< Ezékiel 27 >
1 És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
Pǝrwǝrdigarning sɵzi manga kelip mundaⱪ deyildi: —
2 Te pedig, embernek fia, kezdj gyászéneket Tírusról.
Sǝn, i insan oƣli, Tur toƣruluⱪ bir mǝrsiyǝni aƣzingƣa elip uningƣa mundaⱪ degin: —
3 És mondjad Tírusnak: Ki lakol a tenger révhelyein, ki a népek között kereskedik sok sziget felé, így szól az Úr Isten: Oh Tírus, te ezt mondtad: Én tökéletes szépségben vagyok.
I dengizlarning kirix aƣzida turuⱪluⱪ, dengiz boyliridiki kɵp ǝllǝr bilǝn sodilaxⱪuqi, Rǝb Pǝrwǝrdigar mundaⱪ dǝydu: — «I Tur, sǝn «Mening güzǝllikim kamalǝtkǝ yǝtti!» deding.
4 A tengerek szívében vannak határaid, építőid tökéletessé tették szépségedet.
Sening qegraliring bolsa dengizlarning otturisida idi; Seni yasiƣanlar güzǝllikingni kamalǝtkǝ yǝtküzdi.
5 Senir cziprusaiból építették mindkét oldaladat, czédrust hoztak a Libánonról, hogy árbóczfát csináljanak néked.
Ular barliⱪ tahtayliringni Senirdiki ⱪariƣaylardin yasiƣan; Sanga moma üqün ular Liwandin kedir dǝrihini epkǝlgǝn;
6 Básán cserfáiból csinálták evezőidet; evezőpadjaidat a cziprusiak szigeteiről való sudar czédrusba foglalt elefántcsontból csinálták.
Palaⱪliringni Baxandiki dub dǝrǝhliridin yasiƣan; Palubangni sǝmxit dǝrǝhliridin yasap, Kupros dengiz boyidiki pil qixi bilǝn nǝⱪixligǝn.
7 Égyiptomi hímes fehér gyolcs vala vitorlád, hogy legyen zászlód; Elisának szigeteiről való kék és piros bíbor volt sátrad borítékja.
Yǝlkining Misirdin kǝltürülgǝn kǝxtilik libastin yasalƣan, u sanga tuƣ bolƣan; Sayiwining bolsa dengiz boyidiki Elixaⱨdiki kɵk wǝ sɵsün rǝhtlǝrdin idi;
8 Sidon és Arvad lakói voltak evezőid; a te bölcseid, oh Tírus, kik benned valának, azok voltak kormányosaid.
Zidondikilǝr ⱨǝm Arwadtikilǝr sening palaⱪ urƣuqiliring idi; Sǝndǝ bolƣan danixmǝnlǝr, i Tur, sening yol baxliƣuqiliring idi.
9 Gebal vénei és bölcsei voltak benned, kik hasadékaidat javítgaták; a tenger minden hajója és hajósa volt benned, hogy kicseréljék árúidat.
Gǝbaldiki aⱪsaⱪallar wǝ uning danixmǝnliri sǝndǝ bolup, kawakliringni etǝtti; Dengiz-okyandiki barliⱪ kemilǝr wǝ ularning dengizqiliri mal almaxturuxⱪa yeningƣa kelǝtti.
10 Perzsák és lidiaiak és libiaiak voltak seregedben hadakozó férfiaid, paizst és sisakot függesztettek fel benned, a mik ékessé tevének.
Parslar, Ludtikilǝr, Liwiyǝdikilǝr ⱪoxunƣa tizimlinip, sening lǝxkǝrliring bolƣan; Ular ⱪalⱪan-dubulƣilirini üstünggǝ esip, seni ⱨǝywǝtlik ⱪilƣan;
11 Arvad fiai és sereged voltak kőfalaidon köröskörül, és kemény vitézek voltak tornyaidban; paizsaikat felfüggesztették kőfalaidon köröskörül, mik tökéletessé tették szépségedet.
Arwadtikilǝr ⱪoxuning bilǝn ⱨǝr tǝripingdǝ sepilliringda turup kɵzǝttǝ bolƣan; Gammadtikilǝrmu munarliringda turƣan; Ular ⱪalⱪan-ⱪorallirini ǝtrapingƣa, sepilliringƣa esip ⱪoyƣan; Ular güzǝllikingni kamalǝtkǝ yǝtküzgǝn;
12 Tarsis volt a te kereskedőtársad, sok különféle gazdagsága miatt: ezüstöt, vasat, ónt és ólmot adtak ők árúidért.
Tawarliringning mol bolƣanliⱪidin Tarxix sanga heridar bolƣan; Mǝⱨsulatliringƣa ular kümüx, tɵmür, ⱪǝlǝy, ⱪoƣuxun tegixip bǝrgǝn.
