Ezékiel 35
1 És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
Kalpasanna, dimteng kaniak ti sao ni Yahweh a kunana,
2 Embernek fia! vesd tekintetedet Seir hegyére, és prófétálj ellene.
“Anak ti tao, sangoem ti Bantay Seir ket agipadtoka maibusor iti daytoy.
3 És mondjad néki: Ezt mondja az Úr Isten: Ímé, én ellened megyek, Seir hegye, és kinyújtom kezemet reád, s teszlek pusztaságok pusztaságává.
Ibagam iti daytoy, 'Kastoy ti kuna ti Apo a ni Yahweh: Dumngegka! Maibusorak kenka Bantay Seir, ket dusaenkanto babaen iti imak ken pagbalinenkanto a langalang ken nakabutbuteng.
4 Városaidat pusztaságra vetem, és te pusztulásra jutsz, és megtudod, hogy én vagyok az Úr.
Dadaelekto dagiti siudadmo, ken sika a mismo ket agbalinto a langalang; ket maammoamto a siak ni Yahweh.
5 Mivelhogy örökkévaló gyűlölséget tartasz, és odaadád Izráel fiait a fegyver kezébe veszedelmök idején, az utolsó vétek idején;
Gapu ta kanayonka a bumusor kadagiti tattao ti Israel ken gapu ta impaimam ida iti kampilan iti tiempo ti pannakariribukda, iti tiempo a nakaro unay ti pannakadusada—
6 Ennekokáért élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy vérré teszlek téged, és vér kergessen téged. Te nem gyűlölted a vért, a vér kergessen hát téged.
ngarud, iti naganko nga adda iti agnanayon—kastoy ti pakaammo ti Apo a ni Yahweh— isaganakanto para iti panagsayasay ti dara, ken kamatennakanto ti panagsayasay ti dara! Gapu ta saanmo a ginura ti panagsayasay ti dara, kamatennakanto ti panagsayasay ti dara.
7 És teszem Seir hegyét pusztaságok pusztaságává, és kiirtom belőle az átmenőt és visszatérőt.
Pagbalinekto a langalang ti Bantay Seir—maysa a langalang inton pukawekto manipud iti daytoy ti siasinoman a lumabas ken agsubli manen.
8 És betöltöm hegyeit megölöttjeivel; halmaid és völgyeid és minden mélységed: fegyverrel megölöttek hullanak beléjök.
Ket punnoekto dagiti bantay daytoy iti natay. Dagiti nangangato a turodmo, dagiti tanap ken dagiti amin a waigmo—matnagto kadagitoy dagiti amin a napapatay babaen iti kampilan.
9 Örök pusztasággá teszlek, és városaidat ne lakják, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.
Pagbalinenkanto a langalang iti agnanayon. Saanton a mapagnaedan dagiti siudadmo, ngem maammoanyonto a siak ni Yahweh.
10 Mivelhogy ezt mondod: Az a két nemzet és az a két föld enyém lesz és örökségül bírjuk, holott az Úr ott volt;
Kinunam, “Dagitoy a dua a nasion ken dagitoy a dua a daga ket agbalinto a kukuak, ken tagikuaentayonto dagitoy,” inton adda ni Yahweh kadakuada.
11 Annakokáért élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy a te haragod és fölgerjedésed szerint cselekszem veled, a melylyel te cselekedtél irántok való gyűlölségedből; és megjelentem magamat közöttök, mikor megítéllek.
Ngarud, iti naganko nga adda iti agnanayon—kastoy ti pakaammo ti Apo a ni Yahweh— Isu nga aramidekto segun iti pungtotmo ken segun iti apalmo nga adda iti guram iti Israel, ket agpakitaakto kadakuada inton ukomenka.
12 És megtudod, hogy én, az Úr, meghallottam minden szidalmadat, melyeket Izráel hegyei ellen mondtál, mondván: Elpusztultak, nékünk adattak ételül;
Isu a maammoamto a siak ni Yahweh! Nangngegko dagiti amin a pananglaismo idi nagsaoka maibusor kadagiti bantay ti Israel a kinunam, “Nalangalangda! Naited dagitoy kadatayo tapno dadaelentayo.”
13 Így kérkedtetek ellenem szátokkal, s szórtátok ellenem beszédeiteket: én meghallottam!
Nangngegka idi nagpasindayawka babaen iti ngiwatmo maibusor kaniak; adu a banbanag ti imbagam maibusor kaniak. Nangngegko dagitoy.
14 Így szól az Úr Isten: Az egész föld örömére pusztulást hozok rád.
Kastoy ti kinuna ti Apo a ni Yahweh: Pagbalinenkanto a langalang, kabayatan nga agragragsak ti entero a daga.
15 A mint te örültél Izráel háza örökségén azért, hogy elpusztult, úgy cselekszem veled; pusztává légy Seir hegye és mind egészen Edom, és megtudják, hogy én vagyok az Úr!
Kas iti panagragsakmo iti tawid dagiti tattao ti Israel gapu iti pannakalangalang daytoy, kastanto met ti aramidek kenka. Agbalinkanto a langalang, Bantay Seir, ken iti entero nga Edom—amin nga adda iti daytoy! Ket maammoandanto a siak ni Yahweh!'”
