< Ezékiel 16 >

1 És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
Naʻe toe hoko ʻae folofola ʻa Sihova kiate au, ʻo pehē,
2 Embernek fia! add tudtára Jeruzsálemnek az ő útálatosságait,
“Foha ʻoe tangata, fakaʻilo ki Selūsalema ʻa ʻene ngaahi fakalielia,
3 És mondjad: Így szól az Úr Isten Jeruzsálemnek: A te származásod és születésed Kanaán földjéről való; atyád az Emoreus és anyád Hitteus asszony.
Pea ke lea, ʻOku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua ki Selūsalema; naʻe fanauʻi pea fāʻeleʻi koe ʻi he fonua ko Kēnani; ko hoʻo tamai ko e [tangata ]ʻAmoli, pea ko hoʻo faʻē ko e [fefine ]Heti.
4 Születésed pedig ilyen volt: a mely napon születtél, el nem metszették a köldöködet, és vízzel meg nem mostak, hogy tiszta lennél, sóval sem töröltek meg, sem be nem póláltak.
Pea koeʻuhi ko ho fāʻeleʻi, ʻi he ʻaho naʻe fanauʻi ai koe naʻe ʻikai tā ho uho, pea naʻe ʻikai kaukau koe ʻi ha vai, ke fakamolū koe; naʻe ʻikai ngaohi ʻaki koe ha māsima, pea naʻe ʻikai ʻaupito fakakofu koe.
5 Szem meg nem szánt téged, hogy ezekből valamit veled cselekedett volna, könyörülvén rajtad; hanem kivetettek a nyilt mezőre, mert útáltak, a mely napon születtél.
Naʻe ʻikai ha mata ke ʻofa kiate koe ke fai ʻae ngaahi meʻa ni kiate koe pe manavaʻofa kiate koe; ka naʻe lī atu koe ki he vao ʻataʻatā, ke fakalielia ho sino ʻi he ʻaho naʻe fāʻeleʻi ai koe.
6 Ekkor elmenék melletted és látálak véredben eltapodva, és mondék néked: A te véredben élj! mondék ismét néked: A te véredben élj!
“Pea ʻi heʻeku ʻalu atu kiate koe pea u mamata naʻa ke fakalielia ʻi ho toto pe ʻoʻou, ne u pehē kiate koe, lolotonga hoʻo kei pani toto, Ke ke moʻui; ʻio, naʻa ke kei ʻi ho toto ʻoʻou, naʻaku pehē ai kiate koe, Ke ke moʻui.
7 Sok ezerekre szaporítottalak, mint a mezei füvet, és megszaporodál és fölnevekedél és jutál nagy szépségre; emlőid duzzadának s szőröd kinőtt vala, de te mezítelen és befedezetlen valál.
Kuo u ngaohi koe ke ke tupu ʻo hangē ko e fisi ʻoe ngoue, pea kuo ke tupu pea hoko ko e lahi, pea kuo ke maʻu ʻae teunga ki he teunga; kuo hunuki ho huhu, pea kuo tupu ho fulufulu, ka naʻa ke telefua mo masiva.
8 Ekkor elmenék melletted, és látálak, és ímé a te korod a szerelem kora vala, és kiterjesztém fölötted szárnyamat s befödözém mezítelenségedet, és megesküvém néked s frigyre léptem veled; azt mondja az Úr Isten, és lől az enyém.
Pea ko eni, ʻi heʻeku ʻalu atu kiate koe, vakai, ko e lolotonga ia ʻa hoʻo ʻofa; pea naʻaku folahi atu kiate koe ʻa hoku kofu mo fakakofuʻaki ʻa hoʻo telefua; ʻio, naʻaku fuakava kiate koe, pea naʻa ta fefuakavaʻaki mo koe,” ʻoku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua, “pea naʻaku maʻu koe maʻaku.”
9 És megmosálak vízzel és elmosám rólad véredet, és megkenélek olajjal.
“Pea u toki kaukau koe ʻaki ʻae vai, ne u fufulu koe ke maʻa ʻaupito mei he toto, pea naʻaku tākai koe ʻaki ʻae lolo.
10 És felöltöztetélek hímes ruhába, és felsaruztalak borjúfóka bőrrel, s övezélek fehér gyolcscsal s befedélek selyemmel.