13 Jáván, Tubál és Mések, ezek a te kalmáraid; rabszolgákat és rézedényeket adtak cserébe árúidért.
Jawan, Tubal wǝ Mǝxǝk sǝn bilǝn soda ⱪilƣan; Ular tawarliringƣa adǝmlǝrning janliri, mis ⱪaqa-ⱪazanlarni tegixkǝn.
14 Tógarma házából lovakat és lovagokat és öszvéreket adtak néked árúkul.
Torgamaⱨ jǝmǝtidikilǝr mǝⱨsulatliring üqün atlar, jǝng atliri wǝ ⱪeqirlarni tegixip bǝrgǝn.
15 Dedán fiai a te kalmáraid, sok sziget kereskedése van hatalmad alatt, elefántcsont-szarukat és ébenfát hoztak néked adóba.
Dedandikilǝr sǝn bilǝn sodilaxⱪan; Dengiz boyliridiki kɵp hǝlⱪ sanga heridar bolƣan; Ular sanga dǝndan, ǝbnus yaƣiqini tɵligǝn;
16 Arám a te kereskedőtársad mesterműveid sokasága miatt; gránátot, bíbort, hímes ruhákat, fehér gyolcsot, korálokat és rubint adtak ők árúidért.
Suriyǝ ⱪol ⱨünǝrliringning mol bolƣanliⱪidin sanga heridar bolƣan; Ular mǝⱨsulatliringƣa mawi yaⱪutlar, sɵsün rǝhtlǝrni, kǝxtilǝrni, nǝpis kanap rǝhtlǝrni, marjanlarni, ⱪizil yaⱪutlarni tegixip bǝrgǝn.
17 Júda és Izráel földe, ezek a te kalmáraid; búzát Minnithből és édes süteményt és mézet és olajat és balzsamot adtak csereárúidért.
Yǝⱨuda wǝ Israil zeminidikilǝrdinmu sǝn bilǝn sodilaxⱪuqilar bolƣan; Tawarliringƣa ular Minnitning buƣdayliri, peqinilǝr, ⱨǝsǝl, zǝytun meyi, mǝlⱨǝm dorilarni tegixip bǝrgǝn.
18 Damaskus a te kereskedőtársad mesterműveid sokaságában, sok különféle gazdagságod miatt, – Helbon borával és hófehér gyapjúval.
Dǝmǝxⱪ ⱪol ⱨünǝrliringning mol bolƣanliⱪidin, Ⱨǝrhil bayliⱪliring tüpǝylidin sanga heridar bolup sanga Hǝlbonning xarablirini, aⱪ yunglarni tegixip bǝrgǝn.
19 Vedán és Jáván Uzálból adtak árúidért: kovácsolt vasat, kásiát és jó illatú nádat, ezeket csereárúidért.
Wedan wǝ Uzaldin qiⱪⱪan Jawandikilǝr mǝⱨsulatliringƣa soⱪulƣan tɵmür, ⱪowzaⱪdarqin, egirni tegixkǝnidi.
20 Dedán a te kalmárod, lovagláshoz való nyeregtakarókkal.
Dedan sanga at toⱪumlirini tegixip bǝrgǝn;
21 Arábia és Kédár fejedelmei, ők mindnyájan hatalmad alatt kereskedének; bárányokkal, kosokkal és bakokkal kereskedének veled.
Ərǝbistan wǝ Kedardiki barliⱪ xaⱨzadilǝr sanga heridar boldi; Sanga pahlanlar, ⱪoqⱪarlar wǝ ɵqkilǝrni tegixip bǝrgǝn.
22 Séba és Raema kalmárai a te kalmáraid; mindenféle drága fűszerszámokat és mindenféle drágaköveket és aranyat adtak ők árúidért.
Xeba ⱨǝm Raamaⱨdiki sodigǝrlǝr sǝn bilǝn tijarǝt ⱪilƣan; Mǝⱨsulatliringƣa ular ⱨǝrhil sǝrhil tetitⱪular, ⱪimmǝtlik jawaⱨiratlar wǝ altun almaxturup bǝrgǝn.
23 Hárán és Kanne és Eden, Seba kalmárai, Assiria és Kilmad mind a te kereskedőtársad.
Ⱨaran, Kannǝⱨ, Edǝndikilǝr wǝ Xeba, Axur, Hilmadtiki sodigǝrlǝr sǝn bilǝn tijarǝt ⱪilƣan;
24 Ezek a te kalmáraid tökéletes árúkkal, bíbor és hímes köntösökkel és drága ruháknak kötelekkel egybekötött és czédrusfából csinált szekrényeivel, a te sokadalmadban.
Ular sanga ⱨǝxǝmǝtlik kiyim-keqǝk, sɵsün rǝhtlǝr wǝ kǝxtilǝr, rǝngmurǝng gilǝmlǝrni tegixip bǝrgǝn; Bularning ⱨǝmmisi tügünqǝklinip tana-arƣamqilar bilǝn qing baƣlinip, bazaringƣa kirdi.
