1 Mózes 28
1 Előhívatá azért Izsák Jákóbot, és megáldá őt, és megparancsolá néki és mondá: Ne végy feleséget a Kananeusok leányai közűl.
Then Isaac summoned Jacob, and gave him a blessing. He told him, “Do not marry a woman of the Canaan people-group.
2 Kelj fel, menj el Mésopotámiába, Bethuélnek a te anyád atyjának házához, és onnan végy magadnak feleséget, Lábánnak a te anyád bátyjának leányai közűl.
Instead, go right away to Paddan-Aram [in northwest Mesopotamia], to the house of your mother’s father Bethuel. Ask one of the daughters of your mother’s brother Laban to marry you.
3 A mindenható Isten pedig áldjon meg, szaporítson és sokasítson meg téged, hogy népek sokaságává légy;
I will pray that God Almighty will bless you, and enable you to [get married and] have many descendants, in order that they will become many people-groups.
4 És adja néked az Ábrahám áldását, tenéked, és a te magodnak te veled egybe; hogy örökség szerint bírjad a földet, melyen jövevény voltál, melyet az Isten adott vala Ábrahámnak.
I also will pray that he will bless you and your descendants by enabling you to possess/seize the land in which you are now living as a foreigner, the land that God promised to give to [my father] Abraham and his descendants.”
5 Elbocsátá azért Izsák Jákóbot, hogy menjen Mésopotámiába Lábánhoz a Siriabeli Bethuél fiához, Rebekának, Jákób és Ézsaú anyjának bátyjához.
So Isaac sent Jacob to Paddan-Aram, to live with Rebekah’s brother Laban, the son of Bethuel, who belonged to the Aram people-group.
6 És látá Ézsaú, hogy Izsák megáldotta Jákóbot, és elbocsátotta őt Mésopotámiába, hogy onnan vegyen magának feleséget; és hogy mikor áldja vala, parancsola néki, és monda: Ne végy feleséget a Kananeusok leányai közűl;
Esau found out that his father Isaac had blessed Jacob and then sent him to Paddan-Aram. He also found out that when he blessed Isaac, he told him, “Do not marry a woman of the Canaan people-group,”
7 És hogy Jákób hallgata atyja és anyja szavára, és el is ment Mésopotámiába;
and that Jacob had obeyed his father and mother, and had gone to Paddan-Aram.
8 És látá Ézsaú, hogy a Kananeusok leányai nem tetszenek Izsáknak az ő atyjának:
Esau also realized that his father Isaac did not approve of women from the Canaan people-group.
9 Elméne Ézsaú Ismáelhez, és feleségűl vevé még az ő feleségeihez Ismáelnek az Ábrahám fiának leányát Mahaláthot, Nebajóthnak húgát.
Because of that, Esau went to see his uncle Ishmael, and married Mahalath, the daughter of Ishmael. Mahalath was the sister of Nabaioth and the granddaughter of Abraham.
10 Jákób pedig kiindula Beérsebából, és Hárán felé tartott.
Meanwhile, Jacob left Beersheba and started walking along the road to Haran.
11 És juta egy helyre, holott meghála, mivelhogy a nap lement vala: és vőn egyet annak a helynek kövei közűl, és feje alá tevé; és lefeküvék azon a helyen.
When he arrived at a certain place, he stopped there, because the sun had gone down. He took one of the stones there and put it under his head to use as a pillow. Then he lay down and slept there.
12 És álmot láta: Ímé egy lajtorja vala a földön felállítva, melynek teteje az eget éri vala, és ímé az Istennek Angyalai fel- és alájárnak vala azon.
While he was sleeping, he had a dream, in which he [was surprised to] see a stairway. The bottom of the stairway was on the earth and the top was in the sky. Jacob also saw that God’s angels were going up and down the stairway.
13 És ímé az Úr áll vala azon és szóla: Én vagyok az Úr, Ábrahámnak a te atyádnak Istene, és Izsáknak Istene; ezt a földet a melyen fekszel néked adom és a te magodnak.
And he [was surprised to] see Yahweh standing at the top of the stairway, saying “I am Yahweh God, whom your grandfather Abraham worshiped, and whom Isaac worships. I will give to you and to your descendants the land on which you are lying.
14 És a te magod olyan lészen mint a földnek pora, és terjeszkedel nyugotra és keletre, északra és délre, és te benned és a te magodban áldatnak meg a föld minden nemzetségei.
Your descendants will be as numerous as the particles of dirt that are on the earth, and their territory will be very large. It will extend in all directions, to the east and to the west, to the north and to the south. And people of all people-groups on earth will receive blessings because of [what happens to] you and to your descendants.
15 És ímé én veled vagyok, hogy megőrizzelek téged valahova menéndesz, és visszahozzalak e földre; mert el nem hagylak téged, míg be nem teljesítem a mit néked mondtam.
I will help you and protect you wherever you go, and I will bring you back to this land. I will not leave you; I will continue to do for you all that I have promised to do.”
16 Jákób pedig fölébredvén álmából, monda: Bizonyára az Úr van e helyen, és én nem tudtam.
[During the night], when Jacob woke up from sleeping, he thought, “Surely Yahweh is in this place, and until now I was not aware of it!”
17 Megrémüle annak okáért és monda: Mily rettenetes ez a hely; nem egyéb ez, hanem Istennek háza, és az égnek kapuja.
He was afraid, and he said, “This place is very awesome! This is surely the place where God lives, and this is the entrance to heaven!”
18 És felkele Jákób reggel, és vevé azt a követ, melyet feje alá tett vala, és oszlopul állítá fel azt, és olajat önte annak tetejére;
In the morning Jacob got up and took the stone that he had put under his head and set it up on its end to show that the place was a holy place. He poured some olive oil on top of the stone [to dedicate it to God].
19 És nevezé annak a helynek nevét Béthelnek, az előtt pedig Lúz vala annak a városnak neve.
He named that place Bethel, [which means ‘house of God’.] Previously its name was Luz.
20 És fogadást tőn Jákób, mondá: Ha az Isten velem leénd, és megőriz engem ezen az úton, a melyen most járok, és ha ételűl kenyeret s öltözetűl ruhát adánd nékem;
Jacob solemnly promised God, saying, “God, if you will help me and protect me while I am taking this journey, and if you give me enough food to eat and clothes to wear,
21 És békességgel térek vissza az én atyámnak házához: akkor az Úr leénd az én Istenem;
in order that I can later return safely to my father’s house, then you, Yahweh, will be the God that I will worship.
22 És ez a kő, a melyet oszlopul állítottam fel, Isten háza lészen, és valamit adándasz nékem, annak tizedét néked adom.
This stone that I have set up will mark the place where people can worship you. And I will give back to you a tenth of everything that you give to me.”
