1 Mózes 21
1 Az Úr pedig meglátogatá Sárát, a mint mondotta vala, és akképen cselekedék az Úr Sárával, a miképen szólott vala.
And the Lord visited Sara, as he had promised: and fulfilled what he had spoken.
2 Mert fogada Sára az ő méhében, és szűle fiat Ábrahámnak az ő vénségében, abban az időben, melyet mondott vala néki az Isten.
And she conceived and bore a son in her old age, at the time that God had foretold her.
3 És nevezé Ábrahám az ő fiának nevét, a ki néki született vala, a kit szűlt vala néki Sára, Izsáknak:
And Abraham called the name of his son, whom Sara bore him, Isaac.
4 És körűlmetélé Ábrahám az ő fiát Izsákot, nyolcznapos korában, a mint parancsolta vala néki az Isten.
And he circumcised him the eighth day, as God had commanded him,
5 Ábrahám pedig száz esztendős vala, mikor születék néki az ő fia Izsák.
When he was a hundred years old: for at this age of his father was Isaac born.
6 És monda Sára: Nevetést szerzett az Isten, énnékem; a ki csak hallja, nevet rajtam.
And Sara said: God hath made a laughter for me: whosoever shall hear of it will laugh with me.
7 Ismét monda: Ki mondotta volna Ábrahámnak, hogy Sára fiakat szoptat? s ímé fiat szűltem vénségére.
And again she said: Who would believe that Abraham should hear that Sara gave suck to a son, whom she bore to him in his old age.
8 És felnevekedék a gyermek, és elválasztaték; Ábrahám pedig nagy vendégséget szerze azon a napon, a melyen Izsák elválasztaték.
And the child grew and was weaned: and Abraham made a great feast on the day of his weaning.
9 Mikor pedig Sára nevetgélni látá az Égyiptombéli Hágárnak fiát, kit Ábrahámnak szűlt vala,
And when Sara had seen the son of Agar the Egyptian playing with Isaac her son, she said to Abraham:
10 Monda Ábrahámnak: Kergesd el ezt a szolgálót az ő fiával egybe, mert nem lesz örökös e szolgáló fia az én fiammal, Izsákkal.
Cast out this bondwoman, and her son: for the son of the bondwoman shall not be heir with my son Isaac.
11 Ábrahámnak pedig igen nehéznek látszék e dolog, az ő fiáért.
Abraham took this grievously for his son.
12 De monda az Isten Ábrahámnak: Ne lássék előtted nehéznek a gyermeknek és a szolgálónak dolga; valamit mond néked Sára, engedj az ő szavának, mert Izsákról neveztetik a te magod.
And God said to him: Let it not seem grievous to thee for the boy, and for thy bondwoman: in all that Sara hath said to thee, hearken to her voice: for in Isaac shall thy seed be called.
13 Mindazáltal a szolgálóleány fiát is néppé teszem, mivelhogy a te magod ő.
But I will make the son also of the bondwoman a great nation, because he is thy seed.
14 Felkele azért Ábrahám jó reggel, és vőn kenyeret és egy tömlő vizet, és adá Hágárnak, és feltevé azt és a gyermeket annak vállára s elbocsátá. Az pedig elméne, és bujdosék a Beérseba pusztájában.
So Abraham rose up in the morning, and taking bread and a bottle of water, put it upon her shoulder, and delivered the boy, and sent her away. And she departed, and wandered in the wilderness of Bersabee.
15 Hogy elfogyott a víz a tömlőből, letevé a gyermeket egy bokor alá.
And when the water in the bottle was spent, she cast the boy under one of the trees that were there.
16 És elméne s leűle által ellenébe mintegy nyillövésnyi távolságra; mert azt mondja vala: Ne lássam mikor a gyermek meghal. Leűle tehát által ellenébe, és fölemelé szavát és síra.
And she went her way, and sat over against him a great way off as far as a bow can carry, for she said: I will not see the boy die: and sitting over against, she lifted up her voice and wept.