Naʻaku fakakofuʻaki koe ʻae tuitui fakasanisani, pea u fakatopuvaʻe ʻaki koe ʻae kiliʻi pasa; pea u fakavala ʻaki koe ʻae tupenu lelei, pea naʻaku ʻufiʻufi koe ʻaki ʻae silika.
11 És felékesítélek ékeségekkel, s adtam karpereczeket kezeidre és lánczot nyakadra.
Naʻaku ʻai foki kiate koe ʻae ngaahi meʻa teunga, pea naʻaku ʻai ʻae vesa ki ho nima, mo e kahoa ki ho kia.
12 És adtam orrpereczet orrodra és függőket füleidre és ékes koronát fejedre.
Pea naʻaku ʻai ʻae maka mahuʻinga ʻi ho foʻi laʻē, mo e mama ʻi ho telinga, mo e pale lelei ki ho ʻulu.
13 És felékesítéd magadat aranynyal és ezüsttel, és öltözeted vala fehér gyolcs és selyem és hímes ruha; lánglisztet, mézet és olajat ettél, és megszépülél felette igen, s királyságra jutál.
Naʻe pehē ʻae teuteu ʻaki koe ʻae koula mo e siliva; naʻe kofuʻaki koe ʻae tupenu lelei mo e silika, mo e tuitui fakasanisani; naʻa ke kai ʻi he mahoaʻa lelei mo e honi, mo e lolo: pea naʻa ke hoihoifua ʻaupito pea naʻa ke tupu lelei ʻo hoko ko e puleʻanga.
14 És kiméne híred a pogányok közé a te szépségedért; mert tökéletes vala az ékességeim által, a melyeket reád tettem, azt mondja az Úr Isten.
Naʻe mafola atu ho ongoongolelei ki he hiteni ko e meʻa ʻi ho hoihoifua, he naʻe haohaoa ia, ko e meʻa ʻi heʻeku lelei ʻaia naʻaku ʻai ʻeau kiate koe,” ʻoku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua.
15 De elbízád magadat szépségedben és paráznává lőn híred szerint, elárasztál paráznaságaiddal minden melletted elmenőt: legyen kedve szerint!
“Ka naʻa ke falala koe ki ho hoihoifua, pea naʻa ke fai feʻauaki, ko e meʻa ʻi ho ongoongo, naʻa ke fai hoʻo feʻauaki kiate ia kotoa pē naʻe ʻalu ange; naʻe ʻaʻana pe ia.
16 És vevél a te ruháidból s csinálál magadnak magaslatokat különböző szinnel borítva, s paráználkodál azokon; ilyen még nem volt és nem is lesz.
Pea naʻa ke toʻo ho ngaahi kofu pea ne ke teuteu ʻaki ia ho ngaahi potu māʻolunga ʻi he meʻa pule kehekehe, pea naʻa ke fai feʻauaki ʻi ai: pea ʻe ʻikai toe hoko ha meʻa pehē; ʻe ʻikai ʻaupito pehē.
17 És vevéd a te ékességidet az én aranyomból és ezüstömből, melyeket néked adtam, és csináltál magadnak férfiú képeket, és azokkal paráználkodál.
Pea kuo ke toʻo ʻae ngaahi teunga lelei ʻo ʻeku koula mo ʻeku siliva, ʻaia naʻaku foaki kiate koe, mo ke ngaohi kiate koe ʻae ngaahi fakatātā ʻoe tangata, pea kuo ke fai angahala mo ia.
18 És vevéd hímes ruháidat és befedezéd azokat, és olajomat és füstölőszeremet vetéd eléjök.
Kuo ke fakakofuʻaki ʻakinautolu ho ngaahi kofu fakasanisani: pea kuo ke tuku ʻi honau ʻao ʻa ʻeku lolo mo e meʻa namu kakala ʻaʻaku.
19 És az én eledelemet, melyet néked adtam, – lángliszttel és olajjal és mézzel etettelek vala, – ő eléjök rakád kedves illatul; így lőn, ezt mondja az Úr Isten.
