1 Mózes 24
1 Ábrahám pedig vén élemedett ember vala, és az Úr mindenben megáldotta vala Ábrahámot.
Abraham was olde and stryken in dayes and the LORde had blessed him in all thinges.
2 Monda azért Ábrahám az ő háza öregebb szolgájának, a ki őnéki mindenében gazda vala: Tedd a kezed tomporom alá!
And he sayde vnto his eldest servaunte of his house which had the rule over all that he had: Put thy hande vnder my thye that
3 Hogy megeskesselek téged az Úrra, a mennynek Istenére, és a földnek Istenére, hogy nem vészesz feleséget az én fiamnak a Kananeusok leányai közűl, a kik között lakom.
I maye make the swere by the LORde that is God of heauen and God of the erth that thou shalt not take a wyfe vnto my sonne of the doughters of the canaanytes amonge which I dwell.
4 Hanem elmégysz az én hazámba, és az én rokonságim közé és onnan vészesz feleséget az én fiamnak Izsáknak.
But shalt goo vnto my contre and to my kynred and there take a wyfe vnto my sonne Isaac.
5 Monda pedig őnéki a szolga: Hátha az a leányzó nem akar velem eljőni e földre, ugyan vissza vigyem-é a te fiadat arra a földre, a honnan kijöttél vala?
Tha sayde the seruaunte vnto him: what ad yf the woma wyll not agree to come with me vnto this lade shall I brynge thy sonne agayne vnto the lande which thou camest out of:
6 Felele néki Ábrahám: Vigyázz, az én fiamat oda vissza ne vidd.
And Abraha sayde vnto him: bewarre of that that thou brige not my sonne thither.
7 Az Úr az égnek Istene, ki engemet kihozott az én atyámnak házából, és az én rokonságimnak földéről, a ki szólt nékem, és megesküdött nékem mondván: A te magodnak adom ezt a földet; elbocsátja az ő Angyalát te előtted, hogy onnan végy az én fiamnak feleséget.
The LORde God of heauen which toke me from my fathers house and from the lande where I was borne and which spake vnto me and sware vnto me saynge: vnto thy seed wyll I geue this lande he shall sende his angell before the yt thou mayst take a wife vnto my sonne from thence.
8 Hogyha pedig nem akar a leányzó teveled eljőni, ment lészesz az én esketésem alól; csakhogy az én fiamat oda vissza ne vidd.
Neuerthelesse yf the woma will not agree to come with the than shalt thou be with out daunger of this ooth. But aboue all thinge brynge not my sonne thyther agayne.
9 Veté azért a szolga az ő kezét az ő urának Ábrahámnak tompora alá, és megesküvék néki e dolog felől.
And the seruaunte put his hand vnder the thye of Abraham and sware to him as concernynge that matter.
10 És vőn a szolga tíz tevét az ő urának tevéi közűl, és elindula; (mert az urának minden gazdagsága az ő kezében vala). Felkele tehát és elméne Mésopotámiába, a Nákhor városába.
And the seruaunte toke. x. camels of the camels of his master and departed and had of all maner goodes of his master with him and stode vp and went to Mesopotamia vnto the cytie of Nahor.
11 És megpihenteté a tevéket a városon kivűl egy kútfőnél, este felé, mikor a leányok vizet meríteni járnak.
And made his camels to lye doune with out the cytie by a wels syde of water at euen: aboute the tyme that women come out to drawe water
12 És monda: Uram! én uramnak Ábrahámnak Istene, hozd elém még ma, és légy kegyelmes az én uram Ábrahám iránt.
and he sayde. LORde God of my master Abraha sende me good spede this daye and shewe mercy vnto my master Abraham.
13 Ímé én a víz forrása mellé állok és e város lakosainak leányai kijőnek vizet meríteni.
