1 Mózes 19
1 Mikor a két angyal estére Sodomába jutott, Lót Sodoma kapujában űl vala, és a mint meglátá őket Lót, felkele eléjök, és arczczal a földre borúla.
Nahiabot ang duha ka anghel didto sa Sodoma sa pagka-gabii, samtang si Lot naglingkod sa ganghaan sa Sodoma. Nakita sila ni Lot, mitindog siya sa pagtagbo kanila, ug mihapa sa yuta.
2 És monda: Ímé én Uraim kérlek, térjetek be a ti szolgátok házához, és háljatok ott, és mossátok meg lábaitokat; reggel korán felkelhettek és indulhattok útatokra. Azok pedig mondának: Nem, hanem az utczán hálunk meg.
Miingon siya, “Palihog mga agalon ko, hangyoon ko kamo nga mohapit sa balay sa inyong alagad, ug mopabilin sa tibuok nga gabii, ug makapanghimasa kamo sa inyong mga tiil. Ug makabangon kamo sa sayo sa kabuntagon, ug magpadayon sa inyong paglakaw.” Ug sila nag-ingon, “Dili, kay sa plasa sa lungsod lang kami mopahulay sa tibuok gabii.”
3 De nagyon unszolá őket, és betérének hozzá, és bemenének az ő házába; ő pedig szerze nékik vendégséget, és pogácsát is süte, és evének.
Apan gihangyo niya sila pag-ayo, ug sila miuban kaniya, ug misulod sila sa iyang balay. Nag-andam siya ug pagkaon ug nagluto siya ug mga tinapay nga walay patubo, ug sila nangaon.
4 Lefekvésök előtt a város férfiai, Sodoma férfiai körűlvevék a házat, ifja, örege, mind az egész község egytől egyig.
Apan sa wala pa sila mihigda nagpalibot sa balay ang mga lalaki sa siyudad, ang mga lalaki sa Sodoma, mga batan-on ug mga tigulang, tanang mga lalaki nga gikan sa bisan asang bahin sa siyudad.
5 És szólíták Lótot, mondván néki: Hol vannak a férfiak, a kik te hozzád jövének az éjjel? Hozd ki azokat mi hozzánk, hadd ismerjük őket.
Gitawag nila si Lot, ug miingon sila kaniya, “Hain na ang mga lalaki nga miabot kanimo karong gabhiona? Dad-a sila pagawas nganhi kanamo, aron kami makigdulog kanila.”
6 És kiméne Lót ő hozzájok az ajtó eleibe, és bezárá maga után az ajtót.
Busa migawas si Lot sa pultahan ngadto kanila ug gisirad-an ang pultahan human siya makagawas.
7 És monda: Kérlek atyámfiai, ne cselekedjetek gonoszságot.
Ug siya miingon “Nagpakiluoy ako kaninyo, akong mga igsoon, ayaw kamo pagbuhat ug daotan.
8 Ímé van énnékem két leányom, a kik még nem ismertek férfiat, kihozom azokat ti hozzátok, és cselekedjetek velök a mint néktek tetszik, csakhogy ezekkel az emberekkel ne csináljatok semmit, mivelhogy az én hajlékom árnyéka alá jöttenek.
Tan-awa, aduna akoy duha ka mga anak nga babaye nga wala pa nakigdulog kang bisan kinsang lalaki. Naghangyo ako nga tugoti nga ihatag ko sila kaninyo, ug buhata kanila ang bisan unsa nga maayo sa inyong panan-aw. Ug ayaw lang hilabti kining mga tawhana, tungod kay sila mianhi ilalom sa landong sa akong atop.”
9 Azok pedig mondának: Eredj el innen. Ismét mondának: Ez egy maga nálunk a jövevény s ő szabja a törvényt? Majd gonoszbul cselekszünk veled, hogy nem azokkal. És reá rohanának a férfiúra, Lótra, felette igen, és azon valának, hogy betörik az ajtót.
