Ezékiel 24
1 És lőn az Úr beszéde hozzám a kilenczedik esztendőben, a tizedik hónapban, a hónapnak tizedikén, mondván:
A kum ko neh hla rha kah hlasae hnin rha dongah kai taengla BOEIPA ol ha pawk tih,”
2 Embernek fia! írd fel magadnak e nap nevét, épen ezen napét: Babilon királya épen ezen a napon jött Jeruzsálemre.
Hlang loh capa aw, tahae khohnin kuelhuelh kah khohnin ming he namah ham daek rhoe daek laeh. Tahae khohnin kuelhuelh ah Babylon manghai loh Jerusalem a dum coeng.
3 És mondj példabeszédet a pártos házra, és mondjad nékik: Ezt mondja az Úr Isten: Tedd föl a fazekat, tedd föl, és tölts vizet is bele.
Boekoek imkhui te thuidoeknah neh thuidoek lamtah amih te thui pah. Ka Boeipa Yahovah loh he ni a thui. Am te khueng, khueng lamtah a khuiah tui sak bal.
4 Gyűjtsd össze a bele való darabokat, minden jó darabot, czombot, lapoczkát; válogatott csontokkal töltsd meg.
Amah maehpoel neh a phai dongkah maehpoel then boeih te a khuiah sang lamtah a laeng rhuh dongkah a sathen neh baetawt sak.
5 Végy válogatott juhokat, és tégy máglyát a csontoknak is a fazék alá; forrald erősen, még csontjai is főjjenek benne.
Boiva sakthen te khuen lamtah a rhuh te a dangah hmoek bal. A tlawknah dongah tlawk saeh lamtah a rhuh te a khui duela hmin saeh.
6 Ezokáért így szól az Úr Isten: Jaj a vérontó városnak, a fazéknak, a melynek rozsdája benne van, és rozsdája nem ment le róla! Darabról darabra szedd ki, a mi benne van: nem esett sors reá.
Te dongah ka Boeipa Yahovah loh he ni a thui. Anunae thii aka kap khopuei aih, am khaw a khuikah a khawt phoeikah a khawt hoeng mai la. Te te a koeih pawh a maehpoel a maehpoel mah tloeh lamtah hmulung khaw naan thil rhae boeh.
7 Mert vére ott van közepében, kopasz sziklára ontotta, nem a földre öntötte, hogy por fedje be.
A thii khaw laipi te vuei thil ham diklai ah hawk pawt tih a laklung kah thaelpang aka tlaai soah a hawk.
8 Hogy haragomat felindítsam és bosszút álljak, kopasz sziklára ontottam vérét, hogy be ne fedeztessék.
Kosi sah ham, phulohnah neh phuloh ham te thaelpang a tlaai dongkah a thii ka khueh te dah uh kangna pawh.
9 Azért így szól az Úr Isten: Jaj a vérontó városnak! én is nagy máglyát rakok!
Te dongah Boeipa Yahovah loh he ni a thui. Anunae thii aka kap khopuei te kai loh hlanhmai ka hueng thil van bitni.
10 Bőven rakd a fát, gyújtsd meg a tüzet, főzd meg jól a húst, forrald a levet, és a csontok szétfőjjenek.
Thing hawn lamtah hmai toih laeh. Maeh te na khok neh anhoi thungnom thil lamtah a rhuhrhong te tlum saeh.
11 És állítsd üresen az ő szenére, hogy meghevüljön s megtüzesedjék ércze, és megolvadjon benne tisztátalansága, megemésztessék rozsdája.
A hoeng te hmai-alh soah tloeng lamtah ling saeh. Rhohum te a tlum daengah ni a khui kah a tihnai te tlae vetih a khawt khaw a cing eh.
12 A fáradozásokat kifárasztotta, és nem ment le róla az ő sok rozsdája, tűzbe hát rozsdájával!
A khawt mah thah coeng tih a kawt te hmai loh a noeng pawt dongah thinngan la a ngak coeng.
13 A te tisztátalanságodban fajtalanság van, mivelhogy tisztogattalak, de meg nem tisztultál, azért tisztátalanságodból többé meg nem tisztulsz, míg meg nem nyugotom haragomat rajtad.
Na tihnai khonuen rhamtat lamloh nang kan caihcil dae na tihnai lamloh na caihcil moenih. Nang sokah ka kosi koep kahlam due na caihcil moenih.
14 Én, az Úr szólottam; jőni fog és megcselekszem, el nem engedem s nem kedvezek és nem könyörülök: a te útaid és cselekedeteid szerint ítélnek meg téged, ezt mondja az Úr Isten.
