1 Mózes 19
1 Mikor a két angyal estére Sodomába jutott, Lót Sodoma kapujában űl vala, és a mint meglátá őket Lót, felkele eléjök, és arczczal a földre borúla.
Hiche ni nilhah lam in vantil ni ahung lhon in ahile Lot chu Sodom khopi kelkot a anatou pet ahin Lot in vantil teni amu phat chun alamto dingin akipat don in amani masanga tol ah abohkhup'in ahi.
2 És monda: Ímé én Uraim kérlek, térjetek be a ti szolgátok házához, és háljatok ott, és mossátok meg lábaitokat; reggel korán felkelhettek és indulhattok útatokra. Azok pedig mondának: Nem, hanem az utczán hálunk meg.
Chuin Lot in hitin aseiye, “Ka Pakai hung un ka insunga nakeng hung kisop lhonin, chule tujan kain a geh lhon inlang, jingpi matah in thou lhon in lang na kholche na lhon aban na jom thei lhon ahi,” atile, amanin ahi poi hithei ponte ati lhon in “Keini tujan hiche mun a ong dunga geh mai lhon tange,” ati.
3 De nagyon unszolá őket, és betérének hozzá, és bemenének az ő házába; ő pedig szerze nékik vendégséget, és pogácsát is süte, és evének.
Hinlah Lot in aha sei behset jeh chun amani jong Lot in lang a geh din ache tauve, hichun Lot in amani neh ding chol kisolou changlhah akanpeh in amani in jong ane lhon tai.
4 Lefekvésök előtt a város férfiai, Sodoma férfiai körűlvevék a házat, ifja, örege, mind az egész község egytől egyig.
Hinlah anehjou don khojin masang chun Sodom khopi sunga khangthah, tehse, kiti jouse ahung kikhom un amaho gena in chu aum kimvel tauvin ahi.
5 És szólíták Lótot, mondván néki: Hol vannak a férfiak, a kik te hozzád jövének az éjjel? Hozd ki azokat mi hozzánk, hadd ismerjük őket.
Amaho chun Lot henga asam tauvin “Nangma koma ageh dinga hungho chu hoilam a nakoi hitam? amani chu hinpui doh in amani chutoh ka lupkhom diu ahi tin athum tauve.”
6 És kiméne Lót ő hozzájok az ajtó eleibe, és bezárá maga után az ajtót.
Hichun Lot chu ahung pot doh in amaho toh kihoulim din, anung lam a kot chu akhah in ahi.
7 És monda: Kérlek atyámfiai, ne cselekedjetek gonoszságot.
“Lungset tah in sopite ho” tin ama atao tan, “Hitobang thilphalou hi bolda uvin.”
8 Ímé van énnékem két leányom, a kik még nem ismertek férfiat, kihozom azokat ti hozzátok, és cselekedjetek velök a mint néktek tetszik, csakhogy ezekkel az emberekkel ne csináljatok semmit, mivelhogy az én hajlékom árnyéka alá jöttenek.
Veuvin Keiman chanu nungah thengsel ni kaneiye. Keiman ka chanu teni hin puidoh ing ting nangho koma, amani chu nadei dei a nabol theiyu ahi.
9 Azok pedig mondának: Eredj el innen. Ismét mondának: Ez egy maga nálunk a jövevény s ő szabja a törvényt? Majd gonoszbul cselekszünk veled, hogy nem azokkal. És reá rohanának a férfiúra, Lótra, felette igen, és azon valának, hogy betörik az ajtót.
Hinlah amahon Lot chu “Kinung chen,” ati uvin, chu jongle amahon aseiyun “Hiche pa hi ahung khopem len chule eiho thutanna pang ding akigo vehta! tua amaho (Vantil teni), ki gim bol na ding sanga nangma agilou cheh a kabol ding'u nahi,” atiuve. Hitichun Lot chu hatah in anouvin kotpi jong chu phutjal ding in ahin go tauve.
10 De kinyújták azok a férfiak kezeiket, és bevonák Lótot magokhoz a házba és bezárák az ajtót.
Hichun vantil teni chun Lot chu akhut na aman lhon in akailut lhonin insunga kot chu akhah tauve.
11 Az embereket pedig, kik a ház ajtaja előtt valának, vaksággal verék meg kicsinytől nagyig, annyira, hogy elfáradának az ajtó keresésében.
Hichun vantil teni chun kotpi phunga miho chu ateh jong akhangthah jong abonchauvin amit'u achosah lhon in ahile abonchauvin kotphung holmon akisu lungdong gam tauve.
12 És mondának a férfiak Lótnak: Ki van még itt hozzád tartozó? vődet, fiaidat és leányaidat, és mindenedet, a mi a tied a városban, vidd ki e helyből.
Phat chomkhat jou vin vantil teni chun Lot jah a hitin asei lhon e, “Hiche khopi a hi sopi ule nao adang nanei nahlai em? na chanu jipa ho hihen, na chapate hihen, na chanu ho hihen lang koi dang dang hi jong le hiche khopi sunga nangma mi poupou chu abonchauvin hiche mun akon hin pui dohtan.”