Nag-ingon sila, “Pahawa diha!” Ug Nag-ingon usab sila, “Kini siya mianhi ug mipuyo ingon nga langyaw, ug karon siya mahimo natong maghuhukom! Karon, ikaw among buhatan ug mas daotan labaw pa kanila.” Gituklod nila pag-ayo si Lot, ug midutdot aron sa pagguba sa pultahan.
10 De kinyújták azok a férfiak kezeiket, és bevonák Lótot magokhoz a házba és bezárák az ajtót.
Apan gibira sa duha ka lalaki si Lot pasulod sa balay uban kanila ug gisirad-an ang pultahan.
11 Az embereket pedig, kik a ház ajtaja előtt valának, vaksággal verék meg kicsinytől nagyig, annyira, hogy elfáradának az ajtó keresésében.
Kadtong mga tawo nga anaa sa gawas sa pultahan sa balay, giataki ug gipangbutahan sila sa mga bisita ni Lot, mga batan-on ug mga tigulang, aron nga mangaluya sila sa pagpangita sa pultahan.
12 És mondának a férfiak Lótnak: Ki van még itt hozzád tartozó? vődet, fiaidat és leányaidat, és mindenedet, a mi a tied a városban, vidd ki e helyből.
Unya ang duha ka lalaki nag-ingon kang Lot, “Aduna ka pa bay kauban dinhi? Bisan kinsa nga umagad nga lalaki, imong mga anak nga lalaki ug imong mga anak nga babaye, ug si bisan kinsa nga imong paryente sa siyudad, kuhaa sila pagawas niining dapita.
13 Mert mi elvesztjük e helyet, mivelhogy ezek kiáltása nagyra nőtt az Úr előtt; és az Úr küldött minket, hogy elveszítsük ezt.
Kay pagalaglagon namo kini nga dapit, tungod kay ang sumbong batok niini midangat sa atubangan ni Yahweh sa hilabihan gayod mao nga gipadala niya kami sa paglaglag niini.”
14 Kiméne azért Lót, és szóla az ő vőinek, kik az ő leányait elvették vala, és monda: Keljetek fel, menjetek ki e helyből, mert elveszti az Úr e várost; de az ő vőinek úgy tetszék, mintha tréfálna.
Migawas si Lot ug nakigsulti sa iyang mga umagad nga lalaki, ang mga lalaki nga nagsaad nga makigminyo sa iyang mga anak nga babaye, “Pagdali, gawas niini nga dapit, tungod kay sa dili madugay pagalaglagon ni Yahweh kini nga siyudad.” Apan ang iyang mga umagad nga lalaki naghunahuna nga nagtiaw-tiaw siya.
15 És mikor a hajnal feljött, sürgetik vala az Angyalok Lótot, mondván: Kelj fel, vedd a te feleségedet és jelenlevő két leányodat, hogy el ne veszsz a városnak bűne miatt.
Sa sayo sa kabuntagon, ang mga anghel naghangyo kang Lot nga miingon, “Panglakaw na kamo, ug dad-a ang imong asawa ug ang imong duha ka mga anak nga babaye nga ania dinhi, aron dili kamo mahiapil sa pagsilot sa siyudad.”
16 Mikor pedig késedelmeskedék, megragadák a férfiak az ő kezét és az ő feleségének kezét és két leánya kezét, az Úrnak iránta való irgalmából, és kivivék őt: és ott hagyák a városon kívül.
Apan siya naglanganlangan. Busa gibira sa duha lalaki ang iyang kamot, ug ang kamot sa iyang asawa, ug ang mga kamot sa iyang duha ka mga anak nga babaye, tungod kay si Yahweh nga Dios nagmaluluy-on kaniya. Gidala nila sila pagawas, ug gipahimutang sila sa gawas sa siyudad.
17 És lőn mikor kivivék őket, monda az egyik: Mentsd meg a te életedet, hátra ne tekints, és meg ne állj a környéken; a hegyre menekülj, hogy el ne veszsz.
