Ezékiel 15
1 És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
And the word of Yahweh came unto me saying:
2 Embernek fia! mire való a szőlőtőke fája egyéb fa között, a venyige, mely az erdő fái között van?
Son of man, What can the vine-tree be more than any other tree, —any branch which hath been found among the trees of the forest?
3 Avagy vesznek-é abból fát, hogy valami eszközt csináljanak belőle? avagy vesznek-é belőle szeget, hogy mindenféle edényt akaszszanak reá?
Shall there be taken from it wood, to be made into any work? Or will men take therefrom a peg, to hang thereon any vessel?
4 Ímé a tűznek adatott, hogy megemészsze; két végét megemésztette már a tűz, és közepe megpörkölődött, vajjon való-é valami eszközre?
Lo! into the fire, it is given up for fuel, — The two ends thereof, doth the fire devour, And the middle thereof is charred, Is it fit for any work?
5 Ímé, míg ép vala, semmi eszközre nem vala jó; menynyivel kevésbbé csinálhatnak belőle valamit most, mikor a tűz megemésztette és megpörkölődött!
Lo! while it was yet whole, it could not be made into any work, — how much less when! the fire hath devoured it. and it is charred, can it still be made into any work?
6 Azért így szól az Úr Isten: A mint a szőlőtőke fáját az erdő fái közül a tűznek adtam megemésztésre, úgy adtam oda Jeruzsálem lakóit;
Therefore, Thus, saith My Lord Yahweh, As a vine-tree among the trees of the forest, which I have given up to the fire for fuel, so have I given up the inhabitants of Jerusalem.
7 És ellenök fordítom arczomat. A tűzből jöttek ki és a tűz emészsze meg őket, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor arczomat ellenök fordítom.
Therefore will I set my face against them, Out of one fire, have they come forth But another fire, shall devour them, —So shall ye know that, I, am Yahweh, by my setting my face against them;
8 És teszem a földet pusztasággá, mivelhogy elpártoltak tőlem, ezt mondja az Úr Isten.
I will therefore give up the land as a desolation, —because they have committed treachery, Declareth My Lord., Yahweh.