Ko ʻeku meʻakai foki, ʻaia naʻaku foaki kiate koe, ʻae mahoaʻa lelei, mo e lolo mo e honi, naʻaku fafanga ʻaki koe, naʻa mo ia kuo ke tuku ʻi honau ʻao, ko e meʻa namu kakala.” ʻOku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua, naʻe pehē ʻa hono fai.
20 És vevéd a te fiaidat és leányaidat, kiket nékem szültél vala, és megáldozád őket azoknak eledelül. Avagy nem volt-é már elég paráznaságodból,
“Kuo ke toʻo foki hoʻo ngaahi tama mo hoʻo ngaahi taʻahine ʻaia kuo ke fanauʻi kiate au, pea kuo ke feilaulau ʻaki ʻakinautolu ke nau ʻauha. Ko e meʻa siʻi koā eni, ʻa hoʻo feʻauaki?
21 Hogy megölted fiaimat is, és oda adád őket, midőn tűzben nékik áldozád?
Kaeʻumaʻā ʻa hoʻo tāmateʻi ʻeku fānau, mo ke tuku ʻakinautolu ke ʻalu atu [ʻi he afi ]maʻanautolu?
22 És minden útálatosságaidban és paráznaságaidban meg nem emlékeztél a te ifjúságod napjairól mikor mezítelen és befedezetlen valál, véredben eltapodva voltál.
Pea ʻi hoʻo ngaahi fakalielia kotoa pē mo hoʻo feʻauaki kotoa pē ʻoku ʻikai te ke manatu ki he ngaahi ʻaho ʻo hoʻo kei siʻi, ʻaia naʻa ke telefua mo masiva ai, pea ke fakalielia ʻi ho toto pe ʻoʻou.”
23 És lőn minden gonoszságod után, (Jaj, jaj néked! azt mondja az Úr Isten, )
Pea naʻe hoko ʻo pehē, “ʻi heʻene hili kotoa pē ʻa hoʻo fai kovi, (Malaʻia, malaʻia kiate koe! ʻOku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua; )
24 Építél magadnak tetőt, és csináltál magaslatot minden utczán.
Kuo ke langa moʻou ʻae fale feʻauaki mo ke ngaohi kiate koe ʻae potu māʻolunga ʻi he hala kotoa pē.
25 És minden keresztútnál megépítéd magaslatodat, s útálatossá tevéd szépségedet, és kétfelé vetéd lábaidat minden melletted elmenőnek, és sokasítád paráznaságodat.
Kuo ke langa ho fale feʻauaki ʻi he tefito hala kotoa pē pea kuo ke ngaohi ho hoihoifua ko e fehiʻanekina, mo ke fakaava ho vaʻe kiate ia kotoa pē naʻe ʻalu ange mo ke fakalahi pe ki hoʻo feʻauaki.
26 És paráználkodál Égyiptom fiaival, szomszédiddal, a nagytestűekkel, és sokasítád paráznaságodat, hogy engem ingerelj.
Kuo ke fai angahala foki mo ho kaunga nofoʻanga, ko e kakai ʻIsipite ʻoku sino lalahi: pea kuo ke fakalahi ki hoʻo feʻauaki, ko e fakatupu ʻita kiate au.
27 És ímé kinyújtottam kezemet ellened, s megkisebbítém rendelt részedet, és adálak téged a te gyűlölőidnek, a Filiszteusok leányainak csúfolásukra, a kik átallák fajtalan útadat.
Ko ia, vakai, kuo u mafao atu hoku nima kiate koe, pea u fakasiʻisiʻi hoʻo meʻakai, mo tukuange koe ki he faʻiteliha ʻanautolu ʻoku fehiʻa kiate koe, ʻae ngaahi ʻofefine ʻoe kau Filisitia, he ʻoku nau mā ʻi hoʻo faianga fakalielia.
28 S Assiria fiaival is paráználkodál, mert meg nem elégedél; paráználkodál velök, és még sem elégedél meg.
Kuo ke fai angahala foki mo e kakai ʻAsilia, he naʻe ʻikai te ke faʻa fiu; ʻio, kuo ke fai angahala mo kinautolu, ka naʻe ʻikai te ke topono ai.
29 És sokasítád paráznaságodat a kalmárok földje, Káldea felé, de még ezzel sem elégedél meg.