Lo I stonde here by the well of water and the doughters of the men of this citie will come out to drawe water:
14 Legyen azért, hogy a mely leánynak ezt mondom: Hajtsd meg a te vedredet, hogy igyam, és az azt mondándja: igyál, sőt a te tevéidet is megitatom: hogy azt rendelted légyen a te szolgádnak Izsáknak, és erről ismerjem meg, hogy irgalmasságot cselekedtél az én urammal.
Now the damsell to whome I saye stoupe doune thy pytcher and let me drynke. Yf she saye drynke and I will geue thy camels drynke also yt same is she that thou hast ordened for they servaunte Isaac: yee and therby shall I knowe that thou hast shewed mercy on my master.
15 És lőn, minekelőtte elvégezte volna a beszédet, ímé jő vala Rebeka, Bethuélnek leánya, a ki Milkhának, az Ábrahám testvérének Nákhor feleségének vala fia, és pedig vedrével a vállán.
And it came to passe yer he had leeft spakynge that Rebecca came out the doughter of Bethuell sonne to Melcha the wife of Nahor Abrahams brother and hir pytcher apon hir shulder:
16 A leányzó pedig felette szép ábrázatú vala; szűz, és férfi még nem ismeré őt, és aláméne a forrásra, és megtölté vedrét, és feljöve.
The damsell was very fayre to loke apon and yet a mayde and vnknowen of man. And she went doune to the well and fylled hyr pytcher and came vp agayne.
17 Akkor a szolga eleibe futamodék és monda: Kérlek, adj innom nékem egy kevés vizet a te vedredből.
Then the seruaunte ranne vnto her and sayde: let me syppe a litle water of thi pither.
18 Az pedig monda: Igyál uram! és sietve leereszté a vedret az ő kezére, és inni ada néki.
And she sayde: drynke my lorde. And she hasted and late downe her pytcher apon hyr arme and gaue him drinke.
19 És minekutána eleget adott néki innia, monda: A te tevéidnek is merítek, míg eleget nem isznak.
And whe she had geven hym drynke she sayde: I will drawe water for thy camels also vntill they haue dronke ynough.
20 És sietett és kiüríté vedrét a válúba és ismét elfuta a forrásra meríteni, és meríte mind az ő tevéinek.
And she poured out hyr pitcher in to the trough hastely and ranne agayne vnto the well to fett water: and drewe for all his camels.
21 Az ember pedig álmélkodva néz vala reá, és veszteg hallgat vala, tudni akarván: vajjon szerencséssé teszi-é az Úr az ő útját, vagy nem.
And the felowe wondred at her. But helde his peace to wete whether the LORde had made his iourney prosperous or not.
22 És lőn, mikor a tevék már eleget ittak, elévőn az ember egy aranyfüggőt, a melynek súlya fél siklus, és két karpereczet, a melynek súlya tíz arany.
And as the camels had lefte drynckynge he toke an earynge of halfe a sicle weght and. ij golden bracelettes for hyr hades of. x. sycles weyght of gold
23 És monda: Kinek a leánya vagy te? kérlek mondd meg nékem: van-é a te atyádnak házában hálásra való helyünk?
and sayde vnto her: whose doughter art thou? tell me: ys there rowme in thy fathers house for vs to lodge in?
24 Az pedig felele néki: Bethuél leánya vagyok a Milkha fiáé, a kit ő Nákhornak szűlt.
And she sayde vnto him: I am the doughter of Bethuell the sonne of Milcha which she bare vnto Nahor:
25 Azt is mondá: Szalma is, abrak is bőven van minálunk, és hálásra való hely is van.
and sayde moreouer vnto him: we haue litter and prauonder ynough and also rowme to lodge in.
26 Meghajtá azért magát az ember, és imádá az Urat.
And the man bowed himselfe and worshipped the LORde
27 És monda: Áldott az Úr az én uramnak Ábrahámnak Istene, ki nem vonta meg az ő irgalmasságát és hűségét az én uramtól. Az Úr vezérlett engem ez útamban az én uram atyjafiainak házához.
and sayde: blessed be the LORde God of my master Abraham which ceasseth not to deale mercyfully and truly with my master And hath brought me the waye to my masters brothers house.
