< Ezsdrás 3 >
1 Mikor pedig eljöve a hetedik hónap, és Izráel fiai az ő városaikban lakozának, felgyűle a nép egyenlőképen Jeruzsálembe.
A HIKI mai ka hiku o ka malama, a e noho ana na mamo a Iseraela ma na kulanakauhale, hoakoakoaia ae la na kanaka me he kanaka hookahi la ma Ierusalema.
2 És fölkele Jésua, Jósádák fia, s az ő atyjafiai, a papok, és Zorobábel, Sealtiél fia s az ő atyjafiai, és megépíték Izráel Istenének oltárát, hogy áldozzanak rajta égőáldozatokat, a mint írva van Mózesnek, az Isten emberének törvényében.
Alaila ku ae la o Iesua ke keiki a Iozadaka, a me kona mau hoahanau, na kahuna, a o Zerubabela ke keiki a Sealetiela, a me kona poe hoahanau, hana lakou i ke kuahu no ke Akua o ka Iseraela, e kaumaha aku i na mohaikuni maluna ona, e like me ka palapala ma ke kanawai o Mose ke kanaka no ke Akua.
3 És erős fundamentomra állíták fel az oltárt, mert félnek vala a földnek népétől, és áldozának rajta égőáldozatokat az Úrnak, reggeli és estveli égőáldozatokat.
A kau aku la lakou i ke kuahu maluna o kona mau kahua, no ka mea, ua kau mai ka makau maluna o lakou no na kanaka o na aina e; a kaumaha aku maluna ona i na mohaikuni ia Iehova, i na mohaikuni no kakahiaka a no ke ahiahi.
4 És megülék a sátoros ünnepet, a mint írva van, s áldozának égőáldozatot napról-napra szám és szokás szerint minden napit az ő napján.
A malama lakou i ka ahaaina kauhalelewa, e like me ka palapala, a kaumaha aku i ka mohaikuni no kela la keia la, me ka helu ana, e like me ka hana mau no kela la keia la.
5 És azután áldozák az állandó napi, továbbá a hónapok első napjain s az Úr minden szent ünnep napjain viendő égőáldozatot, és mindazokért valót, a kik önkénytesen ajándékozának az Úrnak.
A mahope o ia mea, i ka mohaikuni hoomau, no na mahina hou a no na ahaaina a pau na Iehova i hoolaaia, a no na mea a pau i mohai oluolu aku ai i ka mohai aloha no Iehova.
6 Tehát a hetedik hónap első napjától fogva kezdének égőáldozatot áldozni az Úrnak, a mikor az Úr templomának alapköve még nem tétetett le.
Mai ka la mua o ka hiku o ka malama ko lakou hoomaka ana e kaumaha aku i na mohaikuni ia Iehova. Aka, o ka luakini o Iehova aole i hookumuia.
7 És adának pénzt a kő- és favágóknak s a mesterembereknek, és ételt és italt és olajat a Sidonbelieknek és Tírusbelieknek, hogy hozzanak czédrusfákat a Libánonról a joppéi tenger felé, Czírus, persa király nékik adott engedelme szerint.
A haawi aku la lakou i ke kala no ka poe kalai pohaku, a no ka poe paahana; a me ka ai hoi, a me ka mea inu, a me ka aila ua ko Zidona, a na ko Turo, i lawe mai lakou i na laau kedara mai Lebanona mai a ke kai o Iopa, e like me ka mea a Kuro ke alii o Peresia i ae mai ai ia lakou.
8 Második esztendőben azután, hogy fölmenének az Isten házához Jeruzsálembe, a második hónapban megkezdték az építést Zorobábel, a Sealtiél fia és Jésua, a Jósádák fia és a többi atyjafiaik, a papok és Léviták és mindnyájan, a kik a fogságból visszajöttek vala Jeruzsálembe, és rendelék a Lévitákat, a kik húsz esztendősök vagy azon felül valának, az Úr háza építésének vezetésére.
A i ka lua o ka makahiki o ko lakou hele ana mai i ka hale o ke Akua ma Ierusalema, i ka lua o ka malama, i hoomaka ai o Zerubabela ke keiki a Sealetiela, a o Iesua ke keiki a Iozadaka, a me ke koena o ko lakou poe hoahanau na kahuna, a me ua Levi, a me ka poe a pau i hele mai, mai ke pio ana mai a Ierusalema; a hoonoho i na Levi, mai ka iwakalua o na makahiki a i keu aku, i nana lakou i ka hana o ka hale no Iehova.
9 És előlálla Jésua, az ő fiai és atyjafiai, Kadmiél és fiai, a Júda fiai, egyenlőképen, hogy vezérei legyenek az Isten házát építő munkásoknak, továbbá Hénádád fiai, fiaik és testvéreik, – mind Léviták.
Ku pu ae la o Iesua me kana poe keiki, a me kona poe hoahanau, o Kademiela a me kana mau keiki, no na keiki a Iuda, e nana aku maluna o ka poe paahana ma ka hale o ke Akua; o na keiki hoi a Henadada, me ka lakou poe keiki, a me ko lakou mau hoahanau, o na Levi.
10 S midőn az építők letették az Úr templomának alapkövét, Jésua és Zorobábel oda állaták a papokat öltözetükben kürtökkel, s a Lévitákat, Ásáf fiait czimbalmokkal, hogy dícsérjék az Urat, Izráel királyának, Dávidnak rendelete szerint.
A i ka wa i hookumu ai ka poe hana hale i ka luakini o Iehova, hoonoho lakou i na kahuna i kahikoia me na pu, a me na Levi, na keiki a Asapa, me na kimehala, e hoolea aku ia Iehova, e like me ka mea a Davida ke alii o ka Iseraela i kauoha ai.
11 És énekelének, dícsérvén az Urat és hálát adván néki, mert jó, mert mindörökké van az ő irgalmassága Izráelen! És mind az egész nép nagy felszóval kiált vala, dícsérvén az Urat, hogy az Úr házának alapköve immáron letétetett!
A mele aku lakou me ka hoolea ana, a me ka hoomaikai ana ia Iehova; No ka mea, he maikai oia, a he mau loa kona aloha i ka Iseraela. A hooho ae la na kanaka a pau me ka hooho nui, i ko lakou hoolea ana ia Iehova no ka hookumu ana i ka hale o Iehova.
12 Nagy sokan pedig a papok és a Léviták és a családfők közül, a vének, a kik látták vala az első házat, mikor alapot vetnek vala most e háznak az ő szemök előtt, nagy felszóval sírnak vala, sokan pedig örömükben nagy felszóval kiáltanak vala;
Aka, nui na kahuna, a me na Levi, a me ka poe koikoi o na makua, o na mea kahiko, na mea i ike i ka hale mua, i ka hookumu ana o keia hale imua o ko lakou maka, auwe iho la lakou me ka leo nui; a nui no hoi ka poe i hooho me ka leo kiekie no ka olioli.
13 Úgy hogy a nép nem tudja vala megkülönböztetni az örömben való kiáltást a nép siralmának szavától, mert a nép kiált vala nagy felszóval, és ez a szó messze földre meghallatott.
Nolaila aole i hiki i na kanaka ke hookaawale i ka leo o ka hooho olioli ana a me ka leo o ka uwe ana o na kanaka; no ka mea, ua hooho na kanaka me ka hooho nui, a ua loheia ka leo ma kahi loihi.