Ezsdrás 3
1 Mikor pedig eljöve a hetedik hónap, és Izráel fiai az ő városaikban lakozának, felgyűle a nép egyenlőképen Jeruzsálembe.
Hanki Israeli vahe'mo'za ko nonkuma zamire umani emani hutage'za henka, 7ni ikana agafa hu'ne. Anante maka vahe'mo'za erimago zamavugosa hu'za Jerusalemi kumate atru hu'naze.
2 És fölkele Jésua, Jósádák fia, s az ő atyjafiai, a papok, és Zorobábel, Sealtiél fia s az ő atyjafiai, és megépíték Izráel Istenének oltárát, hogy áldozzanak rajta égőáldozatokat, a mint írva van Mózesnek, az Isten emberének törvényében.
Ana hutazageno Jozadaki nemofo Jeshua'ene afuhe'zane agranema pristi eri'zama eneriza naga'ene, Sealtieli nemofo Jerubabeli'ene naga'amozane agafa hu'za Israeli vahe'mokizmi Ra Anumzamofonte'ma tevefi kre fnanehu ofama huntesaza ita ete tro hu'naze. Ana itama tro'ma hu'nazana Ra Anumzamofo eri'za ne' Mosese kasege avontafepi krente'naza kante ante'za tro hu'naze.
3 És erős fundamentomra állíták fel az oltárt, mert félnek vala a földnek népétől, és áldozának rajta égőáldozatokat az Úrnak, reggeli és estveli égőáldozatokat.
Hanki zamagra anama mani'naza mopafi vahekura koro hu'nazanagi, ana zankura ontahi'za ko'ma kresramna vu itama me'nea nonte ete ita tro hute'za, anante maka nanterane kinaganena Ra Anumzamofontega tevefi kre fanane hu ofa hu'naze.
4 És megülék a sátoros ünnepet, a mint írva van, s áldozának égőáldozatot napról-napra szám és szokás szerint minden napit az ő napján.
Ana hute'za Fugagi Nompima mani'za e'naza zanku'ma antahimiza musenkasema nehaza knarera, avontafepima hu'nea kante amage ante'za, mago mago knarerera tevefi kre fanane hu ofa kre srama vutere hu'naze.
5 És azután áldozák az állandó napi, továbbá a hónapok első napjain s az Úr minden szent ünnep napjain viendő égőáldozatot, és mindazokért valót, a kik önkénytesen ajándékozának az Úrnak.
Hanki anama hute'za maka zupama tevefi kre fananema nehaza ofaramina nehu'za, kasefa ikama eme antegeno'ma nehia ofa nehu'za, Ra Anumzamofoma mono'ma hunenteno musema hu knama huhamparinte'naza knaramintera kresramna nevu'za musenkasea hu'naze. Ana nehazage'za mago'a vahe'mo'za, zamagra'a zamavesite'ma Ra Anumzamofoma ami ofanena eri'za azage'za ofa hu'naze.
6 Tehát a hetedik hónap első napjától fogva kezdének égőáldozatot áldozni az Úrnak, a mikor az Úr templomának alapköve még nem tétetett le.
Hanki 7ni ikamofona ese knazupa agafa hu'za, Ra Anumzamofontega tevefi kre fanane hu ofa hunte'naze. Hianagi Ra Anumzamofo mono noma agafa hu'za azeri retrure trara zahufa azeri oraoti'naze.
7 És adának pénzt a kő- és favágóknak s a mesterembereknek, és ételt és italt és olajat a Sidonbelieknek és Tírusbelieknek, hogy hozzanak czédrusfákat a Libánonról a joppéi tenger felé, Czírus, persa király nékik adott engedelme szerint.
Hanki anante Pesia kini ne' Sairusi'a amne sida zafa Lebanonitira ome erigahaze huno Israeli vahekura hu knare huzmante'ne. E'ina hu'negu Israeli vahe'mo'za ne'zane waini tine olivi masavenena Saidoni vahe'ene Tairi vahe'enena miza sezmantazage'za Lebanonitira hagerimpi sida zafa eri'za Jopa ehanati'naze. Ana nehu'za Israeli vahe'mo'zama havema tagahu vahe'ene noma kisaza vahera zagoa miza sezmante'naze.
8 Második esztendőben azután, hogy fölmenének az Isten házához Jeruzsálembe, a második hónapban megkezdték az építést Zorobábel, a Sealtiél fia és Jésua, a Jósádák fia és a többi atyjafiaik, a papok és Léviták és mindnyájan, a kik a fogságból visszajöttek vala Jeruzsálembe, és rendelék a Lévitákat, a kik húsz esztendősök vagy azon felül valának, az Úr háza építésének vezetésére.