Kuo ke fakalahi foki ʻa hoʻo feʻauaki ʻi he fonua ko Kēnani ʻo aʻu ki Kalitia; ka naʻa mo ia naʻe ʻikai te ke fiu ai.”
30 Mily gyenge a szíved, azt mondja az Úr Isten, hogy mindezeket cselekedted, egy rakonczátlan rima cselekedeteit!
“ʻOiauē! ʻAe vaivai ho loto,” ʻOku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua, “He kuo ke fai eni kotoa pē, ko e ngāue ʻae fefine faʻa feʻauaki mo fakamofutofuta;
31 Hogy állítál magadnak fedelet minden keresztúton, és magaslatokat csinálál minden utczán, de nem voltál olyan, mint a rima, kicsibe véve a bért.
Pea ko e meʻa ʻi hoʻo langa ha fale feʻauaki ʻi he tefito hala kotoa pē, pea ngaohi ho potu māʻolunga ʻi he hala kotoa pē, pea ʻoku ʻikai te ke tatau mo e fefine feʻauaki ko e meʻa ʻi hoʻo fehiʻa ki he totongi;
32 Te házasságtörő asszony! férje helyett idegeneket fogad el!
Kae hangē ko e uaifi ʻoku tono tangata ʻoku maʻu ʻae kakai kehe ko e fetongi ʻa hono husepāniti!
33 Minden rimának bért adnak, te pedig magad adtad ajándékidat minden szeretődnek, így megvásárlád őket, hogy bemenjenek hozzád mindenfelől paráznaságidért.
‌ʻOku foaki totongi ki he kau fefine feʻauaki kotoa pē; ka ko koe kuo ke foaki meʻaʻofa ki ho kau mamana kotoa pē, pea ke totongi kiate kinautolu, ke nau haʻu kiate koe mei he potu kotoa pē ki hoʻo feʻauaki.
34 És lőn különbség közted és más asszonyok közt paráznaságaidban; mert utánad nem jártak a paráznák; te adál bért nékik és bért ők nem adának néked, így lőn különbséged.
Pea ʻoku ke fai kehe koe ʻi hoʻo fai angahala mo e fefine kehe, koeʻuhi ʻoku ʻikai muimui ha niʻihi kiate koe ke fai ʻae angahala; pea ko e meʻa ʻi hoʻo fai ʻe koe ʻae totongi, ka ʻoku ʻikai ha totongi ʻe fai kiate koe, ko ia ʻoku ke kehe ai.”
35 Azért te rima, halld meg az Úr beszédét!
Ko ia, ʻe fefine feʻauaki, fanongo ki he folofola ʻa Sihova.
36 Így szól az Úr Isten: A miatt, hogy eláradt gyalázatod és föl van takarva mezítelenséged a te szeretőiddel való paráznaságaidban; és minden útálatos bálványaid miatt és fiaid vére miatt, kiket azoknak adtál:
‌ʻOku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua; “Koeʻuhi naʻe lilingi atu hoʻo fakalielia, pea fakahā hoʻo telefua, ʻi hoʻo fai angahala mo ho kau mamana, mo e ngaahi tamapua ʻo hoʻo fakalielia, pea mo e toto ʻo hoʻo fānau ʻaia naʻa ke tuku kiate kinautolu:
37 Ezokáért ímé egybegyűjtöm minden szeretődet, kiknek kedves valál, és mindazokat, a kiket szerettél, együtt azokkal, a kiket gyűlöltél, és egybegyűjtöm őket ellened mindenfelől, és föltakarom mezítelenségedet előttök, hogy lássák minden te mezítelenségedet.
Vakai, ko ia foki te u tānaki ai ho kau mamana kotoa pē, ʻakinautolu kuo ke fakafiefia ai koe, mo kinautolu kotoa pē kuo ke ʻofa ki ai, fakataha mo kinautolu kotoa pē kuo ke fehiʻa ki ai; ʻio, te u tānaki fakataha ʻakinautolu kiate koe, pea te u fakahā hoʻo telefua kiate kinautolu koeʻuhi ke nau mamata ki hoʻo telefua kotoa pē.
38 És megítéllek téged a házasságtörő és vért ontó asszonyok ítéletével, és véredet kiontatom búsulásomban és féltő szerelmemben.