25 Tarsis hajói hordozták árúidat, és megtelél, és felette igen híressé levél a tengerek szívében.
Tarxixtiki kemilǝr tawarliringni kɵtürgǝn karwanlardǝk bolƣan; Xuning bilǝn sǝn dengiz-okyanning baƣrida mal bilǝn toldurulup, intayin eƣirlixip kǝtkǝnsǝn;
26 Nagy vizekre vivének téged a te evezőid, a keleti szél összetört téged a tengerek szívében.
Sening palaⱪ orƣuqiliring seni uluƣ sularƣa apardi; Xǝrⱪ xamili seni dengiz-okyanning baƣrida parǝ-parǝ ⱪiliwǝtti;
27 Gazdagságod és árúid, csereárúid, hajósaid és kormányosaid, hasadékaid javítgatói és csereárúid árúsai és minden hadakozó férfiaid, a kik benned vannak, és minden benned való sokaság, beleesnek a tengerek szívébe zuhanásod napján.
Sening mal-mülükliring, bazarliring, dengizqiliring wǝ yol baxliƣuqiliring, Kawakliringni ǝtküqilǝr, sǝn bilǝn sodilaxⱪan sodigǝrlǝr, sǝndǝ bolƣan barliⱪ lǝxkǝrliring, Jümlidin arangda toplanƣan adǝmlǝrning ⱨǝmmisi sǝn ɵrülüp kǝtkǝn kününgdǝ ɵrülüp dengiz-okyanning ⱪoyniƣa ƣǝrⱪ bolup ketidu.
28 Kormányosaid kiáltásának hangjára megrendülnek a mezőségek.
Yol baxliƣuqiliringning aⱨ-zarliridin daladikilǝr tǝwrǝp ketidu.
29 És kiszállnak hajóikból mindnyájan, kik az evezőt fogják, hajósok és a tengernek minden kormányosi a szárazföldre lépnek.
Palaⱪ orƣuqilarning ⱨǝmmisi, Dengizqilar, dengizda barliⱪ yol baxliƣuqilar ɵz kemiliridin qüxidu; Ular ⱪuruⱪluⱪta turidu;
30 És hallatják fölötted hangjokat, s keservesen kiáltanak, s port hintenek fejökre, hamuban fetrengenek.
Ular sanga ⱪarap awazini anglitip, Ⱪattiⱪ aⱨ-zar kɵtüridu; Ular topa-qang qiⱪirip bexiƣa qaqidu; Ular küllǝr iqidǝ eƣinaydu.
31 És kopaszra nyiratkoznak miattad, és zsákba övezkednek, és sírnak feletted lelki keserűségben keserves sírással.
Ular seni dǝp qaqlirini qüxürüp ɵzlirini taz ⱪilip, bɵz kiyimlǝrgǝ oraydu; Ular ⱪattiⱪ matǝm tutup sǝn üqün zor dǝrd-ǝlǝm iqidǝ yiƣlaydu.
32 És kezdenek fölötted fájdalmukban gyászéneket, és így énekelnek rólad: Ki volt olyan, mint Tírus? mely most mint temető a tenger közepette!
Ular aⱨ-zarlirini kɵtürginidǝ sǝn üqün bir mǝrsiyǝni oⱪup, sǝn toƣruluⱪ ⱨaza ⱪilip mundaⱪ dǝydu: — «Tur dengiz-okyanlar otturisida, ⱨazir jimjit ⱪilinƣan! Əsli kim uningƣa tǝng kelǝlǝytti?
33 Mikor kimennek vala árúid a tengerekből, sok népet megelégítél; gazdagságod és csereárúid sokaságával meggazdagítád a földnek királyait.
Mǝⱨsulatliring dengiz-okyanlardin ɵtüp kǝtkǝndǝ, Sǝn kɵp hǝlⱪlǝrni ⱪanaǝtlǝndürgǝn; Bayliⱪliring wǝ tawarliringning molluⱪi bilǝn yǝr yüzidiki padixaⱨlarni beyitⱪansǝn.
34 Most összeomlottál a tengerekről le a vizek mélységébe, csereárúid és egész sokaságod benned elsülyedt.
Sǝn sularning qongⱪur tegidǝ dengiz-okyanlar tǝripidin parǝ-parǝ ⱪilinƣanda, Tawarliring ⱨǝm arangda bolƣan top-top adǝmliringmu ɵrülüp ƣǝrⱪ bolup kǝtti.
35 A szigetek minden lakosai elborzadnak miattad, s királyaik iszonyodva megiszonyodnak, arczaik rángatóznak.
Barliⱪ dengiz boyidikilǝr sanga ⱪarap alaⱪzadǝ bolƣan; Ularning padixaⱨliri dǝⱨxǝt ⱪorⱪup, ularning yüzlirini sur basⱪan.
36 A népek közt való kereskedők fütyölnek feletted. Rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel!
Hǝlⱪlǝr arisidiki sodigǝrlǝr sanga ⱪarap «ux-ux» ⱪildi; Sǝn ɵzüng bir wǝⱨxǝt iding, ǝmdi ⱪaytidin bolmaysǝn»».