1 Mózes 15
1 E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges.
And after these things the word of the Lord came to Abram in a vision, saying, Fear not, Abram, I shield thee, thy reward shall be very great.
2 És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer?
And Abram said, Master [and] Lord, what wilt thou give me? whereas I am departing without a child, but the son of Masek my home-born female slave, this Eliezer of Damascus [is mine heir.]
3 És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm.
And Abram said, [I am grieved] since thou hast given me no seed, but my home-born [servant] shall succeed me.
4 És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd.
And immediately there was a voice of the Lord to him, saying, This shall not be thine heir; but he that shall come out of thee shall be thine heir.
5 És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; – és monda nékie: Így lészen a te magod.
And he brought him out and said to him, Look up now to heaven, and count the stars, if thou shalt be able to number them fully, and he said, Thus shall thy seed be.
6 És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul.
And Abram believed God, and it was counted to him for righteousness.
7 És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl.
And he said to him, I am God that brought thee out of the land of the Chaldeans, so as to give thee this land to inherit.
8 És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt?
And he said, Master [and] Lord, how shall I know that I shall inherit it?
9 És felele néki: Hozz nékem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerliczét és egy galambfiat.
And he said to him, Take for me an heifer in her third year, and a she-goat in her third year, and a ram in his third year, and a dove and a pigeon.
10 Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította vala kétfelé.
So he took to him all these, and divided them in the midst, and set them opposite to each other, but the birds he did not divide.
11 És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elűzi vala azokat.
And birds came down upon the bodies, [even] upon the divided parts of them, and Abram sat down by them.
12 És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá.
And about sunset a trance fell upon Abram, and lo! a great gloomy terror falls upon him.
13 És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.
And it was said to Abram, Thou shalt surely know that thy seed shall be a sojourner in a land not their won, and they shall enslave them, and afflict them, and humble them four hundred years.
14 De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal.
And the nation whomsoever they shall serve I will judge; and after this, they shall come forth hither with much property.
15 Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben.
But thou shalt depart to thy fathers in peace, nourished in a good old age.
16 Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be.
And in the fourth generation they shall return hither, for the sins of the Amorites are not yet filled up, even until now.
17 És mikor a nap leméne és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencze, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között.
And when the sun was about to set, there was a flame, and behold a smoking furnace and lamps of fire, which passed between these divided pieces.
18 E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Égyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig.
In that day the Lord made a covenant with Abram, saying, To thy seed I will give this land, from the river of Egypt to the great river Euphrates.
19 A Keneusokat, Kenizeusokat, és a Kadmoneusokat.
The Kenites, and the Kenezites, and the Kedmoneans,
20 A Hittheusokat, Perizeusokat, és a Refeusokat.
and the Chettites, and the Pherezites, and the Raphaim,
21 Az Emoreusokat, Kananeusokat, Girgazeusokat, és a Jebuzeusokat.
and the Amorites, and the Chananites, and the Evites, and the Gergesites, and the Jebusites.
