< Galatákhoz 4 >
1 Mondom pedig, hogy a meddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek;
And I say, now as much time as the heir is a child, he differs nothing from a servant, [though] being lord of all,
2 Hanem gyámok és gondviselők alatt van az atyjától rendelt ideig.
but is under tutors and stewards until the time appointed of the father,
3 Azonképen mi is, mikor kiskorúak valánk, a világ elemei alá voltunk vettetve szolgaként:
so we also, when we were children, were in servitude under the elements of the world,
4 Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát, a ki asszonytól lett, a ki törvény alatt lett,
and when the fullness of time came, God sent forth His Son, come of a woman, come under law,
5 Hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot.
that He may redeem those under law, that we may receive the adoption as sons;
6 Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta az Isten az ő Fiának Lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya!
and because you are sons, God sent forth the Spirit of His Son into your hearts, crying, “Abba! Father!”
7 Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által.
So that you are no longer a servant, but a son, and if a son, also an heir of God through Christ.
8 Ámde akkor, mikor még nem ismertétek az Istent, azoknak szolgáltatok, a mik természet szerint nem istenek;
But then, indeed, having not known God, you were in servitude to those [that are] not by nature gods,
9 Most azonban, hogy megismertétek az Istent, sőt hogy megismert titeket az Isten, miként tértek vissza ismét az erőtelen és gyarló elemekhez, a melyeknek megint újból szolgálni akartok?
and now, having known God—and rather being known by God—how [do] you turn again to the weak and poor elements to which you desire anew to be in servitude?
10 Megtartjátok a napokat és hónapokat és időket, meg az esztendőket.
You observe days, and months, and times, and years!
11 Féltelek titeket, hogy hiába fáradoztam körültetek.
I am afraid for you, lest I labored in vain for you.
12 Legyetek olyanok, mint én; mert én is olyanná lettem, mint ti: atyámfiai, kérlek titeket, semmivel sem bántottatok meg engem.
I implore you, brothers, become as I [am]—because I also [am] as you; you did not hurt me;
13 Tudjátok pedig, hogy testem erőtelensége miatt hirdettem néktek az evangyéliomot először.
and you have known that through weakness of the flesh I proclaimed good news to you at the first,
14 És megkísértetvén testemben, nem vetettetek meg, sem nem útáltatok meg engem, hanem úgy fogadtatok, mint Istennek angyalát, mint Krisztus Jézust.
and you did not despise nor reject my trial that [is] in my flesh, but you received me as a messenger of God—as Christ Jesus;
15 Hová lőn tehát a ti boldogságotok? Mert bizonyságot teszek néktek, hogy ti, ha lehetséges volt volna, szemeiteket kivájván, nékem adtátok volna.
what then was your blessedness? For I testify to you, that if possible, having plucked out your eyes, you would have given [them] to me;
16 Tehát ellenségetek lettem-é, megmondván néktek az igazat?
so have I become your enemy, being true to you?
17 Nem szépen buzgolkodnak érettetek, sőt minket ki akarnak rekeszteni, hogy mellettök buzgolkodjatok.
They are zealous for you—[yet] not well, but they wish to shut us out, that you may be zealous for them;
18 Szép dolog pedig fáradozni a jóban mindenkor, és nem csupán akkor, ha köztetek vagyok.
and [it is] good to be zealously regarded, in what is good, at all times, and not only in my being present with you;
19 Gyermekeim! kiket ismét fájdalommal szűlök, míglen kiábrázolódik bennetek Krisztus.
my little children, of whom I travail in birth again until Christ may be formed in you,
20 Szeretnék pedig most köztetek jelen lenni és változtatni a hangomon; mert bizonytalanságban vagyok felőletek.
indeed I was wishing to be present with you now, and to change my voice, because I am in doubt about you.
21 Mondjátok meg nékem, kik a törvény alatt akartok lenni: nem halljátok-é a törvényt?
Tell me, you who are willing to be under law, do you not hear the Law?
22 Mert meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt; egyik a szolgálótól, és a másik a szabadostól.
For it has been written that Abraham had two sons, one by the maidservant and one by the free [woman],
23 De a szolgálótól való test szerint született; a szabadostól való pedig az ígéret által.
but he who [is] of the maidservant has been according to flesh, but he who [is] of the free [woman], through the promise,
24 Ezek mást példáznak: mert azok az asszonyok a két szövetség, az egyik a Sinai hegyről való, szolgaságra szűlő, ez Hágár,
which things are allegorized, for these are the two covenants: one, indeed, from Mount Sinai, bringing forth to servitude, which is Hagar;
25 Mert Hágár a Sinai hegy Arábiában, hasonlatos pedig a mostani Jeruzsálemhez, nevezetesen fiaival együtt szolgál.
for this Hagar is Mount Sinai in Arabia, and corresponds to the Jerusalem that now [is], and is in servitude with her children,
26 De a magasságos Jeruzsálem szabad, ez mindnyájunknak anyja,
and the Jerusalem above is the free [woman], which is mother of us all,
27 Mert meg van írva: Ujjongj te meddő, ki nem szűlsz; vígadozzál és kiálts, ki nem vajudol; mert sokkal több az elhagyottnak magzatja, mint a kinek férje vagyon.
for it has been written: “Rejoice, O barren, who is not bearing; break forth and cry, you who are not travailing, because many [are] the children of the desolate—more than of her having the husband.”
28 Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint, ígéretnek gyermekei vagyunk.
And we, brothers, as Isaac, are children of promise,
29 De valamint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerint valót, úgy most is.
but as he then who was born according to the flesh persecuted him [born] according to the Spirit, so also now;
30 De mit mond az Írás? Űzd ki a szolgálót és az ő fiát; mert a szolgáló fia nem örököl a szabad nő fiával.
but what does the Writing say? “Cast forth the maidservant and her son, for the son of the maidservant may not be heir with the son of the free [woman]”;
31 Annakokáért, atyámfiai, nem vagyunk a szolgáló fiai, hanem a szabadoséi.
then, brothers, we are not a maidservant’s children, but the free [woman’s].