< Ezsdrás 5 >

1 És prófétálának a próféták, Aggeus, a próféta és Zakariás az Iddó fia a zsidóknak, a kik valának Júdában és Jeruzsálemben, szólván nékik az Izráel Istenének nevében.
Unya si Hageo nga propeta ug si Zecarias ang anak nga lalaki ni Idonga nga propeta nanagna sa ngalan sa Dios sa Israel ngadto sa mga Judio sa Juda ug sa Jerusalem.
2 Akkor fölkelének Zorobábel, Sealtiél fia és Jésua, a Jósádák fia, és hozzá kezdének Isten háza építéséhez, mely Jeruzsálemben van, s velök valának Isten prófétái, támogatván őket.
Si Sorobabel ang anak nga lalaki ni Salatiel ug Josue ang anak nga lalaki ni Josadak mibangon ug misugod sa pagtukod sa balay sa Dios sa Jerusalem uban sa mga propeta nga nagdasig kanila.
3 Abban az időben jöve hozzájok Tattenai folyóvizen túli helytartó, és Sethar-bóznai és társaik, és így szólának nékik: Ki adott néktek szabadságot, hogy e házat építsétek s e kőfalat készítsétek?
Unya si Tatenai ang gobernador sa probinsya sa unahan sa Suba, si Setar Bosenai, ug ang ilang mga kaubanan miduol ug miingon kanila, “Kinsa man ang naghatag kaninyo ug kasugoan aron tokuron kining balay ug humanon kining mga pader?”
4 Ekkor megmondánk nékik ily módon, hogy kik ama férfiak névszerint, kik ez épületet építik.
Miingon usab sila, “Kinsa man ang mga ngalan sa katawhan nga nagtukod niining maong balay?”
5 És az ő Istenök szeme vala a zsidók vénein, hogy nem akadályozzák meg őket az építésben, míg az ügy Dárius elébe jutand, a mikor is levélben fognak felelni e dologra nézve.
Apan ang mata sa Dios anaa sa mga pangulo sa Judio ug ang ilang mga kaaway wala nakapaundang kanila. Naghulat sila sa sulat nga ipadala ngadto sa hari ug alang sa kasugoan nga ibalik ngadto kanila mahitungod niini.
6 Mássa a levélnek, melyet küldött Tattenai folyóvizen túli helytartó, és Sethar-bóznai és az ő társai, az Afarsakeusok, a kik a folyóvizen túl lakának, Dárius királyhoz.
Mao kini ang sulat ni Tatenai, ni Setar Bosenai, ug sa ilang mga kaubanan nga mga opisyal ngadto kang Dario ang hari.
7 Tudósítást küldének ugyanis hozzá, ekként levén az írva: „Dárius királynak minden békesség!
Nagpadala sila ug balita, gisulat kini ngadto kang Haring Dario, “Ang tanang kalinaw maanaa kaninyo.
8 Tudtára legyen a királynak, hogy elmentünk Júda tartományába, a nagy Istennek házához, és az építtetik nagy kövekből, és fa rakatik a falakra, és e munka szorgalmatosan folyik, és jó szerencsés lészen az ő kezök által.
Tugoti nga masayod ang hari nga mangadto kita sa Juda ngadto sa balay sa gamhanang Dios. Pagatukoron kini gamit ang dagkong mga bato ug mga kahoy nga troso nga ibutang sa mga pader. Mahuman kining buluhaton sa hingpit ug maayo nga pagabuhaton sa ilang mga kamot.
9 Ekkor megkérdénk azokat a véneket, ily módon szólván hozzájok: Ki adott néktek szabadságot, hogy e házat építsétek, s hogy e kőfalat készítsétek?
Nangutana kami sa mga pangulo, 'Kinsa man ang naghatag kaninyo kasugoan aron tukoron kining balay ug kining mga pader?'
10 Sőt még neveiket is megkérdeztük tőlük, hogy tudassuk veled, hogy megírhassuk azon férfiak nevét, kik fejeik.
Gipangutana usab namo ang ilang mga ngalan aron imong masayran ang ngalan sa matag tawo nga nangulo kanila.
11 És ekképen felelének nékünk, mondván: Mi az Ő, a menny és föld Istenének szolgái vagyunk, és építjük e házat, mely ennekelőtte sok esztendőkön át meg vala építve, és Izráelnek egy nagy királya építé és végezé be azt.
Mitubag sila ug miingon, 'Mga sulugoon kami sa Dios nga anaa sa langit ug sa yuta, ug tukoron namo pag-usab kining balay nga gitukod sa milabay nga daghang katuigan sa dihang gitukod kini ug gihuman sa bantogan nga hari sa Israel.
12 De minekutána haragra ingerelték volt atyáink a mennynek Istenét, adá őket a Babilóniabeli Káldeus királynak, Nabukodonozornak kezébe, a ki e házat lerontotta, és a népet Babilóniába rabságra vitte.
Bisan pa niana, sa dihang gipalagot sa among mga katigulangan ang Dios sa langit, gitugyan niya sila ngadto sa mga kamot ni Nabucodonosor ang hari sa Babilonia, nga migun-ob niining balaya ug nagkuha sa katawhan sa pagkabihag didto sa Babilonia.
13 Azonban Czírusnak, Babilónia királyának első esztendejében Czírus király szabadságot adott, hogy Istennek ezt a házát megépítenék.
Bisan pa, sa unang tuig sa paghari ni Ciro sa Babilonia, naghatag si Ciro ug kasugoan nga tukoron pag-usab ang balay sa Dios.
14 Sőt az Isten házához való arany és ezüst edényeket is, a melyeket Nabukodonozor hozott vala el a jeruzsálemi templomból s bevitte volt azokat a babilóniai templomba, kihozatá Czírus király a babilóniai templomból s adatá azokat annak a Sesbassár nevűnek, a kit helytartóul rendelt;
Giuli usab ni Haring Ciro ang mga butang nga bulawan ug plata ngadto sa balay sa Dios nga gidala ni Nabucodonosor nga gikan sa templo sa Jerusalem nga gidala sa templo sa Babilonia. Giuli niya kini ngadto kang Sesbasar, nga gihimo niyang gobernador.
15 És monda néki: Vedd ez edényeket, menj és helyezd el azokat a jeruzsálemi templomba, és az Isten háza építtessék meg előbbi helyén.
Miingon siya kaniya, “Dad-a kining mga butanga. Lakaw ug ibutang kini sa templo sa Jerusalem. Tugoti nga pagatukoron pag-usab didto ang balay sa Dios.”
16 Ekkor ez a Sesbassár eljött, letevé az Isten házának alapkövét, mely Jeruzsálemben van, és attól fogva mindeddig építtetik, és még sem végződött be.
Unya kini si Sesbasar miabot ug nagpahiluna sa pundasyon alang sa balay sa Dios sa Jerusalem; ug kini natukod, apan wala pa kini nahingpit.'
17 Mostan azért, ha tetszik a királynak, nézzen utána valaki a király kincstartó házában, ott Babilóniában, ha úgy van-é, hogy Czírus király szabadságot adott az Isten házának megépítésére, mely Jeruzsálemben van, s a király akaratját erre nézve küldje hozzánk.”
Karon kung makapahimuot kini sa hari, tugoti nga kini masusi ngadto sa balay nga tipiganan sa Babilonia kung ang paghukom gikan kang Haring Ciro sa pagtukod niining balay sa Dios sa Jerusalem. Unya tugoti ang hari magpadala sa iyang hukom nganhi kanato.”

< Ezsdrás 5 >