll vala azon és szóla: Én vagyok az Úr, Ábrahámnak a te atyádnak Istene, és Izsáknak Istene; ezt a földet a melyen fekszel néked adom és a te magodnak.
Eis que Javé estava acima dela e disse: “Eu sou Javé, o Deus de Abraão, teu pai, e o Deus de Isaac. Darei a você e a seus descendentes a terra sobre a qual você se deita”.
14 És a te magod olyan lészen mint a földnek pora, és terjeszkedel nyugotra és keletre, északra és délre, és te benned és a te magodban áldatnak meg a föld minden nemzetségei.
Sua descendência será como o pó da terra, e você se espalhará para o oeste, para o leste, para o norte e para o sul. Em você e em sua prole, todas as famílias da terra serão abençoadas.
15 És ímé én veled vagyok, hogy megőrizzelek téged valahova menéndesz, és visszahozzalak e földre; mert el nem hagylak téged, míg be nem teljesítem a mit néked mondtam.
Eis que eu estou com vocês, e os manterei, onde quer que vão, e os trarei novamente para esta terra. Pois não vos deixarei até que eu tenha feito aquilo de que vos falei”.
16 Jákób pedig fölébredvén álmából, monda: Bizonyára az Úr van e helyen, és én nem tudtam.
Jacob acordou de seu sono e disse: “Certamente Yahweh está neste lugar, e eu não sabia”.
17 Megrémüle annak okáért és monda: Mily rettenetes ez a hely; nem egyéb ez, hanem Istennek háza, és az égnek kapuja.
Ele estava com medo, e disse: “Como este lugar é incrível! Esta não é outra coisa senão a casa de Deus, e esta é a porta do céu”.
18 És felkele Jákób reggel, és vevé azt a követ, melyet feje alá tett vala, és oszlopul állítá fel azt, és olajat önte annak tetejére;
Jacob levantou-se cedo pela manhã, pegou a pedra que havia colocado sob sua cabeça, colocou-a para um pilar e derramou óleo em sua parte superior.
19 És nevezé annak a helynek nevét Béthelnek, az előtt pedig Lúz vala annak a városnak neve.
Ele chamou o nome daquele lugar de Betel, mas o nome da cidade foi Luz no início.
20 És fogadást tőn Jákób, mondá: Ha az Isten velem leénd, és megőriz engem ezen az úton, a melyen most járok, és ha ételűl kenyeret s öltözetűl ruhát adánd nékem;
Jacob fez um voto, dizendo: “Se Deus estará comigo, e me manterá assim que eu for, e me dará pão para comer, e roupas para vestir,
21 És békességgel térek vissza az én atyámnak házához: akkor az Úr leénd az én Istenem;
para que eu volte à casa de meu pai em paz, e Yahweh será meu Deus,
22 És ez a kő, a melyet oszlopul állítottam fel, Isten háza lészen, és valamit adándasz nékem, annak tizedét néked adom.
então esta pedra, que eu preparei para um pilar, será a casa de Deus. De tudo o que vocês me derem, eu certamente lhes darei um décimo”.
