1 Mózes 11
1 Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.
Es hatte aber alle Welt einerlei Zunge und Sprache.
2 És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének.
Da sie nun zogen gen Morgen, fanden sie ein eben Land im Lande Sinear und wohneten daselbst,
3 És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.
und sprachen untereinander: Wohlauf, laßt uns Ziegel streichen und brennen! Und nahmen Ziegel zu Stein und Ton zu Kalk
4 És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.
und sprachen: Wohlauf, laßt uns eine Stadt und Turm bauen, des Spitze bis an den Himmel reiche, daß wir uns einen Namen machen; denn wir werden vielleicht zerstreuet in alle Länder.
5 Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.
Da fuhr der HERR hernieder, daß er sähe die Stadt und Turm, die die Menschenkinder baueten.
6 És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban.
Und der HERR sprach: Siehe, es ist einerlei Volk und einerlei Sprache unter ihnen allen, und haben das angefangen zu tun; sie werden nicht ablassen von allem, das sie vorgenommen haben zu tun.
7 Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.
Wohlauf, laßt uns herniederfahren und ihre Sprache daselbst verwirren, daß keiner des andern Sprache vernehme.
8 És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost.
Also zerstreuete sie der HERR von dannen in alle Länder, daß sie mußten aufhören, die Stadt zu bauen.
9 Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére.
Daher heißt ihr Name Babel, daß der HERR daselbst verwirret hatte aller Länder Sprache und sie zerstreuet von dannen in alle Länder.
10 Ez a Sém nemzetsége: Sém száz esztendős korában nemzé Arpaksádot, két esztendővel az özönvíz után.
Dies sind die Geschlechter Sems: Sem war hundert Jahre alt und zeugete Arphachsad, zwei Jahre nach der Sintflut;
11 És éle Sém, minekutánna nemzette Arpaksádot, ötszáz esztendeig és nemze fiakat és leányokat.
und lebte danach fünfhundert Jahre und zeugete Söhne und Töchter.
12 Arpaksád pedig harminczöt esztendős vala, és nemzé Séláht.
Arphachsad war fünfunddreißig Jahre alt und zeugete Salah;
13 És éle Arpaksád, minekutánna nemzette Séláht, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
und lebte danach vierhundertunddrei Jahre und zeugete Söhne und Töchter.
14 Séláh pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Hébert.
Salah war dreißig Jahre alt und zeugete Eber;
15 És éle Séláh, minekutánna nemzé Hébert, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
und lebte danach vierhundertunddrei Jahre und zeugete Söhne und Töchter.
16 Héber pedig harmincznégy esztendős vala és nemzé Péleget.
Eber war vierunddreißig Jahre alt und zeugete Peleg;
17 És éle Héber, minekutánna nemzé Péleget, négyszáz harmincz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
und lebte danach vierhundertunddreißig Jahre und zeugete Söhne und Töchter.
18 Péleg pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Réut.
Peleg war dreißig Jahre alt und zeugete Regu;
19 És éle Péleg, minekutánna nemzé Réut, kétszáz kilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
und lebte danach zweihundertundneun Jahre und zeugete Söhne und Töchter.
20 Réu pedig harminczkét esztendős vala, és nemzé Sérugot.
Regu war zweiunddreißig Jahre alt und zeugete Serug;
21 És éle Réu, minekutánna nemzé Sérugot, kétszáz hét esztendeig és nemze fiakat és leányokat.
und lebte danach zweihundertundsieben Jahre und zeugete Söhne und Töchter.
22 Sérug pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Nákhort.
Serug war dreißig Jahre alt und zeugete Nahor;
23 És éle Sérug, minekutánna nemzé Nákhort, kétszáz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
und lebte danach zweihundert Jahre und zeugete Söhne und Töchter.
24 Nákhor pedig huszonkilencz esztendős vala, és nemzé Thárét.
Nahor war neunundzwanzig Jahre alt und zeugete Tharah;
25 És éle Nákhor, minekutánna nemzé Thárét, száz tizenkilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
und lebte danach hundertundneunzehn Jahre und zeugete Söhne und Töchter.
26 Tháré pedig hetven esztendős vala, és nemzé Ábrámot, Nákhort, Háránt.
Tharah war siebenzig Jahre alt und zeugete Abram, Nahor und Haran.
27 Ez a Tháré nemzetsége: Tháré nemzé Ábrámot, Nákhort és Háránt. Hárán pedig nemzé Lótot.
Dies sind die Geschlechter Tharahs: Tharah zeugete Abram, Nahor und Haran. Aber Haran zeugete Lot.
28 Meghala pedig Hárán, az ő atyjának Thárénak szemei előtt, az ő születésének földjén, Úr-Kaszdimban.
Haran aber starb vor seinem Vater Tharah in seinem Vaterland zu Ur in Chaldäa.
29 Ábrám pedig és Nákhor vőnek magoknak feleséget: az Ábrám feleségének neve Szárai; a Nákhor feleségének neve Milkhah, Háránnak Milkhah atyjának és Jiszkáh atyjának leánya.
Da nahmen Abram und Nahor Weiber. Abrams Weib hieß Sarai und Nahors Weib Milka, Harans Tochter, der ein Vater war der Milka und der Jiska.
30 Szárai pedig magtalan vala; nem vala néki gyermeke.
Aber Sarai war unfruchtbar und hatte kein Kind.
31 És felvevé Tháré Ábrámot az ő fiát, és Lótot, Háránnak fiát, az ő unokáját, és Szárait, az ő menyét, Ábrámnak az ő fiának feleségét, és kiindulának együtt Úr-Kaszdimból, hogy Kanaán földére menjenek. És eljutának Háránig, és ott letelepedének.
Da nahm Tharah seinen Sohn Abram und Lot, seines Sohns Harans Sohn, und seine Schnur Sarai, seines Sohns Abrams Weib, und führete sie von Ur aus Chaldäa, daß er ins Land Kanaan zöge; und sie kamen gen Haran und wohneten daselbst.
32 Vala pedig Tháré kétszáz öt esztendős, és meghala Tháré Háránban.
Und Tharah ward zweihundertundfünf Jahre alt und starb in Haran.