28 Elfuta azonközben a leányzó, és elbeszélé az ő anyja házában, a mint ezek történtek.
And the damsell ranne and tolde them of her mothers house these thinges.
29 Vala pedig Rebekának egy bátyja, kinek neve Lábán vala. És kifutamodék Lábán ahhoz az emberhez a forráshoz.
And Rebecca had a brother called Laban. And Laban ranne out vnto the man to the well:
30 Mert mikor látta a függőt, és a pereczeket az ő húgának karjain, és hallotta húgának Rebekának beszédét, a ki ezt mondja vala: Így szóla nékem az a férfiú; akkor méne ki a férfiúhoz; és ímé ez ott áll vala a tevék mellett a forrásnál.
for as soone as he had sene the earynges and the bracelettes apon his sisters handes ad herde the wordes of Rebecca his sister saynge thus sayde the man vnto me than he went out vnto the man. And loo he stode yet with the camels by the well syde.
31 És monda: Jőjj be Istennek áldott embere; mit állasz ide kinn? holott én elkészítettem a házat, és a tevéknek is van hely.
And Laban sayde: come in thou blessed of the LORde. Wherfore stondest thou without? I haue dressed the house and made rowme for the camels.
32 Beméne azért a férfiú a házhoz, ő pedig lenyergelé a tevéket, és ada a tevéknek szalmát és abrakot; és vizet az ő lábai megmosására és az emberek lábainak, kik ő vele valának.
And than the ma came in to the house. And he vnbrydeld the camels: and brought litter and prauonder for the camels and water to weshe his fete and their fete that were with him
33 És enni valót tevének eleibe, de ő monda: Nem eszem, míg el nem mondom az én beszédemet. És szóla: Mondd el.
and there was meate sett before him to eate. But he sayde: I will not eate vntill I haue sayde myne earede: And he sayde saye on.
34 Monda azért: Én az Ábrahám szolgája vagyok.
And he sayde: I am Abrahas servaunte
35 Az Úr pedig igen megáldotta az én uramat, úgy hogy nagygyá lett: mert adott néki juhokat, barmokat, ezüstöt, aranyat, szolgákat, szolgálóleányokat, tevéket, szamarakat.
and the LORDE hath blessed my master out of measure that he is become greate and hath geven him shepe oxen syluer and golde menservauntes maydeservauntes camels ad asses.
36 És Sára az én uramnak felesége fiat szűlt az én uramnak, az ő vénségében, és annak adá mindenét, a mije van.
And Sara my masters wyfe bare him a sonne whe she was olde: and vnto him hath he geven all that he hath.
37 Engem pedig megesküdtetett az én uram, mondván: Ne végy feleséget az én fiamnak a Kananeusok leányai közűl, a kiknek földjén én lakom.
And my master made me swere saynge: Thou shalt not take a wyfe to my sonne amonge the doughters of the cananytes in whose lade I dwell.
38 Hanem menj el az én atyámnak házához, és az én rokonságom közé, hogy onnan végy feleséget az én fiamnak.
But thou shalt goo vnto my fathers house and to my kynred and there take a wyfe vnto my sonne.
39 Mikor pedig azt mondám az én uramnak: Hátha nem akarna velem az a leányzó eljőni?
And I sayde vnto my master. What yf the wyfe will not folowe me?
40 Monda nékem: Az Úr, a kinek én színe előtt jártam, elbocsátja az ő angyalát teveled, és szerencséssé teszi a te útadat, hogy feleséget vehess az én fiamnak az én nemzetségem közűl, és az én atyám házából.
And he sayde vnto me: The LORde before whome I walke wyll sende his angell with the and prosper thy iourney that thou shalt take a wyfe for my sonne of my kynred and of my fathers house.
41 Csak akkor leszesz fölmentve esketésem alól, ha elmenéndesz az én nemzetségem közé; és ha nem adják oda: ment leszesz az én esketésem alól.