Pea te u fakamaauʻi koe, ʻo tatau mo e fakamaau ki he kau fefine ʻoku maumau ʻae fakamaʻu mali mo lilingi ʻae toto: pea te u fakainu ʻaki koe ʻae toto ʻi heʻeku houhau mo ʻeku fuaʻa.
39 És adlak téged kezökbe, és leszakítják tetődet és lerontják magaslataidat és lehúzzák rólad ruháidat és elveszik ékességeidet, és hagynak mezítelenül s ruhátalanul.
Pea te u tukuange koe foki ki honau nima, pea te nau holoki hifo ho fale ongoongo, ʻo maumauʻi ki lalo ho ngaahi potu māʻolunga: pea te nau haehae foki meiate koe ho ngaahi kofu, mo nau ʻave hoʻo ngaahi meʻa teunga, pea te nau fakatelefuaʻi mo fakamasivaʻi koe.
40 És összehoznak gyűlést ellened, és megköveznek és összevagdalnak fegyvereikkel.
Pea te nau ʻomi mo e niʻihi kiate koe, pea te nau lisingi koe ʻaki ʻae maka, pea tui ʻaki koe ʻenau heletā ke ʻasi.
41 És megégetik házaidat tűzzel, és ítéletet cselekesznek rajtad sok asszony szeme láttára, és megszüntetem paráznaságodat, és bért sem adsz többé.
Pea te nau tuungia ho ngaahi fale, mo nau fai ʻae tautea kiate koe ʻi he ʻao ʻoe kau fefine tokolahi: te u ngaohi koe ke ke tuku hoʻo feʻauaki, pea ʻe ʻikai ʻaupito te ke toe fai ha totongi.
42 És megnyugotom búsulásomat rajtad, hogy eltávozzék féltő szerelmem te tőled, s megnyugoszom és többé nem haragszom.
Ko ia ia ʻe lolou ai ʻa hoku houhau kiate koe, pea ʻe hiki hoku fuaʻa meiate koe, pea te u fiemālie, pea ʻe ʻikai te u toe ʻita.
43 Mivelhogy meg nem emlékeztél ifjúságod napjairól, és ingerlettél engem mindezekkel, azért ímé én is fejedhez verem útadat, ezt mondja az Úr Isten, és többé nem cselekszed a fajtalanságot minden útálatosságod mellett.
Koeʻuhi ʻoku ʻikai te ke manatuʻi ʻae ngaahi ʻaho ʻo hoʻo kei siʻi, ka kuo ke fakamataliliʻi au ʻi he ngaahi meʻa ni kotoa pē, ko ia, vakai, te u fakahoko ki ho tumuʻaki hono nunuʻa ʻo hoʻo faianga, ʻoku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua: pea ʻe ʻikai te ke fakalahi ʻaki hoʻo ngaahi fakalielia kotoa pē ʻa hoʻo fai ʻae fakalielia ko eni.”
44 Ímé, valaki közmondással él, rólad veszi azt, mondván: A minémű az anya, olyan a leánya is.
“Vakai, ko kinautolu kotoa pē ʻoku faʻa lea ʻaki ʻae fakatātā te nau lea fakatātā kiate koe ʻo pehē, ‘ʻO hangē ko e faʻē, ʻoku pehē pe ʻene taʻahine.’
45 Anyád leánya vagy te, a ki megútálta férjét s fiait, és öcséidnek nénje vagy, a kik megútálták férjeiket és fiaikat; anyátok Hitteus asszony és atyátok Emoreus.
Ko e taʻahine koe ʻa hoʻo faʻē, ʻaia ʻoku fehiʻa ki hono husepāniti mo ʻene fānau; pea ko e tehina koe ʻo ho ngaahi tokoua, ʻakinautolu naʻe fehiʻa ki honau husepāniti mo ʻenau fānau: ko hoʻo faʻē ko e [fefine ]Heti, pea ko hoʻo tamai ko e [tangata ]ʻAmoli ia.
46 És a te nénéd Samaria vala, ő és leányai, ki balkezed felől lakik vala; és öcséd, a ki jobbkezed felől lakik vala, Sodoma és leányai.
Pea ko ho taʻokete ko Samēlia ia, ʻaia mo ʻene fānau fefine, ʻoku nofo ʻi ho nima toʻohema: pea ko ho tehina, ʻaia ʻoku nofo ʻi ho nima toʻomataʻu, ko Sotoma ia mo ʻene fānau fefine.
