1 Mózes 12
1 És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, a melyet én mutatok néked.
And he said Yahweh to Abram go for yourself from land your and from kindred your and from [the] household of father your to the land which I will show you.
2 És nagy nemzetté tészlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszesz.
So I may make you into a nation great and I will bless you and I will make great name your and you be a blessing.
3 És megáldom azokat, a kik téged áldanak, és a ki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.
So let me bless [those who] bless you and [one who] disdains you I will curse and they will be blessed by you all [the] clans of the earth.
4 És kiméne Ábrám, a mint az Úr mondotta vala néki, és Lót is kiméne ő vele: Ábrám pedig hetvenöt esztendős vala, mikor kiméne Háránból.
And he went Abram just as he had said to him Yahweh and he went with him Lot and Abram [was] a son of five years and seventy year[s] when came out he from Haran.
5 És felvevé Ábrám az ő feleségét Szárait, és Lótot, az ő atyjafiának fiát, és minden szerzeményöket, a melyet szereztek vala, és a cselédeket, a kikre Háránban tettek vala szert, és elindulának, hogy Kanaán földére menjenek, és el is jutának a Kanaán földére.
And he took Abram Sarai wife his and Lot [the] son of brother his and all possession[s] their which they had accumulated and the person[s] whom they had acquired in Haran and they went out to go [the] land of towards Canaan and they came [the] land of towards Canaan.
6 És általméne Ábrám a földön mind Sikhem vidékéig, Móréh tölgyeséig. Akkor Kananeusok valának azon a földön.
And he passed Abram in the land to [the] place of Shechem to [the] great tree of Moreh and the Canaanite[s] then [was] in the land.
7 És megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: A te magodnak adom ezt a földet. És Ábrám oltárt építe ott az Úrnak; a ki megjelent vala néki.
And he appeared Yahweh to Abram and he said to offspring your I will give the land this and he built there an altar to Yahweh who had appeared to him.
8 Onnan azután a hegység felé méne Bétheltől keletre és felüté sátorát: Béthel vala nyugatra, Hái pedig keletre, és ott oltárt építe az Úrnak, és segítségűl hívá az Úr nevét.
And he moved on from there the hill country towards from [the] east of Beth-el and he pitched (tent his *Q(K)*) Beth-el [was] from [the] west and Ai [was] from [the] east and he built there an altar to Yahweh and he called on [the] name of Yahweh.
9 És tovább költözék Ábrám; folyton délfelé húzódván.
And he journeyed Abram going and journeying the south towards.
10 Azonban éhség lőn az országban, és Ábrám aláméne Égyiptomba, hogy ott tartózkodjék, mert nagy vala az éhség az országban.
And it was a famine in the land and he went down Abram Egypt towards to sojourn there for [was] heavy the famine in the land.
11 És lőn mikor közel vala, hogy bemenjen Égyiptomba, monda feleségének Szárainak: Ímé tudom, hogy szép ábrázatú asszony vagy.
And it was just as he drew near to enter Egypt and he said to Sarai wife his here! please I know that [are] a woman beautiful of appearance you.
12 Azért mikor meglátnak téged az égyiptomiak, majd azt mondják: felesége ez; és engem megölnek, téged pedig életben tartanak.
And it will be that they will see you the Egyptians and they will say [is] wife his this and they will kill me and you they will let live.
13 Mondd azért, kérlek, hogy húgom vagy; hogy jól legyen dolgom miattad, s életben maradjak te éretted.
Say please [are] sister my you so that it may go well for me for sake of you and it will live life my on account of you.
14 És lőn mikor Ábrám Égyiptomba érkezék, láták az égyiptomiak az asszonyt, hogy az nagyon szép.
And it was when entered Abram Egypt and they saw the Egyptians the woman that [was] beautiful she very.
15 Mikor megláták őt a Faraó főemberei, magasztalák a Faraó előtt és elvivék az asszonyt a Faraó udvarába.
And they saw her [the] officials of Pharaoh and they praised her to Pharaoh and she was taken the woman [the] house of Pharaoh.
16 És jól tőn érette Ábrámmal, és valának juhai, ökrei, szamarai, szolgái, szolgálói, nőstényszamarai és tevéi.
And to Abram he did good for sake of her and it be[longed] to him sheep and cattle and [male] donkeys and [male] servants and female servants and female donkeys and camels.
17 De megveré az Úr a Faraót és az ő házát nagy csapásokkal, Száraiért, Ábrám feleségéért.
And he struck Yahweh - Pharaoh plagues great and house his on [the] matter of Sarai [the] wife of Abram.
18 Hívatá azért a Faraó Ábrámot és monda: Miért mívelted ezt velem? Miért nem mondottad meg énnékem, hogy ez néked feleséged?
And he summoned Pharaoh Abram and he said what? this have you done to me why? not did you tell to me that [was] wife your she.
19 Miért mondottad: Húgom ő; azért vevém magamnak feleségűl. Most már imhol a te feleséged, vedd magadhoz és menj el.
Why? did you say [is] sister my she and I took her for myself to a wife and now here! wife your take [her] and go.
20 És parancsola felőle a Faraó némely embereknek, a kik elbocsáták őtet és az ő feleségét, és mindenét a mije vala.
And he commanded on him Pharaoh men and they sent away him and wife his and all that [belonged] to him.
