Ezékiel 6
1 És lőn az Úrnak szava én hozzám, mondván:
And the word of the Lord came unto me, saying,
2 Embernek fia, vesd tekintetedet Izráel hegyeire, és prófétálj ellenök:
Son of man, set thy face against the mountains of Israel, and prophesy against them,
3 És mondjad: Izráel hegyei, halljátok meg az Úr Isten beszédét! Ezt mondja az Úr Isten a hegyeknek és a halmoknak, a mélységeknek és a völgyeknek: Ímé én fegyvert hozok reátok, és elvesztem a ti magaslataitokat.
And thou shalt say, O mountains of Israel, hear ye the word of the Lord Eternal! Thus hath said the Lord Eternal to the mountains, and to the hills, to the brooks, and to the valleys, Behold, I, even I, will bring over you the sword, and I will destroy your high-places.
4 És elpusztulnak oltáraitok, és összetörnek naposzlopaitok, és elhullatom sebesültjeiteket bálványaitok előtt.
And your altars shall be made desolate, and your sun-images shall be broken: and I will cause your slain ones to fall before your idols.
5 És vetem az Izráel fiainak holttesteit bálványaik elé, és szétszórom csontjaitokat oltáraitok körül.
And I will lay the carcasses of the children of Israel before their idols; and I will scatter your bones round about your altars.
6 Minden lakóhelyeteken a városok elpusztuljanak, és a magaslatok elveszszenek, hogy elpusztuljanak és rommá legyenek oltáraitok, és törjenek össze és legyenek semmivé bálványaitok, és kivágattassanak naposzlopaitok, és eltöröltessenek csinálmányaitok.
In all your dwelling-places the cities shall be laid in ruins, and the high-places shall be made desolate; in order that your altars may be laid in ruins and made desolate, and your idols may be broken and annihilated, and your sun-images may be cut down, and your works may be blotted out.
7 És elhulljon a sebesült közöttetek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.
And the slain shall fall in the midst of you: and ye shall know that I am the Lord.
8 De maradékot hagyok, hogy legyenek közületek, a kik megmenekedtek a fegyvertől a pogányok közt, mikor szétszórattok a tartományokban.
Yet will I leave [some]; that ye shall have some that escape the sword among the nations, when ye shall be scattered in the [various] countries.
9 Akkor megemlékeznek én rólam menekültjeitek a pogányok közt, kik közé fogságba vitetének, mert megtörtem parázna szívöket, mely tőlem elszakadt, és bálványaikkal paráználkodó szemeiket, és megundorodnak önmagok előtt a gonoszságokért, melyeket cselekedtek minden útálatosságuk szerint;
And those of you that escape shall remember me among the nations among whom they shall have been carried captive, when I shall have broken their licentious heart, which had departed from me, even with their eyes, which were gone astray after their idols: and they shall loathe themselves on account of the evil deeds which they have committed with all their abominations.
10 És megismerik, hogy én vagyok az Úr: nem hiába mondottam, hogy megcselekszem velök e gonoszt.
And they shall know that I am the Lord: not for naught have I spoken that I would do unto them this evil.
11 Így szólt az Úr Isten: Csapj tenyeredbe, toppants lábaddal és mondd: Jaj az Izráel háza minden gonosz útálatosságáért, mert fegyver, éhség és döghalál miatt hullanak el;
Thus hath said the Lord Eternal, Strike thy hands together, and stamp with thy foot, and say, Alas for all the dreadful abominations of the house of Israel! who will have to fall by the sword, by the famine, and by the pestilence.
12 A ki messze van, döghalál miatt hal meg, a ki közel van, fegyver miatt esik el, és a ki megmaradt biztonságban, éhség miatt hal meg; és teljessé teszem búsulásomat rajtok.
He that is afar off shall die of the pestilence; and he that is near shall fall by the sword; and he that remaineth and is besieged shall die by the famine: thus will I let out all my fury on them.
13 És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor sebesültjeik ott lesznek bálványaik között az ő oltáraik körül, minden magas halmon, minden hegyeknek tetein, minden zöld fa alatt és minden lombos terpentinfa alatt, a hol csak kedves illatot adának minden bálványaiknak.
And ye shall know that I am the Lord, when their slain ones shall lie in the midst of their idols round about their altars, on every high hill, upon all the tops of the mountains, and under every green tree, and under every thick-branched oak, —places where they presented sweet savor to all their idols.
14 Kinyújtom azért kezemet reájok, és teszem a földet kietlen pusztasággá, a pusztától fogva Dibláig minden lakóhelyökön, hadd tudják meg, hogy én vagyok az Úr!
And I will stretch out my hand over them, and I will render the land desolate and waste, more than the wilderness toward Diblath, in all their habitations: and they shall know that I am the Lord.