47 És nem az ő útaikon jártál, és nem az ő útálatosságaik szerint cselekedtél, de csak kevés ideig; de aztán gonoszabb valál azoknál minden útadban.
Ka naʻe ʻikai te ke ʻeveʻeva koe ʻi honau hala, pe fai ʻo hangē ko ʻenau ngaahi fakalielia: kae hangē naʻe siʻi ʻaupito haʻanautolu, ka kuo ke fai fakalielia lahi hake ʻaupito koe ʻiate kinautolu, ʻi hoʻo anga kotoa pē.”
48 Élek én! azt mondja az Úr Isten, így nem cselekedett Sodoma, a te öcséd, ő és leányai, a mint cselekedtél te és a te leányaid.
‌ʻOku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua, “ʻO hangē ʻoku ou moʻui, naʻe ʻikai fai ʻe ho tehina ko Sotoma, ʻa ia, pe ko ʻene fānau fefine, ʻo tatau mo ia kuo ke fai ʻe koe, ʻa koe, mo hoʻo kau taʻahine.
49 Ímé, ez volt a vétke Sodomának, a te öcsédnek: kevélység, eledel bősége és gondtalan békesség volt nála és leányainál, de a szűkölködőnek és szegénynek kezét nem fogta meg.
Vakai, ko e fai hala eni ʻa ho tehina ko Sotoma, ko e fielahi, mo e fangapesi, mo e fakapikopiko lahi, naʻe ʻiate ia mo ʻene fānau fefine, pea naʻe ʻikai tokoni ʻe ia ki he nima ʻoe masiva mo e paea.
50 És felfuvalkodának s cselekedének útálatosságot előttem, és elveszítém őket, mikor ezt megláttam.
Pea naʻa nau fielahi, mo nau fai fakalielia ʻi hoku ʻao; ko ia naʻaku faʻiteliha pe au ʻo ʻave ai ʻakinautolu.
51 És Samaria félannyit sem vétkezett, mint te, mert többek a te útálatosságaid, mint az övék; és így nőtestvéreidet nálad igazabbaknak bizonyítád minden útálatosságiddal, a melyeket cselekvél.
Pea naʻa mo Samēlia, ʻoku ʻikai te ne fai hala ʻe ia ke tatau mo e vaeua haʻau; he kuo ke fakatupu hoʻo ngaahi fakalielia ke lahi hake ʻiate kinautolu, pea kuo tonuhia ange ʻiate koe, ʻa ho ngaahi tokoua, ʻi hoʻo ngaahi fakalielia, ʻaia kuo ke fai ʻe koe.
52 Te is azért viseld gyalázatodat, a melyre pedig nénédet ítélted; a te bűneid miatt, melyekben nálok útálatosabban cselekvél, igazabbak ők nálad. Szégyenülj meg hát te is s viseld gyalázatodat, hogy nőtestvéreidet nálad igazabbaknak bizonyítád.
‌ʻA koe foki, kuo ke fakaanga ki ho ngaahi tokoua, fua pe ʻe koe, ʻa hoʻo mā ʻaʻau, ʻi hoʻo ngaahi angahala kuo ke fai fakalielia lahi ai ʻiate kinautolu: ʻoku nau māʻoniʻoni hake ʻiate koe: ʻio, ke ke puputuʻu koe, pea ke fua hoʻo mā, ko e meʻa ʻi hoʻo fakatonuhiaʻi ho ngaahi tokoua.
53 És visszahozom foglyaikat, Sodomának s leányainak foglyait és Samariának s leányainak foglyait; s visszahozom a te foglyaidat is amazok közepette;
‌ʻO kau ka toe ʻomi mei he pōpula, ʻae kau pōpula ʻo Sotoma mo ʻene fānau fefine, mo e pōpula ʻo Samēlia mo ʻene fānau fefine ʻaʻana, te u toki ʻomi ʻae pōpula ʻi hoʻo kau pōpula ki honau lotolotonga:
54 Azért, hogy viseljed gyalázatodat és megszégyenülj mindazokért, miket cselekedtél, mikor azoknak vígasztalásukra leszel.