13 Mert mi elvesztjük e helyet, mivelhogy ezek kiáltása nagyra nőtt az Úr előtt; és az Úr küldött minket, hogy elveszítsük ezt.
Ajeh chu hiche khopi hi pumsuh mang ding kati lhon ahi tai. Awgin hung kithong hi aphatmo na alen lheh tan Pathen kom ahin pha tai, chujeh a chu keini hi asumang dia eihin sol lhon ahi.
14 Kiméne azért Lót, és szóla az ő vőinek, kik az ő leányait elvették vala, és monda: Keljetek fel, menjetek ki e helyből, mert elveszti az Úr e várost; de az ő vőinek úgy tetszék, mintha tréfálna.
Hijeh chun Lot chu apot doh in achanute ni jipa ding teni jah a chun, “Kinloi tah in hiche khopi akon hin potdoh loi lhon in, ajeh chu Pakaiyin hiche khopi asuhmang ding ahi tai,” aga ti leh, achanu teni jipa ding teni chun a tot dan in ana gel lhon e.
15 És mikor a hajnal feljött, sürgetik vala az Angyalok Lótot, mondván: Kelj fel, vedd a te feleségedet és jelenlevő két leányodat, hogy el ne veszsz a városnak bűne miatt.
Kho ahung vahlhah a jingkah chun vantil teni chu ahung kino lheh lhon tan, “Gang in Lot,” tin asei peh lhon e, “na jinu chule na chanute pui doh in hikom akon in pot doh'in tutu hin achuti louleh nangma hiche khopi toh'in suhmang tha a na um ding ahiye,” ati lhon e.
16 Mikor pedig késedelmeskedék, megragadák a férfiak az ő kezét és az ő feleségének kezét és két leánya kezét, az Úrnak iránta való irgalmából, és kivivék őt: és ott hagyák a városon kívül.
Lot chu akhongai na laiyin, vantil teni chun ama khut, ajinu khut, chule achanute ni khut na aman lhon in khopi pam lam ah ajamdohpi lhon in ahi, ajeh chu Pathen in amaho angailut lheh jeng in ahi.
17 És lőn mikor kivivék őket, monda az egyik: Mentsd meg a te életedet, hátra ne tekints, és meg ne állj a környéken; a hegyre menekülj, hogy el ne veszsz.
Amaho khopi pam langa ahin puidoh lhon phat in Vantil teni in thu amop in “Naki hinso thei na dingu vin jam dohloi jin hung jong hung kinung hei hih uvin phaicham dunga jong bangpa hihhel uvin, thinglhang lam'a jam doh loiyun achuti louleh nangma jong suhmanga na um tha khah ding ahi,” ati peh lhon e.
18 És monda Lót nékik: Ne oh Uram!
Hichun Lot chun amani jah'a “Ahipoi ka Pakai,” atin!
19 Ímé a te szolgád kegyelmet talált te előtted, és nagy a te irgalmasságod, melyet mutattál irántam, hogy életemet megtartotta: de én nem menekűlhetek a hegyre, nehogy utólérjen a veszedelem, és meghaljak.
Nangman neina ngailu lheh in chule ka hinkho jong neina huhdoh in chukeo hilouvin ngailut na sangtah jong nei musah in, Hinlah molsang langa kache jou lou ding ahiye, thinan eiphah lo ding ahi, ka hinkho kichai ding ahi.
20 Ímhol az a város közel van, hogy oda fussak, kicsiny is, hadd menekűljek kérlek oda, lám kicsiny az; és én életben maradok.
Vetem in khoneo phai-cham khat muthei in aum'e, jamlut nading in abailam in chule naicha bou ahi; ka kihinso na ding in lungsettah in hikom a khun nei jamlut sah tan,” ati.
21 Monda azért néki: Ím tekintek rád e dologban is, és nem pusztítom el a várost, a melyről szólottál.
Vantil in adonbut in “aphai tua nasei jong hi nanop peh ingting, chule keiman hiche phaicham gam'a um khopi nasei jong khu sumangda tange.
22 Siess, menekülj oda, mert semmit sem tehetek addig, míg oda nem érsz. Azért nevezték annak a városnak nevét Czóárnak.
Ahin kino gang un, jamdoh loijun, Ajeh chu keiman ima ka bolthei lou ding nangma ho khulam na lhun kahseu vin,” (Hiche in avetsah ahil chet chu khopi min chu Zoar kiti ahin hiche chu ahile khomun neocha tina ahi).
23 A nap feljött vala a földre, mikor Lót Czóárba ére.
Lot Zoar mun agah lhun chun jingkah nisa hungso doh jou tah ahi.
24 És bocsáta az Úr Sodomára és Gomorára kénköves és tüzes esőt az Úrtól az égből.
Hichun Pathen in vanthamjolla konin meikong chule hui thanei thina thei akongthei hui Sodom le Gomorrah chunga ajuh sah tai.
25 És elsűlyeszté ama városokat, és azt az egész vidéket, és a városok minden lakosait, és a föld növényeit is.
