Ezsdrás 4
1 Mikor pedig meghallák Júda és Benjámin ellenségei, hogy a kik a fogságból visszatértek, templomot építenek az Úrnak, Izráel Istenének:
Judah leh Benjamin te melmaten, mikhutna sohchang hochu ahung kinungle uvin Israel Pathen Pakai Houin chu asapha taove tithu ajataovin ahi.
2 Menének Zorobábelhez és a családfőkhöz, s mondának nékik: Hadd építsünk együtt veletek, mert miképen ti, úgy mi is a ti Isteneteket keressük s néki áldozunk Esárhaddon, Assiria királyának idejétől fogva, a ki ide hozott fel minket!
Hijeh chun Zerubbabel leh lamkai dangho chu akimu piuvin hiti hin aseijun ahi, “Na Pathen hounao houin chu sakhommu hitin keihon jong houvung kate. Keihon jong Assyria lengpa Esarhaddon in hilaiya hi eihin puilut uva pat’a ama kom ahi kilhaina kahin bollu ahitai,” atiuve.
3 És monda nékik Zorobábel és Jésua és Izráel családainak többi fői: Nem veletek együtt kell nékünk házat építeni a mi Istenünknek, hanem mi magunk fogunk építeni az Úrnak, Izráel Istenének, a miképen megparancsolta nékünk a király, Czírus, Persia királya.
Ahinlah Zerubbabel, Jeshua chuleh Israelte lamkai danghon hiti i nana donbut un ahi, “Nanghon hichea hin chan nanei pouve, chule Persia lengpa Cyrus in eithupeh bang bang uva hiche Israel Pathen Pakai houin hi keihon bou kasahdiu ahi,” atieh tauve.
4 És igyekezék e tartomány népe megkötni Júda népének kezeit és elrémíteni azt az építéstől.
Hijouchun hiche munna ana chengho chun, Judah mipi teho chu anatoh nauva kichat sah a sah dasah tei dingin anagong’un ahi.
5 És felbérelni ellene tanácsosokat, hogy semmivé tegyék szándékát Czírusnak, Persia királyának egész idejében, Dárius persa király uralkodásáig.
Amahon sumguh in mi ana thalah un, amahon anatoh ban’u suhboisah din asemdoh taove. Hitobanga amisuhmo gotnao natoh chu Persia lengpa Cyrus vaihop sungsese leh Persia lengpa Darius in laltouna ahinlo changei chun anachelha nalaiyin ahi.
6 És Ahasvérus uralkodásakor, uralkodásának kezdetén, vádolást írának Júda és Jeruzsálem lakói ellen.
Kum phabep jou Xerxes in lengvai ahin hop phat in Judate melmaten Jerusalem’a Judah mipite dounan lekha ana thotnun ahi.
7 Artaxerxes napjaiban pedig Bislám, Mithredathes és Tábeél s ennek többi társai írtak vala Artaxerxeshez a persiai királyhoz, s e levelet arám betűkkel írták, mely azután arám nyelvre fordíttatott át.
Khonungin Persia lengpa Artaxerxes vaihom laijin Judah melmaten Bishlam le Mithredath chujongleh Tabeel lamkainan Judah te dounan lengpa Artaxerxes chu Aramaic paovin lekha ana thot’un hichu lengpa dingin analedoh peh un ahi.
8 Rehum, a helytartó és Simsai, a kanczellár, írának egy levelet Jeruzsálem ellen Artaxerxes királyhoz ekképen.
Gamvaipo Rehum leh Shimshai thutanna'a lekhajih pan Jerusalem’a thil umdan chu lengpa Artaxerxes hetsah dingin lekha ana thot lhonin ahi.
9 Írának pedig ekkor Rehum, a helytartó és Simsai, a kanczellár és ezeknek többi társaik: a Dineusok, Afársatakeusok, Tarpeleusok, Afárseusok, Arkeveusok, Babilóniabeliek, Susánkeusok, Dehaveusok és a Hélameusok.
Rehum leh Shimshai chun aloi agolho jouse thalhengin jana lomtah apelhonin ahi. Aloi agol houchu thutan vaihom ho amuna um lamkaiho chuleh Tarpel, Persian ho, Babylonho, Erech le Susa (hichu Ellam ahi) mipi teho jouse chu ahiuve.
10 És a többi népek, a kiket a nagy és dicsőséges Asznapár vitt el és tett lakosokká Samária városában és a többi városokban, melyek a folyóvizen túl vannak és a többi.
Chuleh milen leh mithupi Ashurbanipal tin ahin toldoh Samaria gamsung leh avel gamkol sese lhumlam Euphrates vadung geija chengho thalhengin jana kahin peuve atiuve.
11 Ez mássa a levélnek, melyet hozzá, Artaxerxes királyhoz küldének: „A te szolgáid, a folyóvizen túl lévő férfiak, és a többi.
Hichehi alekhathot’u thuchemg hochu hiche hohi ahi: “Lengpa Artaxarxes hiche lekhahi nanoija acho chaga dihtah lhumlam Euphrates vadunga chenghoa kon ahi.
12 Tudtára légyen a királynak, hogy a zsidók, a kik feljöttek tőled, megérkezének hozzánk Jeruzsálembe; a visszavonó és gonosz várost építik, a kőfalakat készítik s a fundamentomokat javítgatják.
