1 Mózes 13
1 Feljöve azért Ábrám Égyiptomból, ő és az ő felesége, és mindene valamije vala, és Lót is ő vele, a déli tartományba.
Pea naʻe ʻalu hake ʻa ʻEpalame mei ʻIsipite, ko ia, mo hono uaifi, mo ia kotoa pē naʻa ne maʻu, pea naʻa nau ō mo Lote, ki he feituʻu tonga.
2 Ábrám pedig igen gazdag vala barmokkal, ezüsttel és aranynyal.
Pea naʻe koloaʻia ʻaupito ʻa ʻEpalame ʻi he fanga manu, mo e siliva, mo e koula.
3 És méne helyről helyre délfelől mind Béthelig, oda a hol először vala az ő sátora, Béthel és Hái között.
Pea ʻalu ai pe ia ʻi hono fononga mei he feituʻu tonga ʻo aʻu ki Peteli, ki he potu naʻe tuʻu ai ʻa hono fale fehikitaki he kamataʻanga, ʻi he vahaʻa ʻo Peteli mo ʻAi:
4 Annak az oltárnak helyére, melyet ott elsőben készített vala: és segítségűl hívá ott Ábrám az Úrnak nevét.
Ki he potu ʻoe ʻesifeilaulau, ʻaia naʻa ne tomuʻa fokotuʻu: pea naʻe ui ai ʻa ʻEpalame ki he huafa ʻo Sihova.
5 Lótnak is pedig, a ki Ábrámmal jár vala, valának juhai, ökrei és sátorai.
Pea naʻe maʻu ʻe Lote foki, ʻaia naʻe ō mo ʻEpalame, ʻae fanga sipi, mo e fanga manu, mo e ngaahi fale fehikitaki.
6 És nem bírá meg őket az a föld, hogy együtt lakjanak, mert sok jószáguk vala, és nem lakhatának együtt.
Pea naʻe siʻi ʻae fonua kiate kinaua ke na nofo fakataha: he naʻe lahi ʻaupito ʻena meʻa, ko ia naʻe ʻikai ai te na faʻa nofo fakataha.
7 Versengés is támada az Ábrám barompásztorai között, és a Lót barompásztorai között; és a Kananeusok és a Perizeusok is ott laknak vala akkor azon a földön.
Pea naʻe ai ha kē ʻi he kau tauhimanu ʻa ʻEpalame mo e kau tauhimanu ʻa Lote: pea naʻe kei nofo ʻae kakai Kēnani mo e kau Pelisi ʻi he fonua, ʻi he kuonga ko ia.
8 Monda azért Ábrám Lótnak: Ne legyen versengés közöttem és közötted, se az én pásztoraim között és a te pásztoraid között: hiszen atyafiak vagyunk.
Pea naʻe pehē ʻe ʻEpalame kia Lote, “ʻOku ou kole kiate koe, ke ʻoua naʻa ai ha kē ʻiate kitaua, pe ʻi heʻeku kau tauhimanu mo hoʻo kau tauhimanu; he ʻoku ta kāinga.
9 Avagy nincsen-é előtted mind az egész föld? Válj el kérlek, tőlem; ha te balra tartasz, én jobbra megyek; ha te jobbra menéndesz, én balra térek.
ʻIkai ʻoku ʻi ho ʻao ʻae fonua kotoa? ʻOku ou kole kiate koe, ke mavahe koe ʻiate au: kapau te ke ʻi he toʻohema pea te u ʻalu au ki he toʻomataʻu; pea kapau te ke ʻalu ki he toʻomataʻu, pea te u ʻalu au ki he toʻohema.”
10 Felemelé azért Lót az ő szemeit, és látá, hogy a Jordán egész melléke bővizű föld; mert minekelőtte elvesztette volna az Úr Sodomát és Gomorát, mind Czoárig olyan vala az, mint az Úr kertje, mint Égyiptom földe.
Pea naʻe sio hake ʻa Lote, pea vakai ʻe ia ki he fonua fakalelei kotoa pē ʻo Sioatani, kuo lahi ʻae vai ʻi he potu kotoa pē. ʻI he teʻeki ke fakaʻauha ʻe Sihova ʻa Sotoma mo Komola, naʻe hangē ia ko e ngoue ʻa Sihova, ʻo tatau mo e fonua ko ʻIsipite, ʻi he halaifonua ki Soa.
11 És választá Lót magának a Jordán egész mellékét, és elköltözék Lót kelet felé: és elválának egymástól.
Pea naʻe fili ʻe Lote maʻana, ʻae fonua tokalelei kotoa pē ʻo Sioatani; pea fononga ʻa Lote ki he feituʻu hahake: pea naʻe fakamāvae ʻakinaua.
12 Ábrám lakozik vala a Kanaán földén, Lót pedig lakozik vala a Jordán-melléki városokban, és sátoroz vala Sodomáig.
Naʻe nofo ʻa ʻEpalame ʻi he fonua ko Kēnani, pea nofo ʻa Lote ʻi he ngaahi kolo ʻoe tokalelei, pea naʻa ne fokotuʻu hono fale fehikitaki ke hanga ki Sotoma.
13 Sodoma lakosai pedig nagyon gonoszok és bűnösök valának az Úr előtt.
Ka naʻe kovi ʻae kakai ʻo Sotoma, pea angahala ʻaupito ʻi he ʻao ʻo Sihova.
14 Az Úr pedig monda Ábrámnak, minekutánna elválék tőle Lót: Emeld fel szemeidet és tekints arról a helyről, a hol vagy, északra, délre, keletre és nyugotra.
Pea naʻe folofola ʻa Sihova kia ʻEpalame, hili ʻae māvae ʻa Lote meiate ia, “Tangaki hake ni ho mata, pea sio mei he potu ʻoku ke ʻi ai ki he tokelau mo e tonga, pea ki he hahake, mo hihifo:
15 Mert mind az egész földet, a melyet látsz, néked adom, és a te magodnak örökre.
He ko e fonua kotoa pē ʻoku ke mamata ai, te u foaki ia kiate koe, pea ki ho hako ʻo lauikuonga.
16 És olyanná tészem a te magodat, mint a földnek pora, hogyha valaki megszámlálhatja a földnek porát, a te magod is megszámlálható lesz.
Pea te u fakatupu ho hako ke hangē ko e efu ʻoe kelekele: pea kapau ʻe faʻa lau ʻe ha tangata ʻae efu ʻoe kelekele, pehē, ʻe lau foki ʻa ho hako.
17 Kelj fel, járd be ez országot hosszában és széltében: mert néked adom azt.
Tuʻu hake, pea ʻalu atu ʻi he fonua, ʻi hono lōloa mo hono māukupu ʻo ia he te u foaki ia kiate koe.”
18 Elébb mozdítá azért sátorát Ábrám, és elméne, és lakozék Mamré tölgyesében, mely Hebronban van, és oltárt építe ott az Úrnak.
Pea naʻe toki hiki ʻe ʻEpalame hono fale fehikitaki, pea haʻu ʻo nofo ʻi he fonua tokalelei ʻo Mamili, ʻaia ʻoku ʻi Hepeloni, pea naʻe fokotuʻu ai ʻae ʻesifeilaulau kia Sihova.