Chule Pathen in khopi teni jong, phaicham geiya akhopi teni sunga cheng jouse ahin, tolla kehdoh thingna louna abonchan asugam hel tai.
26 És hátra tekinte az ő felesége, és sóbálványnyá lőn.
Hinlah Lot Inneipi chu aki nunghei jin anunglam agah vet leh chiphung asoh in khom bang in akitung den tai.
27 Ábrahám pedig reggel arra a helyre indúla, a hol az Úr színe előtt állott vala.
Chule Abraham chu ajing jingkah matah in ache loijin Pakai angsunga adinna mun a chun ading in,
28 És tekinte Sodoma és Gomora felé, és az egész környék földje felé; és látá, és ímé felszálla a földnek füstje, mint a kemencze füstje.
Sodom le Gomorrah lam gam chu agah vesuh in ahile, vetan agam meikhu pi chu meihol kilhut bang in akhu akitung doh jen jun jeng chu amu tan ahi.
29 És lőn mikor elveszté Isten annak a környéknek városait, megemlékezék az Isten Ábrahámról, és kiküldé Lótot a veszedelemből, mikor elsűlyeszté a városokat, a melyekben lakott vala Lót.
Hinlah Pathen in Abraham taona ageldoh in hijeh chun asopipa Lot chu phaicham khopi asuhmang masang in apuidoh in, chujou vin Lot chenna khopi teni chu a sumang tai.
30 Lót pedig felméne Czóárból, és letelepedék a hegyen, és vele együtt az ő két leánya is, mert fél vala Czóárban lakni; lakozék tehát egy barlangban ő és az ő két leánya.
Chuin phat chomkhat jouvin Lot le achanu te nin Zoar mun chu adalha uvin, thinglhang lam ajon in, songko sung khat a achanute ni chu toh'a cheng khom tauve.
31 És monda a nagyobbik a kisebbiknek: A mi atyánk megvénhedett, és nincsen a földön férfiú, a ki mi hozzánk bejöhetne az egész föld szokása szerint.
Nikhat chu Lot chanu teni alenjo nu chun anao nu kom a hitin aseiye “Hikom gamsunga pasal gollhang aum tapoi midangho banga ji enei lhon lou ding ahi tai. Chuleh eihing hon ipa jong hungvoija ateh lang ahi tan, cha aneilou ding ahi tai.
32 Jer, adjunk bort inni a mi atyánknak, és háljunk ő vele, és támaszszunk magot a mi atyánktól.
Hung in ipa hi khamna thei donsah hitin, akham teng iki timatpi lhon ding ahiye, hiche akona chu eiho insung hi ipa akon a chilhah inei doh lhon ding ahibou e,” ati.
33 Adának azért inni bort az ő atyjoknak azon éjszaka, és beméne a nagyobbik, és hála az ő atyjával, ez pedig semmit sem tuda annak sem lefekvéséről, sem fölkeléséről.
Hichun amanin hiche jan chun apa lengpi twi akham sah lhonin, chuin alenjo nu chu asunglhan apa to aga kiti mat lhon tan ahin apa chun achanu aluppet jong atho doh pet jong ahepoi.
34 És lőn másodnapon, monda a nagyobbik a kisebbiknek: Ímé a mult éjjel én háltam atyámmal, adjunk néki bort inni ez éjjel is, és menj be te, hálj vele, és támaszszunk magot a mi atyánktól.
Ajing ni chun alenjo nun anaonu kom ah hitin aseiye, “Keima janlhah chun ipa to kaki timat ka lum lhon tai, tujan jong lengpi twija khamsah hitin, tujan teng nangma gache in lang ga ki timatpi in hiche akona eiho chilhah hi ipa a kona bou ikisem doh thei ding bou ahi,” ati.
35 Adának azért azon éjszaka is az ő atyjoknak bort inni, és felkele a kisebbik is és vele hála; ő pedig semmit sem tuda annak sem lefekvéséről, sem fölkeléséről.
Hiche jan chun amanin apa lhon lengpi twi adonkham sah lhon in chuin aneojo nu aga sunglha kit in apa to aga ki timat lhon kit tan, amasa abang chun achanu aneonu ahung lup pet akitho dohpet jong ahepoi.
36 És teherbe esének Lót leányai mindketten az ő atyjoktól.
Hiche jeh chun Lot chanute ni'n apa akon in nao ahin vop gel lhon tan ahi.
37 És szűle a nagyobbik fiat, és nevezé annak nevét Moábnak; ez a Moábiták atyja mind e mai napig.
Achanu alenjo nu chun nao pasal khat ahing tan amin chu Moab asah tai, amapa chu nam khat ahung hitan tua Moab mite kiti hohi ahiuve.
38 A kisebbik is fiat szűle és nevezé annak nevét Benamminak. Ez az Ammoniták atyja mind a mai napig.
Aneojo nun nao pasal khat ahing kit in, amanun achapa min chu Ben-ammi asah tai. Amahi nam khat mipa lamka ahung hin tua Ammon mite hohi ahiuve.
