Ezékiel 15

1 És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:

The LORD’s word came to me, saying,

2 Embernek fia! mire való a szőlőtőke fája egyéb fa között, a venyige, mely az erdő fái között van?

“Son of man, what is the vine tree more than any tree, the vine branch which is amongst the trees of the forest?

3 Avagy vesznek-é abból fát, hogy valami eszközt csináljanak belőle? avagy vesznek-é belőle szeget, hogy mindenféle edényt akaszszanak reá?

Will wood be taken of it to make anything? Will men take a pin of it to hang any vessel on it?

4 Ímé a tűznek adatott, hogy megemészsze; két végét megemésztette már a tűz, és közepe megpörkölődött, vajjon való-é valami eszközre?

Behold, it is cast into the fire for fuel; the fire has devoured both its ends, and the middle of it is burnt. Is it profitable for any work?

5 Ímé, míg ép vala, semmi eszközre nem vala jó; menynyivel kevésbbé csinálhatnak belőle valamit most, mikor a tűz megemésztette és megpörkölődött!

Behold, when it was whole, it was suitable for no work. How much less, when the fire has devoured it, and it has been burnt, will it yet be suitable for any work?”

6 Azért így szól az Úr Isten: A mint a szőlőtőke fáját az erdő fái közül a tűznek adtam megemésztésre, úgy adtam oda Jeruzsálem lakóit;

Therefore the Lord GOD says: “As the vine wood amongst the trees of the forest, which I have given to the fire for fuel, so I will give the inhabitants of Jerusalem.

7 És ellenök fordítom arczomat. A tűzből jöttek ki és a tűz emészsze meg őket, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor arczomat ellenök fordítom.

I will set my face against them. They will go out from the fire, but the fire will still devour them. Then you will know that I am the LORD, when I set my face against them.

8 És teszem a földet pusztasággá, mivelhogy elpártoltak tőlem, ezt mondja az Úr Isten.

I will make the land desolate, because they have acted unfaithfully,” says the Lord GOD.