Ezékiel 26
1 És lőn a tizenegyedik esztendőben, a hónap elsején, lőn az Úrnak beszéde hozzám, mondván:
Iti maika-sangapulo ket maysa a tawen, iti umuna nga aldaw ti bulan, immay kaniak ti sao ni Yahweh a kunana,
2 Embernek fia! mivelhogy ezt mondá Tírus Jeruzsálemre: Haha! eltört a népek kapuja, felém fordulva nyitva van; én megtelek, ha ő elpusztul;
“Anak ti tao, gapu ta imbaga ti Tiro a maibusor iti Jerusalem, 'Nadadaelen dagiti pagserkan dagiti tattao! Naglukaten kaniak dagiti ruanganna; mapnoakto bayat a nadadael isuna!'
3 Ezokáért így szól az Úr Isten: Ímé én, Tírus, te reád megyek, és hozok fel ellened sok nemzetet, miként a tenger fölhozza hullámit.
Ngarud, kastoy ti kuna ti Apo a ni Yahweh, 'Ita ngarud! Bumusurak kenka Tiro, ken mangbangonak iti adu a nasion a maibusor kenka a kasla iti panangpadakkel ti baybay iti dalluyonna!
4 És elhányják Tírus kőfalait és lerontják tornyait, s levonszom még porát is róla, s kopasz sziklává teszem őt.
Dadaelendanto dagiti pader ti Tiro ken rebbaenda dagiti torrena. Ikkatekto dagiti tapokna ket aramidek isuna a kas iti bilag a bato.
5 Hálók kivető helye lesz a tenger közepén, mert én szólottam, ezt mondja az Úr Isten, s legyen a nemzetek ragadománya.
Agbalinto isuna a lugar a pagpamagaan kadagiti iket iti tengnga ti baybay, agsipud ta imbagak daytoy—kastoy ti pakaammo ti Apo a ni Yahweh—ket agbalinto isuna a banag a samsamen dagiti nasion!
6 És leányai, kik a mezőségen vannak, fegyverrel ölettessenek meg, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr.
Mapapatayto dagiti annakna a babbai nga adda kadagiti nadumaduma a lugar babaen iti kampilan ket maammoandanto a siak ni Yahweh!
7 Mert így szól az Úr Isten: Ímé, én hozom Tírus ellen Nabukodonozort, Babilon királyát északról, a királyok királyát; lovakkal, szekerekkel, lovagokkal, sereggel és sok néppel.
Ta kastoy ti kuna ti Apo a ni Yahweh: Dumngegka! Manipud iti daya, iyegko ni Nebucadnesar nga ari ti Babilonia a maibusor iti Tiro, ti ari dagiti ari nga addaan kadagiti kabalio, karuahe, ken gumugubat nga agsaksakay kadagiti kabalio! Dakkel a bunggoy dagiti tattao!
8 Leányaidat ott a mezőségen fegyverrel öli meg, és állat ellened tornyot, és tölt ellened sánczot, és emel ellened paizs-fedelet.
Papatayennanto dagiti annakmo a babbai kadagiti nadumaduma a lugar babaen iti kampilan ken mangaramidto pay iti trensera a pangdadaelda iti pader. Mangaramidto isuna iti torre ken napuskol a bakud a pangraut kenka ken ingatoda dagiti kalasag a maibusor kenka!
9 És faltörő kosával ütteti kőfalaidat, s tornyaidat lerontja fegyvereivel.
Ipuestonanto ti ar-aramatenda a pangrebba kadagiti padermo, ken rakrakento dagiti remientana dagiti torrem!
10 Lovainak sokasága miatt belep téged poruk; a lovagoknak, kerekeknek és szekereknek robogása miatt megrendülnek kőfalaid, mikor bemegy kapuidon, a mint be szoktak menni a megtörött városba.
Gaburannakanto iti tapok a maparnuay dagiti adu a kabalio! Aggunggonto dagiti padermo iti dalagudog dagiti kabalio ken dagiti pilid dagiti karuahe inton sumrek isuna kadagiti ruangam bayat a madaddadael dagitoy!
11 Lovainak körmeivel tapodja meg minden utczádat, népedet fegyverrel öli meg, s erősséged oszlopai a földre dőlnek.
Ipayatpayatnanto dagiti kalsadam babaen kadagiti saka dagiti kabalio; papatayennanto dagiti tattaom babaen iti kampilan, ket marbanto dagiti natitibker nga adigim a batbato.
12 És prédára hányják gazdagságodat, és elragadozzák árúidat, és letörik kőfalaidat, s gyönyörűséges házaidat lerontják, és köveidet és fáidat, s még porodat is a víz közepére hányják.