Sa dihang gipagawas na nila sila, usa sa mga lalaki nag-ingon, “Dagan alang sa inyong kinabuhi! Ayaw paglingi o paghunong bisan asa sa kapatagan. Ikyas ngadto sa kabukiran aron dili kamo mahiapil pagkapapas.”
18 És monda Lót nékik: Ne oh Uram!
Si Lot nag-ingon kanila, “Ayaw, palihog, mga agalon ko!
19 Ímé a te szolgád kegyelmet talált te előtted, és nagy a te irgalmasságod, melyet mutattál irántam, hogy életemet megtartotta: de én nem menekűlhetek a hegyre, nehogy utólérjen a veszedelem, és meghaljak.
Ang inyong alagad nakakaplag ug kaluoy sa inyong atubangan, ug gipakita ninyo kanako ang dako ninyong kaayo sa pagluwas sa akong kinabuhi, apan dili ako makahimo sa pag-ikyas ngadto sa mga bukid, tungod kay maapsan ako sa katalagman, ug ako mamatay.
20 Ímhol az a város közel van, hogy oda fussak, kicsiny is, hadd menekűljek kérlek oda, lám kicsiny az; és én életben maradok.
Tan-awa, kanang usa ka gamay nga siyudad nga haduol paigo na nga makadagan ako didto. Palihog, paikyasa ako didto (Dili ba gamay ra man kini?), ug ang akong kinabuhi maluwas.”
21 Monda azért néki: Ím tekintek rád e dologban is, és nem pusztítom el a várost, a melyről szólottál.
Mitubag siya kaniya, “Sige, gidawat ko usab kining imong gihangyo, ug dili ko pagalaglagon ang siyudad nga imong giingon.
22 Siess, menekülj oda, mert semmit sem tehetek addig, míg oda nem érsz. Azért nevezték annak a városnak nevét Czóárnak.
Pagdali! ug ikyas na didto, tungod kay dili ako makabuhat bisan unsa hangtod nga mahiabot ka didto.” Busa gitawag ang siyudad ug Zoar.
23 A nap feljött vala a földre, mikor Lót Czóárba ére.
Ang adlaw misidlak ibabaw sa kalibotan sa dihang nahiabot si Lot sa Zoar.
24 És bocsáta az Úr Sodomára és Gomorára kénköves és tüzes esőt az Úrtól az égből.
Unya gipaulanan ni Yahweh ug asupre ug kalayo ang Sodoma ug Gomora, migula kini gikan sa langit.
25 És elsűlyeszté ama városokat, és azt az egész vidéket, és a városok minden lakosait, és a föld növényeit is.
Gigun-ob niya kadtong mga siyudad, ug ang tanang kapatagan, ug ang tanang mga nagpuyo sa maong mga siyudad, ug ang mga tanom nga nagtubo sa yuta.
26 És hátra tekinte az ő felesége, és sóbálványnyá lőn.
Apan ang asawa ni Lot, nga nagsunod kaniya, milingi sa likod, ug siya nahimong haligi nga asin.
27 Ábrahám pedig reggel arra a helyre indúla, a hol az Úr színe előtt állott vala.
Mibangon si Abraham sa sayo sa kabuntagon ug miadto sa dapit nga diin siya mibarog sa atubangan ni Yahweh.
28 És tekinte Sodoma és Gomora felé, és az egész környék földje felé; és látá, és ímé felszálla a földnek füstje, mint a kemencze füstje.
Milantaw siya paubos sa Sodoma ug Gomora ug paingon sa tibuok yuta sa kapatagan. Siya milantaw ug iyang nakita ang aso gikan sa yuta sama sa aso sa dakong hudno.
29 És lőn mikor elveszté Isten annak a környéknek városait, megemlékezék az Isten Ábrahámról, és kiküldé Lótot a veszedelemből, mikor elsűlyeszté a városokat, a melyekben lakott vala Lót.