But and yf (when thou comest vnto my kynred) they will not geue the one tha shalt thou bere no perell of myne oothe.
42 Mikor ma a forráshoz érkezém, mondék: Uram, én uramnak, Ábrahámnak Istene, vajha szerencséssé tennéd az én útamat, melyen járok:
And I came this daye vnto the well and sayed: O LORde the God of my master Abraha yf it be so that thou makest my iourney which I go prosperous:
43 Ímé én e forrás mellett állok; és legyen, hogy az a hajadon, a ki kijön vizet meríteni, s a kinek azt mondom: Adj innom nékem egy kevés vizet a te vedredből,
beholde I stode by this well of water And when a virgyn cometh forth to drawe water and I saye to her: geue me a litle water of thi pitcher to drynke
44 És az ezt mondja nékem: Te is igyál, és a te tevéidnek is merítek; az legyen a feleség, a kit az Úr az én uram fiának rendelt.
and she saye agayne to me: dryncke thou and I will also drawe water for thy camels: that same is the wife whom the LORde hath prepared for my masters sonne.
45 Én még el sem végeztem vala az én szívemben a beszédet, és ímé kijő vala Rebeka, vedrével a vállán, és leméne a forrásra és meríte, én pedig mondék néki: Adj innom kérlek.
And before I had made an ende of speakynge in myne harte: beholde Rebecca came forth and hir pitcher on hir shulder and she went doune vnto the well and drewe. And I sayde vnto her geue me drynke.
46 Ő pedig sietett és leereszté az ő vedrét és monda: Igyál, sőt a te tevéidnek is inni adok; és én ivám, s a tevéknek is inni ada.
And she made hast and toke doune hir pitcher from of hir ad sayd: drinke and I will geue thy camels drynke also. And I dranke and she gaue the camels drynke also.
47 És megkérdezém őt és mondék: Ki leánya vagy? ő pedig felele: Bethuélnek, a Nákhor fiának leánya vagyok, a kit Milkha szűlt vala őnéki. Ekkor a függőt orrába, és e pereczeket karjaira tevém.
And I asked her saynge: whose doughter art thou? And she answered: the doughter of Bathuell Nahors sonne whome Milca bare vnto him. And I put the earynge vpon hir face and the bracelettes apon hir hondes.
48 Meghajtván azért magamat, imádám az Urat, és áldám az Urat, az én uramnak Ábrahámnak Istenét, ki engem igaz úton vezérelt, hogy az én uram atyjafiának leányát vegyem az ő fiának feleségűl.
And I bowed my selfe and worshepped the LORde and blessed the LORde God of my master Abraha which had brought me the right waye to take my masters brothers doughter vnto his sonne.
49 Most azért, ha szeretettel és hűséggel akartok lenni az én uramhoz, mondjátok meg; ha pedig nem, adjátok tudtomra, hogy én vagy jobbra vagy balra forduljak.
Now therfore yf ye will deall mercyfully and truly with my master tell me. And yf no tell me also: that I maye turne me to the right hande or to the left.
50 És felele Lábán és Bethuél, és mondának: Az Úrtól van e dolog: Nem mondhatunk neked sem jót, sem rosszat.
Than answered Laban and Bathuel saynge: The thinge is proceded even out of the lorde we can not therfore saye vnto the ether good or bad:
51 Ímé előtted van Rebeka, vegyed, menj el; és legyen felesége a te urad fiának, a mint az Úr elvégezte.
Beholde Rebecca before thy face take her and goo and let her be thy masters sonnes wife euen as the LORde hath sayde.
52 És lőn, a mint hallja vala az Ábrahám szolgája azoknak beszédét, meghajtá magát a földig az Úr előtt.
And whe Abrahams servaunte herde their wordes he bowed him selfe vnto the LORde flatt vpon the erth.
53 És hoza elő a szolga ezüst edényeket és arany edényeket és ruhákat, és adá azokat Rebekának: drága ajándékokat ada az ő bátyjának is és az ő anyjának.
