Ezsdrás 7
1 És ezek után Artaxerxes persa király uralkodásakor Ezsdrás, a Serája fia, ki Azariás fia, ki Hilkiás fia,
[Many/Fifty years] later, while Artaxerxes was the king of Persia, I, Ezra came from Babylon here to Jerusalem. I am the son of Seraiah and the grandson of Azariah, and the great-grandson of Hilkiah.
2 Ki Sallum fia, ki Sádók fia, ki Ahitub fia,
Hilkiah was the son of Shallum, who was the son of Zadok, who was the son of Ahitub,
3 Ki Amária fia, ki Azariás fia, ki Mérájóth fia,
who was the son of Amariah, who was the son of Azariah, who was the son of Meraioth,
4 Ki Zerahja fia, ki Uzzi fia, ki Bukki fia,
who was the son of Zerahiah, who was the son of Uzzi, who was the son of Bukki,
5 Ki Abisua fia, ki Fineás fia, ki Eleázár fia, ki pedig Áronnak, a főpapnak fia volt.
who was the son of Abishua, who was the son of Phinehas, who was the son of Eleazar, who was the son of Aaron, the [first] Supreme Priest.
6 Ez az Ezsdrás feljöve Babilóniából, (ő, a ki bölcs írástudó vala a Mózes törvényében, melyet az Úr, Izráel Istene adott vala) és megadá néki a király az Úrnak, az ő Istenének rajta nyugovó kegyelme szerint minden kérését.
I am a man who knows very well the laws that Moses [wrote]. Those were the laws that Yahweh, the God whom we Israeli people ([worship/belong to]), had given to us Israeli people. When I arrived in Jerusalem, Yahweh my God was kind to me, and as a result the [people] gave me everything that I had requested the king to [tell them to] give to me.
7 Feljövének pedig az Izráel fiai, a papok, a Léviták, az énekesek, a kapunállók és a Léviták szolgái közül többen Jeruzsálembe Artaxerxes király hetedik esztendejében.
Some of the priests, some [other] descendants of Levi, [some] singers, [some] (gatekeepers/men who guarded the gates of the temple), and [some] men who worked in the temple, and some other [Israeli] people came up with me here to Jerusalem. That was during the seventh year that Artaxerxes was the king [of Persia].
8 És Ezsdrás megérkezék velök Jeruzsálembe az ötödik hónapban, a király hetedik esztendejében.
We left Babylon on April 8, which was the first day of the Jewish year. Because God was very kind to us, we arrived [safely] in Jerusalem on August 4 of that year.
9 Ugyanis az első hónak első napján határozá el a Babilóniából való feljövetelt, és az ötödik hó első napján érkezett Jeruzsálembe, az ő Istenének rajta nyugvó jó kegyelme szerint;
10 Mert Ezsdrás erős szívvel törekedett keresni és cselekedni az Úr törvényét, és tanítani Izráelben a rendeléseket és ítéleteket.
During my entire life, I devoted myself to studying the laws of Yahweh, and how to obey those laws. I had also taught those laws and all their regulations to the Israeli people [for many years].
11 És ez mássa a levélnek, melyet adott vala Artaxerxes király Ezsdrásnak, az írástudó papnak, a ki írástudó vala az Úr parancsolatainak beszédiben, Izráelnek adott rendeléseiben:
King Artaxerxes [knew that] I am a priest who knows the Jewish laws very well. [He knew that for many years] I had studied those laws and had taught all the rules and regulations of those laws to the Israeli people. [So before I left Babylon to come to Jerusalem, ] he wrote a letter, and gave a copy to me. [This is what he wrote]:
12 „Artaxerxes, a királyok királya Ezsdrás papnak, ki a menny Istenének törvényében bölcs írástudó és a többi.
[“This letter is] from me, Artaxerxes, the greatest of the kings. [I am giving it] to Ezra the priest, who has studied very well all the rules and regulations that the God [who is/rules] in heaven [gave to the Israeli people].
13 Szabadságot adok, hogy valaki országomban Izráel népe, papjai és a Léviták közül Jeruzsálembe akar menni, veled elmehet.
“Ezra, I command that when you return to Jerusalem, any of the Israeli people in my kingdom who want to are allowed to go with you. That includes any priests and [other] descendants of Levi [who will work in the temple] who want to go.
14 Minthogy te elbocsáttatol a királytól és hét tanácsosától, hogy utána nézz Júdának és Jeruzsálemnek, a te Istened törvénye szerint, mely kezedben van,
I, along with my seven counselors/advisors, am sending you to Jerusalem, in order that you can determine what is happening there and in [other towns in] Judah. You are taking with you [MTY] a copy of God’s laws; make sure that the people are doing everything that is written in those laws.
15 És hogy elvigyed az ezüstöt és aranyat, melyet a király és tanácsosai önkénytesen ajándékoznak Izráel Istenének, kinek hajléka Jeruzsálemben van,
[We are also saying that] you should take with you the silver and gold that I and my advisors are wanting to give to you, in order that you will present it to be an offering to the God who [rules] the Israeli people and who lives in Jerusalem.
