1 Mózes 25

1 Ábrahám pedig ismét vőn magának feleséget, kinek neve Ketúráh vala.

Abraham tog åter ena hustru, hon het Ketura.

2 És az szűlé néki Zimránt, Joksánt, Médánt, Midiánt, Isbákot és Suakhot.

Hon födde honom Simran och Jacksan, Medan och Midian, Jisbak och Suah.

3 Joksán pedig nemzé Sébát, és Dédánt. Dédánnak pedig fiai valának: Assurim, Letúsim és Leummim.

Men Jacksan födde Seba och Dedan. Dedans barn voro Assurim, Letusim och Leummim.

4 S Midiánnak fiai: Éfah, Éfer, Hánok, Abida és Eldaah: Mind ezek Ketúráhnak fiai.

Midians barn voro Epha, Epher, Hanoch, Abida och Eldaa; desse äro alle Ketura barn.

5 Valamije pedig Ábrahámnak vala, mindazt Izsáknak adta vala.

Men Abraham gaf allt sitt gods Isaac.

6 Az ágyasok fiainak pedig, a kik Ábraháméi valának, ada Ábrahám ajándékokat, és elküldé azokat az ő fia mellől, Izsák mellől még éltében napkelet felé, napkeleti tartományba.

Men de barnen, som han hade af frillorna, gaf han skänker, och lät dem fara ifrå sin son Isaac, medan han än lefde, öster ut i österlanden.

7 S ezek Ábrahám élete esztendeinek napjai, melyeket élt: száz hetvenöt esztendő.

Men Abrahams ålder, som han lefde, var hundrade fem och sjutio år.

8 És kimúlék és meghala Ábrahám, jó vénségben, öregen és betelve az élettel, és takaríttaték az ő népéhez.

Och blef sjuk, och dödde i en rolig ålder, då han af ålder och lefvande mätter var; och vardt samlad till sitt folk.

9 És eltemeték őt Izsák és Ismáel az ő fiai a Makpelá barlangjában, Efronnak, a Khitteus Czohár fiának mezejében, mely Mamré átellenében van.

Och honom begrofvo hans söner, Isaac och Ismael, i den dubbelkulone, på Ephrons åker, Zoars Hetheens sons, som ligger emot Mamre;

10 Abban a mezőben, melyet Ábrahám a Khéth fiaitól vett vala: ott temettetett el Ábrahám és az ő felesége Sára.

I den markene, som Abraham köpt hade af Hets barnom: Der är Abraham begrafven med Sara sine hustru.

11 Lőn pedig Ábrahám halála után, megáldá Isten az ő fiát Izsákot; Izsák pedig lakozék a Lakhai Rói forrásánál.

Och efter Abrahams död välsignade Gud hans son Isaac; och han bodde vid den brunnen, som kallades dens lefvandes och seendes.

12 Ezek pedig Ábrahám fiának Ismáelnek nemzetségei, a kit az Égyiptombeli Hágár a Sára szolgálója szűlt vala Ábrahámnak.

Detta är Ismaels Abrahams sons slägt, som Hagar, Saras tjensteqvinna af Egypten, födde honom.

13 Ezek az Ismáel fiainak nevei, nevök s nemzetségök szerint: Ismáelnek elsőszülötte Nebájót, azután Kédar, Adbeél és Mibszám.

Och detta är Ismaels barns namn, der deras slägte hafva namn af: Ismaels förste son Nebajoth, Kedar, Adbeel, Mibsam,

14 És Misma, Dúmah és Massza.

Misma, Duma, Massa,

15 Hadar, Théma, Jetúr, Náfis és Kedmah.

Hadar, Thema, Jethur, Naphis och Kedma.

16 Ezek az Ismáel fiai, és ezek azoknak nevei udvaraikban, falvaikban; tizenkét fejedelem az ő nemzetségök szerint.

Desse äro Ismaels barn med deras namn, i deras byar och städer, tolf förstar.

17 Ezek pedig az Ismáel életének esztendei: száz harminczkét esztendő. És kimúlék és meghala, és takaríttaték az ő népéhez.

Och detta är Ismaels ålder, hundrade och sju och tretio år; och han vardt sjuk och dödde, och vardt samkad intill sitt folk.

18 Lakoztak pedig Havilától fogva Súrig, a mely Égyiptom átellenében van, a merre Assiriába mennek. Minden atyjafiával szemben esett az ő lakása.

Men han bodde ifrå Hevila in till Zur emot Egypten, när man går till Assyrien; och satte sig emot alla sina bröder.

