1 Mózes 12
1 És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, a melyet én mutatok néked.
Then the LORde sayd vnto Abra Gett the out of thy contre and from thy kynred and out of thy fathers house into a londe which I wyll shewe the.
2 És nagy nemzetté tészlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszesz.
And I wyll make of the a myghtie people and wyll blesse the and make thy name grete that thou mayst be a blessinge.
3 És megáldom azokat, a kik téged áldanak, és a ki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.
And I wyll blesse the that blesse the ad curse the that curse the. And in the shall be blessed all the generations of the erth.
4 És kiméne Ábrám, a mint az Úr mondotta vala néki, és Lót is kiméne ő vele: Ábrám pedig hetvenöt esztendős vala, mikor kiméne Háránból.
And Abram wet as the LORde badd hym and Lot went wyth him. Abram was. lxxv. yere olde when he went out of Haran.
5 És felvevé Ábrám az ő feleségét Szárait, és Lótot, az ő atyjafiának fiát, és minden szerzeményöket, a melyet szereztek vala, és a cselédeket, a kikre Háránban tettek vala szert, és elindulának, hogy Kanaán földére menjenek, és el is jutának a Kanaán földére.
And Abram toke Sarai his wyfe ad Lot his brothers sonne wyth all their goodes which they had goten and soulles which they had begoten in Haran. And they departed to goo in to the lade of Chanaan. And when they were come in to the lande of Chanaan
6 És általméne Ábrám a földön mind Sikhem vidékéig, Móréh tölgyeséig. Akkor Kananeusok valának azon a földön.
Abram went furth in to the lade tyll he came vnto a place called Sychem and vnto the oke of More. And the Canaanytes dwelled then in the lande.
7 És megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: A te magodnak adom ezt a földet. És Ábrám oltárt építe ott az Úrnak; a ki megjelent vala néki.
Then the LORde apeared vnto Abram ad sayd: vnto thy seed wyll I geue thys lade. And he buylded an aultere there vnto the LORDE which apeared to hym.
8 Onnan azután a hegység felé méne Bétheltől keletre és felüté sátorát: Béthel vala nyugatra, Hái pedig keletre, és ott oltárt építe az Úrnak, és segítségűl hívá az Úr nevét.
Then departed he thence vnto a mountayne that lyeth on the east syde of BETHEL and pytched hys tente: BETHEL beynge on the west syde and Ay on the east: And he buylded there an aulter vnto the LORde and called on the name of ye LORde.
9 És tovább költözék Ábrám; folyton délfelé húzódván.
And than Abram departed and toke his iourney southwarde
10 Azonban éhség lőn az országban, és Ábrám aláméne Égyiptomba, hogy ott tartózkodjék, mert nagy vala az éhség az országban.
After thys there came a derth in the lande. And Abram went doune in to Egipte to soiourne there for the derth was sore in the lande.
11 És lőn mikor közel vala, hogy bemenjen Égyiptomba, monda feleségének Szárainak: Ímé tudom, hogy szép ábrázatú asszony vagy.
And when he was come nye for to entre in to Egipte he sayd vnto sarai his wife. Beholde I knowe that thou art a fayre woman to loke apo.
12 Azért mikor meglátnak téged az égyiptomiak, majd azt mondják: felesége ez; és engem megölnek, téged pedig életben tartanak.
It wyll come to passe therfore whe the Egiptians see the that they wyll say: she is his wyfe. And so shall they sley me and save the.
13 Mondd azért, kérlek, hogy húgom vagy; hogy jól legyen dolgom miattad, s életben maradjak te éretted.
saye I praye the therfore that thou art my sister that I maye fare the better by reason of the and that my soule maye lyue for thy sake.
14 És lőn mikor Ábrám Égyiptomba érkezék, láták az égyiptomiak az asszonyt, hogy az nagyon szép.
As soone as he came in to Egipte the Egiptias sawe the woman that she was very fayre.
15 Mikor megláták őt a Faraó főemberei, magasztalák a Faraó előtt és elvivék az asszonyt a Faraó udvarába.
And Pharaos lordes sawe hir also and praysed hir vnto Pharao: So that she was taken in to Pharaos house
16 És jól tőn érette Ábrámmal, és valának juhai, ökrei, szamarai, szolgái, szolgálói, nőstényszamarai és tevéi.
which entreated Abram well for hir sake so that he had shepe oxsen ad he asses men seruantes mayde seruates she asses and camels.
17 De megveré az Úr a Faraót és az ő házát nagy csapásokkal, Száraiért, Ábrám feleségéért.
But God plaged Pharao and his house wyth grete plages because of Sarai Abrams wyfe.
18 Hívatá azért a Faraó Ábrámot és monda: Miért mívelted ezt velem? Miért nem mondottad meg énnékem, hogy ez néked feleséged?
Then Pharao called Abram and sayd: why hast thou thus dealt with me? Wherfore toldest thou me not that she was thy wyfe?
19 Miért mondottad: Húgom ő; azért vevém magamnak feleségűl. Most már imhol a te feleséged, vedd magadhoz és menj el.
Why saydest thou that she was thy sister and causedest me to take hyr to my wyfe? But now loo there is the wife take hir ad be walkynge.
20 És parancsola felőle a Faraó némely embereknek, a kik elbocsáták őtet és az ő feleségét, és mindenét a mije vala.
Pharao also gaue a charge vnto his men over Abram to leade hym out wyth his wyfe and all that he had.
