Galatákhoz 1
1 Pál, apostol (nem emberektől, sem nem ember által, hanem Jézus Krisztus által és az Atya Isten által, a ki feltámasztotta őt a halálból);
Paul, an apostle—not from men, nor through man, but through Jesus Christ, and God the Father, who raised Him out of the dead—
2 És a velem levő összes atyafiak, Galátzia gyülekezeteinek:
and all the brothers with me, to the assemblies of Galatia:
3 Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentől, és a mi Urunk Jézus Krisztustól,
Grace to you and peace from God the Father and our Lord Jesus Christ,
4 A ki adta önmagát a mi bűneinkért hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint. (aiōn g165)
who gave Himself for our sins, that He might deliver us out of the present evil age, according to the will of our God and Father, (aiōn g165)
to whom [is] the glory through the ages of the ages. Amen. (aiōn g165)
6 Csodálkozom, hogy Attól, a ki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más evangyéliomra hajlotok.
I wonder that you are so quickly removed from Him who called you in the grace of Christ to another good news—
7 Holott nincs más; de némelyek zavarnak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangyéliomát.
not that there is another, except there are certain who are troubling you, and wishing to pervert the good news of the Christ;
8 De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, a mit néktek hirdettünk, legyen átok.
but even if we or a messenger out of Heaven may proclaim good news to you different from what we proclaimed to you—let him be accursed!
9 A mint előbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet valamit azon kívül, a mit elfogadtatok, átok legyen.
As we have said before, and now say again: if anyone may proclaim to you good news different from what you received—let him be accursed!
10 Mert most embereknek engedek-é, avagy az Istennek? Vagy embereknek igyekezem-é tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék.
For do I now persuade men, or God? Or do I seek to please men? For if I yet pleased men—I should not be Christ’s servant.
11 Tudtotokra adom pedig atyámfiai, hogy az az evangyéliom, melyet én hirdettem, nem ember szerint való;
And I make known to you, brothers, the good news that was proclaimed by me, that it is not according to man,
12 Mert én sem embertől vettem azt, sem nem tanítottak arra, hanem a Jézus Krisztus kijelentése által.
for neither did I receive it from man, nor was I taught [it], but through a revelation of Jesus Christ,
13 Mert hallottátok, mint forgolódtam én egykor a zsidóságban, hogy én felette igen háborgattam az Isten anyaszentegyházát, és pusztítottam azt.
for you heard of my behavior once in Judaism, that I was exceedingly persecuting the Assembly of God, and destroying it,
14 És felülmultam a zsidóságban nemzetembeli sok kortársamat, szerfelett rajongván atyai hagyományaimért.
and I was advancing in Judaism above many equals in age in my own race, being more abundantly zealous of my fathers’ deliverances,
15 De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétől fogva és elhívott az ő kegyelme által,
and when God was well pleased—having separated me from the womb of my mother, and having called [me] through His grace—
16 Hogy kijelentse az ő Fiát én bennem, hogy hirdessem őt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel,
to reveal His Son in me, that I might proclaim Him as good news among the nations, I did not immediately confer with flesh and blood,
17 Sem nem mentem Jeruzsálembe az előttem való apostolokhoz, hanem elmentem Arábiába, és ismét visszatértem Damaskusba.
nor did I go up to Jerusalem to those who were apostles before me, but I went away to Arabia, and again returned to Damascus;
18 Azután három esztendő mulva fölmentem Jeruzsálembe, hogy Pétert meglátogassam, és nála maradtam tizenöt napig.
then, after three years I went up to Jerusalem to inquire about Peter, and remained with him fifteen days,
19 Az apostolok közül pedig mást nem láttam, hanem csak Jakabot, az Úr atyjafiát.
and I did not see [any] other of the apostles, except James, the brother of the LORD.
20 A miket pedig néktek írok, ímé Isten előtt mondom, hogy nem hazudom.
And the things that I write to you, behold, before God—I do not lie;
21 Azután mentem Siriának és Ciliciának tartományaiba.
then I came into the regions of Syria and of Cilicia,
22 Ismeretlen valék pedig személyesen a Júdeában levő keresztyén gyülekezetek előtt;
and was unknown by face to the assemblies of Judea, that [are] in Christ,
23 Hanem csak hallották, hogy: A ki minket üldözött egykor, most hirdeti azt a hitet, a melyet egykor pusztított.
and they were only hearing that “he who is persecuting us then, now proclaims good news—the faith that he was then destroying”;
24 És dicsőíték bennem az Istent.
and they were glorifying God in me.
