Ezsdrás 3
1 Mikor pedig eljöve a hetedik hónap, és Izráel fiai az ő városaikban lakozának, felgyűle a nép egyenlőképen Jeruzsálembe.
Ko je prišel sedmi mesec in so bili Izraelovi otroci v mestih, se je ljudstvo kakor en človek zbralo skupaj v Jeruzalemu.
2 És fölkele Jésua, Jósádák fia, s az ő atyjafiai, a papok, és Zorobábel, Sealtiél fia s az ő atyjafiai, és megépíték Izráel Istenének oltárát, hogy áldozzanak rajta égőáldozatokat, a mint írva van Mózesnek, az Isten emberének törvényében.
Potem je vstal Jocadákov sin Ješúa in njegovi bratje duhovniki in Šealtiélov sin Zerubabél in njegovi bratje in zgradili so oltar Izraelovemu Bogu, da na njem darujejo žgalne daritve, kakor je to zapisano v postavi Mojzesa, Božjega moža.
3 És erős fundamentomra állíták fel az oltárt, mert félnek vala a földnek népétől, és áldozának rajta égőáldozatokat az Úrnak, reggeli és estveli égőáldozatokat.
Nad njegovimi podnožji so postavili oltar, kajti strah je bil nad njimi zaradi ljudstva tistih dežel. Na njem so darovali žgalne daritve Gospodu, torej žgalne daritve zjutraj in zvečer.
4 És megülék a sátoros ünnepet, a mint írva van, s áldozának égőáldozatot napról-napra szám és szokás szerint minden napit az ő napján.
Imeli so tudi šotorski praznik, kakor je ta zapisan in darovali so dnevne žgalne daritve po številu, glede na navado, kakor je zahtevala vsakodnevna dolžnost.
5 És azután áldozák az állandó napi, továbbá a hónapok első napjain s az Úr minden szent ünnep napjain viendő égőáldozatot, és mindazokért valót, a kik önkénytesen ajándékozának az Úrnak.
Potem so darovali nenehno žgalno daritev, tako na mlaje in ob vseh določenih Gospodovih praznikih, [tisti], ki so bili posvečeni in od vsakega, ki je voljno daroval prostovoljno daritev Gospodu.
6 Tehát a hetedik hónap első napjától fogva kezdének égőáldozatot áldozni az Úrnak, a mikor az Úr templomának alapköve még nem tétetett le.
Od prvega dne sedmega meseca so začeli darovati žgalne daritve Gospodu. Toda temelj Gospodovega templja še ni bil položen.
7 És adának pénzt a kő- és favágóknak s a mesterembereknek, és ételt és italt és olajat a Sidonbelieknek és Tírusbelieknek, hogy hozzanak czédrusfákat a Libánonról a joppéi tenger felé, Czírus, persa király nékik adott engedelme szerint.
Denar so dajali tudi zidarjem in tesarjem; in hrano, pijačo in olje tistim iz Sidóna in tistim iz Tira, da iz Libanona pripeljejo cedrova drevesa k morju pri Jopi, glede na dovoljenje, ki so ga imeli od perzijskega kralja Kira.
8 Második esztendőben azután, hogy fölmenének az Isten házához Jeruzsálembe, a második hónapban megkezdték az építést Zorobábel, a Sealtiél fia és Jésua, a Jósádák fia és a többi atyjafiaik, a papok és Léviták és mindnyájan, a kik a fogságból visszajöttek vala Jeruzsálembe, és rendelék a Lévitákat, a kik húsz esztendősök vagy azon felül valának, az Úr háza építésének vezetésére.
Torej v drugem letu svojega prihoda k Božji hiši v Jeruzalemu, v drugem mesecu, so začeli Šealtiélov sin Zerubabél, Jocadákov sin Ješúa in preostanek izmed njihovih bratov duhovnikov in Lévijevcev in vsi tisti, ki so prišli iz ujetništva v Jeruzalem in določili so Lévijevce, od dvajset let stare in navzgor, da poženejo delo Gospodove hiše.
9 És előlálla Jésua, az ő fiai és atyjafiai, Kadmiél és fiai, a Júda fiai, egyenlőképen, hogy vezérei legyenek az Isten házát építő munkásoknak, továbbá Hénádád fiai, fiaik és testvéreik, – mind Léviták.
Potem so skupaj vstali Ješúa, s svojimi sinovi in svojimi brati, Kadmiél in njegovi sinovi, Judovi sinovi, da postavijo delavce v Božji hiši, Henadádove sinove z njihovimi sinovi in njihovimi brati Lévijevci.
10 S midőn az építők letették az Úr templomának alapkövét, Jésua és Zorobábel oda állaták a papokat öltözetükben kürtökkel, s a Lévitákat, Ásáf fiait czimbalmokkal, hogy dícsérjék az Urat, Izráel királyának, Dávidnak rendelete szerint.
Ko so graditelji položili temelj Gospodovemu templju, so postavili duhovnike v njihovi obleki s trobentami in Lévijevce, Asáfove sinove, s cimbalami, da hvalijo Gospoda, po odredbi Izraelovega kralja Davida.
11 És énekelének, dícsérvén az Urat és hálát adván néki, mert jó, mert mindörökké van az ő irgalmassága Izráelen! És mind az egész nép nagy felszóval kiált vala, dícsérvén az Urat, hogy az Úr házának alapköve immáron letétetett!
Peli so skupaj po skupini v slavljenju in zahvaljevanju Gospodu, ker je dober, kajti njegovo usmiljenje do Izraela traja večno. In vse ljudstvo je vriskalo z močnim vzklikanjem, ko so hvalili Gospoda, ker je bil položen temelj Gospodove hiše.
12 Nagy sokan pedig a papok és a Léviták és a családfők közül, a vének, a kik látták vala az első házat, mikor alapot vetnek vala most e háznak az ő szemök előtt, nagy felszóval sírnak vala, sokan pedig örömükben nagy felszóval kiáltanak vala;
Vendar pa so mnogi izmed duhovnikov in Lévijevcev in vodij očetov, ki so bili starodavni ljudje, ki so videli prvo hišo, ko so bili temelji te hiše položeni pred njihovimi očmi, jokali z močnim glasom in mnogi so zaradi radosti na glas vzklikali,
13 Úgy hogy a nép nem tudja vala megkülönböztetni az örömben való kiáltást a nép siralmának szavától, mert a nép kiált vala nagy felszóval, és ez a szó messze földre meghallatott.
tako da ljudstvo ni moglo razločiti glasu radostnega vzklikanja od glasu jokanja ljudstva, kajti ljudstvo je vzklikalo z glasnim vriskom in zvok je bilo slišati daleč proč.