And the servaunte toke forth iewells of syluer and iewelles of gold and rayment and gaue them to Rebecca: But vnto hir brother and to hir mother he gaue spyces.
54 Evének azután és ivának, ő és a férfiak, a kik ő vele valának, és ott hálának. Mikor pedig felkelének reggel, monda: Bocsássatok el engem az én uramhoz.
And then they ate and dranke both he and the men that were with him and taried all nyghte and rose vp in the mornynge. And he sayde: let me departe vnto my master.
55 Monda pedig a leány bátyja és anyja: Maradjon velünk a leány még vagy tíz napig, azután menjen el.
But hir brother and hir mother sayde: let the damsell abyde with vs a while ad it be but even. x. dayes and than goo thy wayes.
56 A szolga pedig monda nékik: Ne késleljetek meg engem, holott az Úr szerencséssé tette az én útamat; bocsássatok el azért engem, hogy menjek az én uramhoz.
And he sayde vnto them hinder me not: for the lorde hath prospered my iourney. Sende me awaye yt I maye goo vnto my master.
57 Mondának akkor: Hívjuk elő a leányt, és kérdjük meg őt.
And they sayde: let vs call the damsell and witt what she sayth to the matter.
58 Szólíták azért Rebekát, és mondának néki: Akarsz-é elmenni e férfiúval? és monda: Elmegyek.
And they called forth Rebecca ad sayde vnto her: wilt thou goo with this ma? And she sayde: Yee.
59 Elbocsáták azért Rebekát, az ő húgokat, és az ő dajkáját, és az Ábrahám szolgáját, és az ő embereit.
Than they broughte Rebecca their sister on the waye and her norse and Abrahas servaunte and the men that were wyth him.
60 És megáldák Rebekát, és mondák néki: Te mi húgunk! szaporodjál ezerszer való ezerig. És bírja a te magod az ő ellenségeinek kapuját.
And they blessed Rebecca and sayde vnto her: Thou art oure sister growe in to thousande thousandes and thy seed possesse ye gates of their emnies.
61 És felkele Rebeka és az ő szolgálóleányai, és felűlének a tevékre, s követék azt a férfiút. Így vevé a szolga Rebekát, és elméne.
And Rebecca arose and hir damsels and satt the vp apo the camels and went their waye after the man. And ye servaunte toke Rebecca and went his waye
62 Izsák pedig visszajő vala a Lakhai Rói forrástól; és lakik vala a déli tartományban.
And Isaac was a comige from the well of ye lyvynge and seynge for he dwelt in the south cotre
63 És kiméne Izsák este felé elmélkedni a mezőre, és felemelé szemeit és látá, hogy ímé tevék jőnek.
and was gone out to walke in his meditatios before ye eue tyde. And he lyfte vp his eyes and loked and beholde ye camels were cominge.
64 Rebeka is felemelé szemeit s meglátá Izsákot, és leszálla a tevéről.
And Rebecca lyfte vp hir eyes and whe she sawe Isaac she lyghted of the camel
65 És monda a szolgának: Kicsoda az a férfiú, a ki a mezőn előnkbe jő? A szolga pedig monda: Az én uram ő. Akkor fogta a fátyolt és elfedezé magát.
ad sayde vnto ye servaunte: what ma is this yt cometh agenst vs in the feld? And the servaute sayde: it is my master. And then she toke hir mantell ad put it aboute her.
66 Elbeszélé azután a szolga Izsáknak mindazokat a dolgokat, a melyeket cselekedett vala.
And the servaute tolde Isaac all that he had done.
67 Izsák pedig bevivé Rebekát Sárának az ő anyjának sátorába. És elvevé Rebekát és lőn néki felesége és szereté őt. S megvigasztalódék Izsák az ő anyja halála után.
The Isaac broughte her in to his mother Saras tente ad toke Rebecca and she became his wife and he loved her: and so was Isaac coforted over his mother.