BOEIPA kamah loh ka thui te thoeng tih ka saii vaengah ka hlahpham pawt vetih ka rhen mahpawh. Na longpuei bangla ko ka hlawt pawt vetih na khoboe rhamlang bangla nang lai n'tloek uh ni. He tah ka Boeipa Yahovah kah olphong ni,” a ti.
15 És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
Te phoeiah BOEIPA ol te kai taengla ha pawk tih,
16 Embernek fia! ímé, én elveszem tőled szemeidnek gyönyörűségét hirtelen halállal, és ne sírj és ne jajgass, se könyed ne hulljon.
“Hlang capa aw, na mik kah a ngailaemnah te nang lamloh lucik neh ka loh coeng ne. Tedae rhaengsae boeh, rhap boeh, na mikphi long sak boeh.
17 Fohászkodjál csöndesen, halottakért való sírást ne tégy, fejékességedet kösd fel, és saruidat vedd lábaidra, s ne fedezd be bajuszodat, és az emberek kenyerét ne egyed.
Na kii khaw kuemsuem lamtah aka duek ham nguekcoinah saii boeh. Na lukhuem te namah ah hlin lamtah na khokhom khaw na kho dongah buen laeh. Na hmui khaw dah boel lamtah hlang kah buh khaw ca boeh,” a ti.
18 És szólék reggel a néphez, és estére meghala feleségem, és úgy cselekedém reggel, a mint meg vala hagyva nékem.
Te dongah pilnam te te mincang ah ka voek. Hlaem vaengah ka yuu duek tih kai uen bangla mincang ah ka saii.
19 És mondá nékem a nép: Avagy nem jelented-é meg nékünk, mit jelentenek ezek nékünk, hogy te így cselekszel?
Te vaengah kai taengah pilnam loh, “Mamih ham na thui mahpawt nim? Balae tih kaimih ham he he na saii,” a ti uh.
20 És mondék nékik: Az Úr beszéde volt én hozzám, mondván:
Amih te ka voek vaengah kai taengah BOEIPA ol ha pawk tih,
21 Mondd meg az Izráel házának: Ezt mondja az Úr Isten: Ímé, én megfertéztetem szenthelyemet, a ti erősségteknek kevélységét, szemeitek gyönyörűségét, lelketek kívánságát, és fiaitok és leányaitok, kiket hátrahagytatok, fegyver miatt hullnak el.
“Ka Boeipa Yahovah loh a thui he Israel imkhui taengah thui pah. Ka rhokso te ka poeih coeng ne. Hoemdamnah na sarhi khaw, na mik kah ngailaemnah neh na hinglu kah huengaihnah dongah na capa neh na canu na hlun te cunghang dongah cungku uh ni.
22 És úgy cselekesztek, a mint én cselekedtem: bajuszotokat be nem fedezitek, s az emberek kenyerét nem eszitek,
Te vaengah ka saii bangla saii uh. Na hmui te dah uh boel lamtah hlang kah buh khaw ca uh boeh.
23 S fejékességtek fejeteken, és saruitok lábaitokon lesznek; nem sírtok s nem jajgattok, hanem megrothadtok vétkeitekben, s nyögve fohászkodtok egymáshoz.
Na lukhuem te na lu dongah, na khokhom te na kho dongah khuehuh. Rhaengsae uh boel lamtah rhap uh boeh. Namamih kathaesainah neh na muei uh vaengah hlang he a manuca ham na nguek uh bitni.
24 És lészen néktek Ezékiel csodajelül: a mint ő cselekedett, egészen úgy cselekesztek ti is, mikor ez eljő; és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr Isten.
Te dongah Ezekiel nang ham kopoekrhai la om bitni. A cungkuem a saii bangla na saii tih a thoeng vaengah kai he ka Boeipa Yahovah ni tila na ming uh bitni.
25 És te, embernek fia, bizonyára azon a napon, mikor elveszem tőlök erősségöket, dicsőségök örömét, szemeik gyönyörűségét és lelkök kívánságát, fiaikat és leányaikat:
Nang hlang capa aw amih lamkah a lunghim, a boeimang omthennah, a mikhmuh kah ngailaemnah neh a hinglu kah olrhuh, a capa neh a canu ka loh te khohnin pakhat dongah moenih a?
26 Azon a napon, a ki megmenekült, eljő hozzád, hogy hírt mondjon néked.
Te khohnin kah hlangyong te na hna dongah olthang la ha pawk ni.
27 Azon a napon megnyílik szád ott a megmenekült előtt, és szólasz és tovább nem maradsz néma; s leszel nékik csodajelül, és megtudják, hogy én vagyok az Úr.
Te khohnin ah na ka hang ong vetih hlangyong te na voek vetih phah voel mahpawh. Amih ham kopoekrhai la na om tangloeng vaengah BOEIPA kamah he a ming uh bitni,” a ti.