Busa sa dihang gigun-ob sa Dios ang mga siyudad sa kapatagan, nahinumduman sa Dios si Abraham. Gipagawas niya si Lot taliwala sa kadaot sa dihang iyang gigun-ob ang mga siyudad diin si Lot nagpuyo.
30 Lót pedig felméne Czóárból, és letelepedék a hegyen, és vele együtt az ő két leánya is, mert fél vala Czóárban lakni; lakozék tehát egy barlangban ő és az ő két leánya.
Apan mitungas si Lot gikan sa Zoar aron mopuyo sa kabukiran uban ang iyang duha ka mga anak nga babaye, tungod kay siya nahadlok nga mopuyo sa Zoar. Busa nagpuyo siya sa langub, siya ug ang iyang duha ka mga anak nga babaye.
31 És monda a nagyobbik a kisebbiknek: A mi atyánk megvénhedett, és nincsen a földön férfiú, a ki mi hozzánk bejöhetne az egész föld szokása szerint.
Ang kamaguwangan nga anak miingon ngadto sa manghod, “tiguwang na ang atong amahan, ug walay lalaki sa bisan asang dapit aron makigdulog kanato sumala sa pamaagi sa tibuok kalibotan.
32 Jer, adjunk bort inni a mi atyánknak, és háljunk ő vele, és támaszszunk magot a mi atyánktól.
Dali, atong paimnon ug bino ang atong amahan, ug makigdulog kita kaniya, aron mamahimo natong mapadaghan ang banay sa atong amahan.”
33 Adának azért inni bort az ő atyjoknak azon éjszaka, és beméne a nagyobbik, és hála az ő atyjával, ez pedig semmit sem tuda annak sem lefekvéséről, sem fölkeléséről.
Busa gipainom nila ang ilang amahan ug bino niadtong gabhiona. Unya ang kinamaguwangang anak miadto sa sulod ug nakigdulog sa iyang amahan; wala nasayod si Lot sa dihang mihigda ang iyang kinamaguwangang anak, ni sa iyang pagbangon.
34 És lőn másodnapon, monda a nagyobbik a kisebbiknek: Ímé a mult éjjel én háltam atyámmal, adjunk néki bort inni ez éjjel is, és menj be te, hálj vele, és támaszszunk magot a mi atyánktól.
Sa pagkasunod nga adlaw ang kinamaguwangang anak miingon ngadto sa manghod, “Paminaw, nakigdulog ako sa atong amahan kagabii. Atong paimnon ug bino ang atong amahan pag-usab, ug kinahanglan nimo nga mosulod ug makigdulog uban kaniya, aron mamahimo natong mapadaghan ang banay sa atong amahan.”
35 Adának azért azon éjszaka is az ő atyjoknak bort inni, és felkele a kisebbik is és vele hála; ő pedig semmit sem tuda annak sem lefekvéséről, sem fölkeléséről.
Busa nahimo nila nga napainom ang ilang amahan ug bino niadtong gabhiona pag-usab, ug ang manghod niadto ug nakigdulog kaniya. Wala nasayod si Lot sa dihang mihigda ang iyang kinamanghorang anak, ni sa iyang pagbangon.
36 És teherbe esének Lót leányai mindketten az ő atyjoktól.
Busa ang duha ka mga anak nga babaye ni Lot nagmabdos pinaagi sa ilang amahan.
37 És szűle a nagyobbik fiat, és nevezé annak nevét Moábnak; ez a Moábiták atyja mind e mai napig.
Ang kinamaguwangang anak nanganak ug lalaki, ug ginganlan niya ug Moab. Nahimo siyang katigulangan sa katawhan sa mga Moabnon sa karong panahon.
38 A kisebbik is fiat szűle és nevezé annak nevét Benamminak. Ez az Ammoniták atyja mind a mai napig.
Alang sa kinamanghorang anak, siya nanganak usab ug lalaki, ug ginganlan kini ug Ben Ami. Nahimo siyang katigulangan sa katawhan sa mga Amonihanon sa karong panahon.