16 És mindazt az ezüstöt és aranyat, melyet kapni fogsz Babilónia egész tartományában, együtt a nép és a papok önkénytes ajándékával, mit ezek önkénytesen ajándékoznak az ő Istenök házának, mely Jeruzsálemben van.
You should also take any silver and gold that the people in the entire Babylonia province give to you, and the money that the priests and [other] Israeli people have happily said that they would give to you to be offerings for building the temple of their God in Jerusalem.
17 Annálfogva gondosan végy e pénzen bikákat, kosokat és bárányokat s hozzájok való étel- és italáldozatokat, s áldozd meg azokat Istenetek házának oltárán, mely Jeruzsálemben van:
With this money, you should buy the bulls, rams, lambs, and the grain and wine that the priests will burn on the altar [outside] the temple of your God in Jerusalem.
18 A megmaradott ezüsttel és arannyal pedig, a mit jónak láttok cselekedni te és atyádfiai, Istenetek akaratja szerint, azt cselekedjétek.
“If there is any silver or gold that remains [you have bought all those things], you and your companions/colleagues are permitted to use it to [buy] whatever you desire, but buy only things that [you know that] God wants you to buy.
19 És az edényekkel, melyek néked adattak át a te Istened házának szolgálatára, számolj be Isten előtt Jeruzsálemben.
We have given to you some valuable items to be used in the temple of your God. Take them also to Jerusalem.
20 Egyéb szükségét pedig Istened házának, mit csak teljesítened kell, teljesítsd a király kincstartó házából.
If you need any other things for the temple, you are permitted to get the money for those things from the building here where my government’s money is kept/stored.
21 És én, Artaxerxes, a király, parancsolom minden a folyóvizen túl lakó kincstartóimnak, hogy minden, a mit csak kérend tőletek Ezsdrás pap, ki a menny Istenének törvényében írástudó, pontosan teljesíttessék,
“And I, King Artaxerxes, command this to all the treasurers in the province west of the [Euphrates] River: 'Give to Ezra, the priest who has studied very well the laws of the God [who is/rules] in heaven, everything that he requests, and give it to him quickly.
22 És pedig száz tálentom ezüstig, száz kór búzáig, száz báth borig, száz báth olajig és sóban, a mennyi elég.
The most that you should give to him is (7,500 pounds/3,400 kg.) of silver, 500 bushels of wheat, 550 gallons of wine, and 550 gallons of [olive] oil, but give to him all the salt that they need.
23 Minden, mi a menny Istenének akaratja szerint való, pontosan teljesíttessék a menny Istenének házáért, hogy meg ne haragudjék a királynak és fiainak országára.
Be sure that you provide whatever their God requires for his temple, because we certainly do not [RHQ] want him to be angry with me or with my descendants who will later be kings.
24 Veletek pedig tudatjuk, hogy sem a papokra, sem a Lévitákra, sem az énekesekre, sem a kapunállókra, sem a Léviták szolgáira, sem Isten e háza szolgáira, adót, rovást és úti vámot senkinek vetni nem szabad.
We are also commanding that none of the priests, descendants of Levi, musicians, temple guards, or other men who work in the temple, will be required to pay any kind of taxes.'
25 És te Ezsdrás, a te Istened bölcs törvénye szerint, a mely kezedben van, rendelj ítélőket és birákat, a kik törvényt tegyenek minden a folyóvizen túl lakó nép között, mindazok között, a kik tudják Istenednek törvényeit, és a kik nem tudják, azokat tanítsátok!
“Ezra, your God has enabled you to become very wise. Using that wisdom, appoint men in the province west of the [Euphrates] River who will judge cases involving the people, and men who will judge cases involving the government. You must appoint men who know the laws of your God. All of you must teach God’s laws to others who do not know them.
26 Valaki pedig nem fogja cselekedni a te Istenednek törvényét és a király törvényét, ítélet hozassék felette pontosan, vagy halálra, vagy számkivetésre, vagy jószágvesztésre, vagy fogságra.”
Everyone who does not obey God’s laws or the laws of my government must be punished severely. Some of them will be executed, some will be put in prison, some will be sent out of the country or have all their property taken away from them.”
27 Áldott az Úr, atyáink Istene, a ki erre indítá a király szívét, hogy megékesítse az Úr házát, mely Jeruzsálemben van.
[Because King Artaxerxes was very kind like that, I said], “Praise Yahweh, the God whom our ancestors [worshiped/belonged to]! He has caused the king to want to honor the temple of Yahweh in Jerusalem.
28 És a ki hozzám fordítá irgalmasságát a király előtt és tanácsosai előtt és a király minden hatalmas fejedelmei előtt! És én megerősödvén az Úrnak az én Istenemnek rajtam nyugovó kegyelme által, családfőket gyűjték össze Izráelből, hogy feljönnének velem.
Because God was very kind to me, the king and all his advisors and all his powerful officials have also been kind to me. So, because God has helped me, I have become encouraged, and I have [been able to] persuade some of the Israeli leaders to go up to Jerusalem with me.”