17 Meghallá pedig Isten a gyermeknek szavát, és kiálta az Isten angyala az égből Hágárnak, és monda néki: Mi lelt téged Hágár? ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott a hol van.
And God heard the voice of the boy: and an angel of God called to Agar from heaven, saying: What art thou doing, Agar? fear not: for God hath heard the voice of the boy, from the place wherein he is.
18 Kelj fel, vedd fel a gyermeket, és viseld gondját, mert nagy néppé teszem őt.
Arise, take up the boy, and hold him by the hand: for I will make him a great nation.
19 És megnyitá Isten az ő szemeit, és láta egy vízforrást, oda méne azért, és megtölté a tömlőt vízzel, és inni ada a gyermeknek.
And God opened her eyes: and she saw a well of water, and went and filled the bottle, and gave the boy to drink.
20 És vala Isten a gyermekkel, s az felnövekedék, és lakik vala a pusztában, és lőn íjászszá.
And God was with him: and he grew, and dwelt in the wilderness, and became a young man, an archer.
21 Lakozék pedig Párán pusztájában, és vőn néki anyja feleséget Égyiptom földéről.
And he dwelt in the wilderness of Pharan, and his mother took a wife for him out of the land of Egypt.
22 És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel.
At the same time Abimelech, and Phicol the general of his army said to Abraham: God is with thee in all that thou dost.
23 Mostan azért esküdj meg énnékem az Istenre itt, hogy sem én ellenem, sem fiam, sem unokám ellen álnokságot nem cselekszel, hanem azzal a szeretettel, a melylyel én te irántad viseltettem, viseltetel te is én irántam és az ország iránt, a melyben jövevény voltál.
Swear therefore by God, that thou wilt not hurt me, nor my posterity, nor my stock: but according to the kindness that I have done to thee, thou shalt do to me, and to the land wherein thou hast lived a stranger.
24 És monda Ábrahám: Én megesküszöm.
And Abraham said: I will swear.
25 Megdorgálá pedig Ábrahám Abiméleket a kútért, melyet erővel elvettek vala az Abimélek szolgái.
And he reproved Abimelech for a well of water, which his servants had taken away by force.
26 És monda Abimélek: Nem tudom kicsoda mívelte e dolgot; te sem jelentetted nekem, s én sem hallottam, hanem csak ma.
And Abimelech answered: I knew not who did this thing: and thou didst not tell me, and I heard not of it till today.
27 Vett azért Ábrahám juhokat, barmokat és adá Abiméleknek; és egymással szövetséget kötének.
And Abraham took sheep and oxen and gave them to Abimelech: and both of them made a league.
28 És külön állíta Ábrahám a nyájból hét juhot.
And Abraham set apart seven ewe lambs of the flock.
29 És monda Abimélek Ábrahámnak: Mire való e hét juh, melyet külön állítál?
And Abimelech said to him: What mean these seven ewe lambs which thou hast set apart?
30 És felele Ábrahám: Ezt a hét juhot vedd tőlem, hogy bizonyságul legyenek nékem, hogy én ástam ezt a kútat.
But he said: Thou shalt take seven ewe lambs at my hand: that they may be a testimony for me, that I dug this well.
31 Azért nevezék azt a helyet Beérsebának, mivelhogy ott esküdtek vala meg mind a ketten.
Therefore that place was called Bersabee: because there both of them did swear.
32 Megköték tehát a szövetséget Beérsebában, és felkele Abimélek és Pikhól annak hadvezére és visszatérének a Filiszteusok földére.
And they made a league for the well of oath.
33 Ábrahám pedig tamariskusfákat ültete Beérsebában, és segítségűl hívá ott az örökkévaló Úr Istennek nevét.
And Abimelech, and Phicol the general of his army arose and returned to the land of the Palestines. But Abraham planted a grove in Bersabee, and there called upon the name of the Lord God eternal.
34 És sok ideig tartózkodék Ábrahám a Filiszteusok földén.
And he was a sojourner in the land of the Palestines many days.
