1 Mózes 11
1 Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.
erat autem terra labii unius et sermonum eorundem
2 És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének.
cumque proficiscerentur de oriente invenerunt campum in terra Sennaar et habitaverunt in eo
3 És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.
dixitque alter ad proximum suum venite faciamus lateres et coquamus eos igni habueruntque lateres pro saxis et bitumen pro cemento
4 És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.
et dixerunt venite faciamus nobis civitatem et turrem cuius culmen pertingat ad caelum et celebremus nomen nostrum antequam dividamur in universas terras
5 Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.
descendit autem Dominus ut videret civitatem et turrem quam aedificabant filii Adam
6 És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban.
et dixit ecce unus est populus et unum labium omnibus coeperuntque hoc facere nec desistent a cogitationibus suis donec eas opere conpleant
7 Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.
venite igitur descendamus et confundamus ibi linguam eorum ut non audiat unusquisque vocem proximi sui
8 És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost.
atque ita divisit eos Dominus ex illo loco in universas terras et cessaverunt aedificare civitatem
9 Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére.
et idcirco vocatum est nomen eius Babel quia ibi confusum est labium universae terrae et inde dispersit eos Dominus super faciem cunctarum regionum
10 Ez a Sém nemzetsége: Sém száz esztendős korában nemzé Arpaksádot, két esztendővel az özönvíz után.
hae generationes Sem Sem centum erat annorum quando genuit Arfaxad biennio post diluvium
11 És éle Sém, minekutánna nemzette Arpaksádot, ötszáz esztendeig és nemze fiakat és leányokat.
vixitque Sem postquam genuit Arfaxad quingentos annos et genuit filios et filias
12 Arpaksád pedig harminczöt esztendős vala, és nemzé Séláht.
porro Arfaxad vixit triginta quinque annos et genuit Sale
13 És éle Arpaksád, minekutánna nemzette Séláht, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
vixitque Arfaxad postquam genuit Sale trecentis tribus annis et genuit filios et filias
14 Séláh pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Hébert.
Sale quoque vixit triginta annis et genuit Eber
15 És éle Séláh, minekutánna nemzé Hébert, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
vixitque Sale postquam genuit Eber quadringentis tribus annis et genuit filios et filias
16 Héber pedig harmincznégy esztendős vala és nemzé Péleget.
vixit autem Eber triginta quattuor annis et genuit Faleg
17 És éle Héber, minekutánna nemzé Péleget, négyszáz harmincz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
et vixit Eber postquam genuit Faleg quadringentis triginta annis et genuit filios et filias
18 Péleg pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Réut.
vixit quoque Faleg triginta annis et genuit Reu
19 És éle Péleg, minekutánna nemzé Réut, kétszáz kilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
vixitque Faleg postquam genuit Reu ducentis novem annis et genuit filios et filias
20 Réu pedig harminczkét esztendős vala, és nemzé Sérugot.
vixit autem Reu triginta duobus annis et genuit Sarug
21 És éle Réu, minekutánna nemzé Sérugot, kétszáz hét esztendeig és nemze fiakat és leányokat.
vixitque Reu postquam genuit Sarug ducentis septem annis et genuit filios et filias
22 Sérug pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Nákhort.
vixit vero Sarug triginta annis et genuit Nahor
23 És éle Sérug, minekutánna nemzé Nákhort, kétszáz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
vixitque Sarug postquam genuit Nahor ducentos annos et genuit filios et filias
24 Nákhor pedig huszonkilencz esztendős vala, és nemzé Thárét.
vixit autem Nahor viginti novem annis et genuit Thare
25 És éle Nákhor, minekutánna nemzé Thárét, száz tizenkilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
vixitque Nahor postquam genuit Thare centum decem et novem annos et genuit filios et filias
26 Tháré pedig hetven esztendős vala, és nemzé Ábrámot, Nákhort, Háránt.
vixitque Thare septuaginta annis et genuit Abram et Nahor et Aran
27 Ez a Tháré nemzetsége: Tháré nemzé Ábrámot, Nákhort és Háránt. Hárán pedig nemzé Lótot.
hae sunt autem generationes Thare Thare genuit Abram et Nahor et Aran porro Aran genuit Loth
28 Meghala pedig Hárán, az ő atyjának Thárénak szemei előtt, az ő születésének földjén, Úr-Kaszdimban.
mortuusque est Aran ante Thare patrem suum in terra nativitatis suae in Ur Chaldeorum
29 Ábrám pedig és Nákhor vőnek magoknak feleséget: az Ábrám feleségének neve Szárai; a Nákhor feleségének neve Milkhah, Háránnak Milkhah atyjának és Jiszkáh atyjának leánya.
duxerunt autem Abram et Nahor uxores nomen autem uxoris Abram Sarai et nomen uxoris Nahor Melcha filia Aran patris Melchae et patris Ieschae
30 Szárai pedig magtalan vala; nem vala néki gyermeke.
erat autem Sarai sterilis nec habebat liberos
31 És felvevé Tháré Ábrámot az ő fiát, és Lótot, Háránnak fiát, az ő unokáját, és Szárait, az ő menyét, Ábrámnak az ő fiának feleségét, és kiindulának együtt Úr-Kaszdimból, hogy Kanaán földére menjenek. És eljutának Háránig, és ott letelepedének.
tulit itaque Thare Abram filium suum et Loth filium Aran filium filii sui et Sarai nurum suam uxorem Abram filii sui et eduxit eos de Ur Chaldeorum ut irent in terram Chanaan veneruntque usque Haran et habitaverunt ibi
32 Vala pedig Tháré kétszáz öt esztendős, és meghala Tháré Háránban.
et facti sunt dies Thare ducentorum quinque annorum et mortuus est in Haran