“Lengpan nahet louva khoh chu Babylon akonna hung kile Judate chu Jerusalem munnah achengun hiche khopi phalou tah galbol nomjengho chenna Jerusalem chu asapha taovin ahi. Amahon aleibul chu atungdoh taovin abaang jong ahin jovah diu ahitai.
13 Mostan tudtára légyen a királynak, hogy ha ez a város megépíttetik s a kőfalak elkészülnek, adót, rovást és úti vámot nem fognak fizetni, s a királyok jövedelmét megkárosítják.
Chuleh lengpan nahet louva khoh chu hiche khopi hi ahin sahphat kit uva abaang jonghi ahin chaiteng uleh hiche Judate hin nang komma apeh dingdollu kai jatchom chomho chu ahin peh nomlou ding nang dinga phaloutah mite hung hidiu ahi.”
14 Mostan, mivel a palota savával sózunk s épen ezért a király kárát nem illik elnéznünk, ez okért küldjük e levelet és tudatjuk a királylyal,
“Keihohi nang khochaga dihtah kahiyeh un hitobanga hi min jaloutah a nahin boldiu hi kadeilou jeh uva hiche thuhi nangma jong nahet ding kadei jeh uva hiche lekha kahin thotnu ahi.
15 Hogy nézzen utána valaki atyáid történeteinek könyvében, és meg fogod találni a történetek könyvében, és megtudod, hogy e város visszavonó és királyokat és tartományokat megkárosító város volt, s hogy eleitől fogva lázadások történtek abban, ezért pusztíttatott is el e város.
Lengpan jong napu napate leng chan laiya thusimbu chu pha tahin kholtoh lechun tumasanga hiche khopi hi gal lungthim pojing mi ahiuve ti namudoh teiding ahi. Atah bah in hiche khopi hin achunga vaihomte douna a gal anasat jeh uva, hiche khopi hi ana kisubeisa ahidan namudoh ding ahi.
16 Tudatjuk mi a királylyal, hogy ha ez a város megépülend és a kőfalak elkészülnek: ennek miatta birtokod a folyóvizen túl nem lészen.”
Keihon lengpa nangma kom’a kahin hetsah nom pentah uchu ahileh, amahon hiche khopihi ahin semphat uva abang jonghi ahin semchai tenguleh lhumlam Euphrates vadung gam kolsunghi nanga kona mangthah teiding’u ahi.” Atiuvin ahi.
17 A király választ küldött Rehumnak, a helytartónak és Simsainak, a kanczellárnak és többi társaiknak, a kik Samariában laknak vala, és minden folyóvizen túl lakozóknak: „Békesség és a többi.
Hichun lengpa Artaxerxas in hiche thuhi ana le thotnin ahi: “Gamvaipo Rehum, thutanna lekha jeh Shimshai chuleh Samaria leh lhumlam Euphrates vadung gamkol sunga chengho jouse salam kahin bol uve.
18 A levél, melyet hozzánk küldtetek, világosan felolvastatott előttem;
“Neihin thot u lekhathot chu akiledoh in kahet theidin eikiseipeh in ahi.
19 És megparancsolám, hogy nézzenek utána, és úgy találák, hogy ez a város eleitől fogva királyok ellen támadó volt, és hogy pártütés és lázadás történt vala benne;
Keiman lekha ana kijihlut hochu kakhol chil sah in ahileh Jerusalem in achunga vaihom ho dounan gal anabol jingui tihi akimudoh in ahi. Tahbeh in amahohi galbolna hinkho chepi ana hijengun ahi!
20 És hogy hatalmas királyok voltak Jeruzsálemben és uralkodtak minden a folyóvizen túl lakókon, és adó, rovás és úti vám fizettetett nékik.
Lhumlam Euphrates vadung kol gamsunga chu leng hattah tah noija anaum ma, kai jatchom analahnao ahi ti akimudoh in ahi.
21 Mostan azért parancsoljátok meg, hogy akadályozzák meg a férfiakat, s e város ne építtessék addig, míg tőlem parancsolat nem jövend;
Hijeh chun hiche mite natoh hi angah nadiuvin thu anapetan. Keiman thupeh kicheh tah kahin peh tilouvin hiche khopi chu kisapha theilou ding ahitai.
22 És meglássátok, hogy ebben valami mulasztást el ne kövessetek, hogy ne nevekedjék a veszedelem a királyok megkárosítására!”
Hiche thuhi nahsah mon anabol hih in, tu khonungleh lengpa chunga thil phalou ahung umdoh louna dingin chingtheitah in na anatongin,” tin ana lethot in ahi.
23 Mihelyt Artaxerxes király levelének mássa felolvastaték Rehum és Simsai, a kanczellár és társaik előtt, menének nagy hamarsággal Jeruzsálembe a zsidókhoz, és megakadályozák őket erővel és hatalommal.
Hiche lekhathot hi Artaxerxes lengpa a akonna Rehum leh Shimshai chuleh atoh khompi hokom ahunglhun phat’in amaho Jerusalem ah alhailut loichal jengun ahi. Hiti chun athaneinao apodoh un anatoh uchu asutang taovin ahi.
24 Akkor megszünék az Úr házának építése, mely Jeruzsálemben van, és szünetelt Dárius, Persia királya uralkodásának második esztendejéig.
Hiti chun Jerusalem ma Pathen houin dinga nakitong chu atang tan ahi, chuleh Persia lengpa Darius vaipoh akum ni channa ahunglhun tokah sen hiti chun anatang dentan ahi.