Koeʻuhi ke ke fua ʻe koe pe ʻa hoʻo mā, pea ke puputuʻu ʻi he meʻa kotoa pē kuo ke fai, koeʻuhi ko hoʻo fakafiemālieʻi ʻakinautolu.
55 És nőtestvéreid, Sodoma és leányai visszatérnek előbbi állapotjokba, és Samaria s leányai visszatérnek előbbi állapotjokba, és te is és leányaid visszatértek előbbi állapototokba.
‌ʻOka toe liliu mai ʻa Sotoma mo ʻene fānau fefine ki heʻenau nofo muʻa, pea liliu ʻa Samēlia mo ʻene fānau fefine ki heʻenau muʻaki nofo, ʻe toki liliu ai koe mo hoʻo fānau fefine ki hoʻomou nofo muʻa ʻamoutolu.
56 És nem vala-é öcséd, Sodoma, szóbeszéd a te szádban kevélykedésed napján,
He naʻe ʻikai te ke meimei lea ʻaki mei ho ngutu, ʻa ho taʻokete ko Samēlia, ʻi he ʻaho ʻo hoʻo fielahi,
57 Minekelőtte kitudódott volna gonoszságod; a miképen te most gyalázatuk vagy Siria leányainak s minden körülötted valóknak, a Filiszteusok leányainak, kik útálnak téged köröskörül?
‌ʻI he teʻeki ai fakahā hoʻo angakovi, ʻi he ngaahi ʻaho naʻe manukiʻi ai koe ʻe he ngaahi ʻofefine ʻo Silia mo kinautolu ʻoku nofo vāofi mo ia, ʻae ngaahi ʻofefine ʻoe kau Filisitia, ʻaia ʻoku manuki fano pe kiate koe.
58 Fajtalanságodat és útálatosságaidat magad viseled, azt mondja az Úr.
Kuo ke fua hoʻo holi kovi mo hoʻo ngaahi fakalielia,” ʻoku pehē ʻe Sihova.
59 Mert ezt mondja az Úr Isten: És ha úgy cselekedtem veled, mint te cselekedtél, midőn megvetetted az esküt, hogy megtörd a frigyet:
He ʻoku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua; “Te u fai kiate koe ʻo hangē ko ia kuo ke fai, ʻa koe, kuo ke manuki ki heʻeta tuki, mo ke maumauʻi ʻae fuakava.
60 Én megemlékezem frigyemről, a melyet veled ifjúságod napjaiban kötöttem, és örök frigyet vetek veled.
Ka neongo ia te u manatu ʻeau, ʻa ʻeku fuakava mo koe ʻi he ʻaho ʻo hoʻo kei siʻi, pea te u fokotuʻu kiate koe ha fuakava ʻe ʻikai ngata.
61 És te megemlékezel útaidról és megszégyenled magadat, mikor hozzád veszed nőtestvéreidet, a kik nagyobbak nálad, együtt azokkal, a kik kisebbek, s adom őket néked leányaidul, de nem a te frigyedből.
Pea te ke toki manatu ki hoʻo faianga kotoa pē, pea te ke mā, ʻoka ke ka maʻu ho ngaahi tokoua, ʻa ho taʻokete mo ho ngaahi tehina: pea te u foaki ʻakinautolu kiate koe, ke ke ʻofefine aki, ka ʻe ʻikai ʻi hoʻo fuakava ʻaʻau.
62 És én megerősítem frigyemet veled, s megismered, hogy én vagyok az Úr.
Pea te u fokotuʻu ʻa ʻeku fuakava mo koe, pea te ke ʻilo ko Sihova au.
63 Hogy megemlékezzél és pirulj, és meg ne nyissad többé szádat szégyenletedben, mikor megkegyelmezek néked mindenekben, valamit cselekedtél, azt mondja az Úr Isten.
Koeʻuhi ke ke manatu ai, mo ke puputuʻu, pea ʻe ʻikai ʻaupito te ke toe mafaʻa ho ngutu koeʻuhi ko hoʻo mā, ʻo kau ka toe fiemālie kiate koe ʻi he meʻa kotoa pē kuo ke fai,” ʻoku pehē ʻe Sihova, ko e ʻOtua.

< Ezékiel 16 >