Hanki Israeli vahe'mo'zama Babiloniti'ma atre'za Jerusalema e'naza knareti'ma egeno 2ma hia kafumofo nampa 2 ikantera agafa hu'za Ra Anumzamofo mono nona ki'naze. Seatieli nemofo Zerubabeliki Jozadaki nemofo Jeshua'ene zamafuhe'za pristi vahe'mo'zane Livae naga'ene, ana maka vahe'ma kinafinti'ma atre'za Jerusalema e'naza vahe'mo'zane eri'zana eri agafa hu'naze. Hanki Ra Anumzamofo mono nonte eri'zama kvama hu'nesage'za erisaza Livae vahera, kafu zamimo'ma 20ti reti'ma menagate'nea vaheke zamazeri oti'naze.
9 És előlálla Jésua, az ő fiai és atyjafiai, Kadmiél és fiai, a Júda fiai, egyenlőképen, hogy vezérei legyenek az Isten házát építő munkásoknak, továbbá Hénádád fiai, fiaik és testvéreik, – mind Léviták.
Hanki ana mono no eri'zama kvama hu'naza Livae vahera, Jeshua'ene ne' mofavre naga'ane afu'aganahe'zane, Kadmieli'ene ne' mofavre naga'ane Juda ne' mofavre naga'ene, Ra Anumzamofo mono nomofonte eri'zana kva hu'nage'za eri'naze. Ana nehazage'za Henadadi ne' mofavre naga'ene zamafuhe'za Livae naga'mo'zane zamaza hu'za ana eri'zana kegava hu'naze.
10 S midőn az építők letették az Úr templomának alapkövét, Jésua és Zorobábel oda állaták a papokat öltözetükben kürtökkel, s a Lévitákat, Ásáf fiait czimbalmokkal, hogy dícsérjék az Urat, Izráel királyának, Dávidnak rendelete szerint.
Hanki nomagi vahe'mo'zama Ra Anumzamofo mono noma azeri oti tra'ma ki vagamaretazage'za, pristi naga'moza pristi kukena eri nentani'za, ufena enerizage'za, Asapu ne' mofavre Livae naga'mo'za nase'nasepa eri'zage'za, Israeli kini ne' Deviti'ma krente'nea kante amage ante'za Ra Anumzamofo agi ahentesga hunaku oti'naze.
11 És énekelének, dícsérvén az Urat és hálát adván néki, mert jó, mert mindörökké van az ő irgalmassága Izráelen! És mind az egész nép nagy felszóval kiált vala, dícsérvén az Urat, hogy az Úr házának alapköve immáron letétetett!
Anante muse zagame hu'za Ra Anumzamofona agi'a ahentesga nehu'za, Ra Anumzamo'a knare hu'neankino Israeli vahe'motarera Agri avesizamo'a mevava huno nevie hu'za hu'naze. Anagema nehazage'za maka vahe'mo'za zamagerura erinte mago hu'za, ranke hu'za Ra Anumzamofona agia ahentesga nehu'za, susu hunte'naze. Na'ankure Ra Anumzamofo mono noma azeri oti tra'ma erinte fatgoma hu'naza zanku anara hu'naze.
12 Nagy sokan pedig a papok és a Léviták és a családfők közül, a vének, a kik látták vala az első házat, mikor alapot vetnek vala most e háznak az ő szemök előtt, nagy felszóval sírnak vala, sokan pedig örömükben nagy felszóval kiáltanak vala;
Hianagi hakare'a ozafama re'naza pristi vahe'ene Livae vahe'ene naga nofite'ma ugotama hu'naza vahe'ma, ko'ma me'nege'zama Ra Anumzamofo mono noma ke'naza vahe'mo'za zamagesa antahi'naze. Ana nehu'za mono nomofo tra'ama ki vagama nerazage'za tusi zavi krafa nehazage'za, rama'a vahe'mo'za tusi muse hu'naze.
13 Úgy hogy a nép nem tudja vala megkülönböztetni az örömben való kiáltást a nép siralmának szavától, mert a nép kiált vala nagy felszóval, és ez a szó messze földre meghallatott.
Hanki tusia zavi krafagemo'ene musenkasema haza agasasankemo'enena havia higeno krafamo'a mago avamenteke vige'za, e'i zavi krafa nehazanki, e'i musenkase nehazanki hu'za antahi amara osu'naze.