Iti kastoy a wagas, samsamendanto ti pigsam ken dagiti tagilakom! Rebbaendanto dagiti padermo ken dagiti agkakapintas a balaymo agingga a dagiti batbatom, tarikayom ken tapokmo ket tumpaw iti tengnga ti danum.
13 És megszüntetem éneklésed hangosságát, és cziteráid zengése nem hallatik többé.
Ta pasardengekto ti ringgor dagiti kantam, ket saanton a mangngeg ti uni dagiti liram!
14 És kopasz sziklává teszlek; hálók kivető helye leszel, hogy többé meg ne építsenek; mert én, az Úr szóltam, ezt mondja az Úr Isten.
Ta aramidenkanto a kasla bilag a bato; agbalinkanto a lugar a pagpamagaan kadagiti iket. Saankanton a pulos a maibangon manen, ta siak a ni Yahweh ti nangibaga iti daytoy! —kastoy ti pakaammo ti Apo a ni Yahweh!'
15 Így szól az Úr Isten Tírusnak: Bizonyára a te romlásod zuhanásától, mikor a sebesültek nyögnek, mikor a te benned valók öltön-ölettetnek, megrendülnek a szigetek!
Kastoy ti kuna ti Apo a ni Yahweh iti Tiro, 'Saan kadi nga aggunggon dagiti isla gapu iti uni ti pannakareggaaymo, ken gapu iti panagas-asug dagiti nasugatan inton adda iti nagtengngaam ti nakabutbuteng a panangpapatay?
16 És leszáll királyi székéről a tenger minden fejedelme, és elvetik köntöseiket, s hímes ruháikat levetik: rettegésekbe öltöznek, a földön ülnek és rettegnek minden szempillantásban, s elborzadnak miattad.
Ta bumabanto dagiti amin a pangulo ti baybay manipud kadagiti tronoda ket ipaigidda dagiti kagayda ket ussobenda dagiti agkakapintas a kawesda! Agkawesdanto iti buteng! Agtugawda iti daga ket agtultuloy nga agkintayegda ken agbutengda maipapan iti napasamak kenka!
17 És gyászéneket kezdenek rólad, és ezt mondják néked: Mimódon veszél el te, a kit laknak a tengerekről, te híres-neves város, mely hatalmas vala a tengeren, ő és lakosai, a kik félelmökre valának minden mellettök lakozóknak!
Dung-awandakanto ken kunaenda kenka, anian ti pannakadadaelmo, sika a nagnanaedan dagiti aglaylayag! Ti nalatak a siudad a nakabilbileg idi—awanen manipud iti baybay! Ket dagiti agnanaed kenkuana ket naminsan a pinagbutengda dagiti amin nga agnanaed iti asidegda.
18 Ímé, rettegnek a szigetek zuhanásod napján, és megfélemlenek a tengerben való szigetek ilyen véged miatt.
Ita, agkintayegen dagiti igid ti baybay iti aldaw ti pannakaparmekmo! Mabutbuteng dagiti isla iti baybay, gapu ta nataykan.
19 Mert azt mondja az Úr Isten: Mikor én téged elpusztult várossá teszlek, mint a mely városokat nem laknak; mikor a mélység árját felhozom reád, hogy beborítsanak a sok vizek:
Ta kastoy ti kuna ti Apo a ni Yahweh: Inton pagbalinenka a langalang a siudad, a kas kadagiti dadduma a siudad nga awan ti agnanaed kadakuada, inton pangatoek dagiti baybay maibusor kenka, ken inton lapunusennaka ti dakkel a danum,
20 Akkor levonszlak téged azokkal, kik sírgödörbe szállanak, a hajdan népéhez; és lakatlak téged a mélységek országában, a hajdan pusztaságaiban, együtt azokkal, a kik sírgödörbe szálltak, hogy többé senki ne lakjék benned. És ha megmutattam dicsőségemet az élőknek földén:
ket ipababaka kadagiti tattao a nagkauna, a kas kadagiti dadduma a napan kadagiti abut; ta pagnaedenka iti kababaan a paset ti daga a kas kadagiti nadadael iti nabayagen a tiempo. Gapu iti daytoy ket saankanto nga agsubli iti daga a pagnanaedan dagiti tattao.
21 Rémségesen cselekszem veled és nem leszel; s keresni fognak, de többé örökké meg nem találnak, ezt mondja az Úr Isten.
Ipalak-amko kenka ti didigra, ket mapukawkanto. Ket birukendakanto ngem saandakanto a pulos a mabirukan pay—kastoy ti pakaammo ti Apo a ni Yahweh!”'