19 Ezek pedig Izsáknak az Ábrahám fiának nemzetségei: Ábrahám nemzé Izsákot.

Detta är Isaacs Abrahams sons slägte: Abraham födde Isaac.

20 Izsák pedig negyven esztendős vala, a mikor feleségűl vette Rebekát a Siriából való Bethuélnek leányát, Mésopotámiából, a Siriából való Lábánnak húgát.

Men Isaac var fyratio år gammal, då han tog Rebecka till hustru, Bethuels Syrens af Mesopotamien dotter, Labans Syrens syster.

21 És könyörge Izsák az Úrnak az ő feleségéért, mivelhogy magtalan vala, és az Úr meghallgatá őt: és teherbe esék Rebeka, az ő felesége.

Men Isaac bad Herran för sine hustru, ty hon var ofruktsam; och Herren hörde honom, och Rebecka hans hustru vardt hafvande.

22 Tusakodnak vala pedig a fiak az ő méhében. Akkor monda: Ha így van, miért vagyok én így? Elméne azért, hogy megkérdezze az Urat.

Och barnen stötte sig med hvarannan i hennes lif. Då sade hon: Efter mig skulle så gå, hvi är jag då vorden hafvandes? Och gick bort till att fråga Herran.

23 És monda az Úr őnéki: Két nemzetség van a te méhedben; és két nép válik ki a te belsődből, egyik nép a másik népnél erősebb lesz, és a nagyobbik szolgál a kisebbiknek.

Och Herran sade till henne: Tu folk äro i dino lifve, och tveggehanda folk skola skiljas utaf dino lifve: Och det ena folket skall öfvervinna det andra, och den större skall tjena den mindre.

24 És betelének az ő szülésének napjai, és ímé kettősök valának az ő méhében.

Då nu tiden kom att hon föda skulle, si, då voro tvillingar i hennes lifve.

25 És kijöve az első; vereses vala, mindenestől szőrös, mint egy lazsnak; azért nevezék nevét Ézsaúnak.

Den förste, som utkom, var röd och luden som ett skin: Och de kallade honom Esau.

26 Azután kijöve az ő atyjafia, kezével Ézsaú sarkába fogódzva; azért nevezék nevét Jákóbnak. Izsák pedig hatvan esztendős vala, a mikor ezek születének.

Straxt derefter kom hans broder ut, han höll med sine hand i Esau fotablad, och de kallade honom Jacob: Sextio år gammal var Isaac, då de vordo födde.

27 És felnevekedének a gyermekek, és Ézsaú vadászathoz értő mezei ember vala; Jákób pedig szelíd ember, sátorban lakozó.

Och då drängarne vordo store, vardt Esau en jägare och en åkerman; men Jacob en from man, och bodde i tjäll.

28 Szereti vala azért Izsák Ézsaút, mert szájaíze szerint vala a vad; Rebeka pedig szereti vala Jákóbot.

Och Isaac hade Esau kär, ty han plägade äta af hans vede; men Rebecka hade Jacob kär.

29 Jákób egyszer valami főzeléket főze, és Ézsaú megjövén elfáradva a mezőről,

Och Jacob kokade en rätt; då kom Esau af markene, och var trötter;

30 Monda Ézsaú Jákóbnak: Engedd, hogy ehessem a veres ételből, mert fáradt vagyok. Ezért nevezék nevét Edomnak.

Och sade till Jacob: Gif mig äta af denna röda rättenom, ty jag är trötter: Deraf heter han Edom.

31 Jákób pedig monda: Add el hát nékem azonnal a te elsőszülöttségedet.

Men Jacob sade: Sälj mig i dag din förstfödslorätt.

32 És monda Ézsaú; Ímé én halni járok, mire való hát nékem az én elsőszülöttségem?

Esau svarade: Si, jag måste dock dö: Hvad varder mig den förstfödslorätten nyttig?

33 És monda Jákób: Esküdjél meg hát nékem azonnal, és megesküvék néki és eladá az ő elsőszülöttségét Jákóbnak.

Jacob sade: Så svär mig i dag. Och han svor honom: Och sålde så Jacob sin förstfödslorätt.

34 S akkor Jákób ada Ézsaúnak kenyeret, és főtt lencsét, és evék és ivék, és felkele és elméne. Így veté meg Ézsaú az elsőszülöttséget.

Då gaf Jacob honom bröd och den grynvällingen, och han åt och drack, och stod upp, och gick dädan. Och så föraktade Esau sin förstfödslorätt.