Ezékiel 11
1 És fölemelt engem a lélek, és bevive az Úr házának keleti kapujához, a mely néz keletnek, és ímé, a kapu bejáratánál huszonöt férfi vala, kik között látám Jaazanját, Azzur fiát, és Pelatjáhut, Benájáhu fiát, a nép fejedelmeit.
Ko eni foki naʻe hiki hake au ʻe he laumālie ʻo ne ʻomi au ki he matapā fakahahake ʻoe fale ʻo Sihova ʻaia ʻoku hanga ki he feituʻu hahake: pea vakai, naʻe ʻi he hūʻanga ʻoe matapā ʻae kau tangata ʻe toko uofulu ma toko nima; pea naʻaku mamata ʻoku ʻi ai ʻa Sesania ko e foha ʻo ʻAsuli mo Peletaia ko e foha ʻo Penaia ko e houʻeiki ʻoe kakai.
2 És mondá nékem: Embernek fia! ezek a férfiak, a kik gonoszt eszelnek ki és rossz tanácsot adnak ebben a városban,
Pea ne toki pehē kiate au, “Foha ʻoe tangata, ko e kau tangata ʻena ʻoku fakatupu ʻae kovi, ʻonau fakakaukau kovi ʻi he kolo ni:
3 Mondván: Nem egyhamar fogunk házakat építeni; ez a város a fazék, mi pedig a hús.
ʻO nau pehē, ‘ʻOku ʻikai ofi ha meʻa ka tau langa fale ʻakitautolu: ko e kulo ʻae kolo ni ka ko e kakano ʻakitautolu.
4 Azért prófétálj ellenök; prófétálj, embernek fia!
“Ko ia ke ke kikite kiate kinautolu, kikite, ʻe foha ʻoe tangata.”
5 És esék reám az Úr lelke, és mondá nékem: Mondjad, így szól az Úr: Így szólottatok, Izráel háza! és a mi lelketekben készül, én tudom.
Pea naʻe hoko mai kiate au ʻae Laumālie ʻo Sihova ʻo ne pehē kiate au, “Lea, ʻoku pehē ʻe Sihova; Ko eni, kuo mou lea pehē ʻe fale ʻo ʻIsileli: he ʻoku ou ʻilo kotoa pē ʻae ngaahi meʻa ʻoku hū mai ki homou loto.
6 Sokakat öltetek meg ebben a városban, és utczáit megtöltöttétek megölettekkel.
Kuo mou fakatokolahi hoʻomou mate tāmateʻi ʻi he kolo ni pea kuo mou fakafonu ʻaki ʻae mate tāmateʻi ʻa hono ngaahi hala.
7 Ezért, így szól az Úr Isten: Megöletteitek, kiket a város közepére vetettetek, ezek a hús, a város pedig a fazék, és titeket kivisznek belőle.
Ko ia ʻoku pehē ʻa Sihova ko e ʻOtua; Ko hoʻomou mate ʻaia kuo mou fokotuʻu ʻi loto ʻi ai, ko e kakano ʻakinautolu, pea ko e kolo ni ko e kulo ia: ka te u ʻomi kituʻa ʻakimoutolu mei ai.
8 Fegyvertől féltetek, fegyvert hozok reátok, azt mondja az Úr Isten.
Kuo mou manavahē ki he heletā; pea te u ʻomi ʻae heletā kiate kimoutolu, ʻoku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua.
9 És kiviszlek titeket belőle, és adlak titeket idegenek kezébe, és tartok ítéletet fölöttetek.
Pea te u ʻomi kituʻa ʻakimoutolu mei he lotolotonga ʻo ia, mo tukuange ʻakimoutolu ki he nima ʻoe kau muli, pea te u fai ʻae fakamalaʻia kiate kimoutolu.
10 Fegyver miatt hulljatok el, Izráel határán ítéllek meg titeket, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.
Pea ʻe tulaki hifo ʻakimoutolu ʻi he heletā; te u fakamaau ʻakimoutolu ʻi he ngataʻanga ʻo ʻIsileli; pea te mou ʻilo ko au ko Sihova.
11 E város ne legyen fazekatok, hogy ti benne hús legyetek, Izráel határán ítéllek el titeket.
ʻE ʻikai hoko eni ko hoʻomou kulo, pea ʻe ʻikai hoko ʻakimoutolu ko e kakano ʻi loto ʻi ai; ka te u fakamaau ʻakimoutolu ʻi he ngataʻanga ʻo ʻIsileli:
12 És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mert az én végzéseimben nem jártatok, és rendeléseimet nem cselekedtétek, hanem a pogányok módja szerint cselekedtetek, a kik körültetek vannak.
Pea te mou ʻilo ko Sihova au: he kuo ʻikai te mou ʻaʻeva ʻi heʻeku fekau, pe fai ki heʻeku fakamaau, ka kuo mou fai ki he anga ʻae hiteni ʻoku nofo tākai ʻiate kimoutolu.”
13 És lőn, mikor prófétáltam, Pelatjáhu, Benájáhu fia meghala, én pedig orczámra esém és kiálték nagy felszóval, és mondék: Ah, ah, Uram Isten, te véget vetsz Izráel maradékának!
Pea naʻe hoko ʻo pehē, ʻi heʻeku kikite, naʻe mate ʻa Peletaia ko e foha ʻo Penaia. Pea naʻaku tō hifo ai ki hoku mata ʻo tangi ʻi he leʻo lahi, ʻo pehē, “ʻOiauē ʻe Sihova ko e ʻOtua! Te ke fakaʻosi ke ʻosi ʻaupito ʻae toenga ʻo ʻIsileli?”
14 És lőn az Úrnak szava én hozzám, mondván:
Naʻe toe hoko foki ʻae folofola ʻa Sihova kiate au, ʻo pehē,
15 Embernek fia! a te atyádfiai, atyádfiai, a te rokonaid és Izráel egész háza együtt azok, a kikről Jeruzsálem lakói ezt mondják: távozzatok el az Úrtól, nékünk adatott ez a föld örökségül.
“Foha ʻoe tangata, ko ho kāinga, ʻio, ho kāinga ʻoʻou, ʻae kau tangata ʻo ho faʻahinga, pea mo e fale kātoa kotoa ʻa ʻIsileli, ko kinautolu ia kuo pehē ki ai ʻae kakai ʻo Selūsalema, ‘ʻAlu ke mamaʻo ʻakimoutolu meia Sihova: he ko kimoutolu kuo foaki ki ai ʻae fonua ni ko e tofiʻa.’
16 Ezokáért mondjad: így szól az Úr Isten: Mivelhogy távol vetettem őket a pogányok közé, és szétszórtam őket a tartományokba, tehát én leszek nékik templomul rövid időre a tartományokban, a melyekbe mentek.
Ko ia ke ke lea, ʻOku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua; neongo ʻeku liʻaki ke mamaʻo ʻakinautolu ki he hiteni, pea neongo ʻeku fakahē ʻakinautolu ki he ngaahi fonua, ka te u hangē ko e siʻi hūfanga kiate kinautolu ʻi he ngaahi fonua ʻaia te nau hoko ki ai.
17 Ennekokáért mondjad: Így szól az Úr Isten: Egybegyűjtelek titeket a népek közül és együvé hozlak titeket a tartományokból, a melyekben szétszórattatok, és adom néktek Izráel földjét.
Ko ia ke ke pehē, ʻoku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua; Te u tānaki moʻoni ʻakimoutolu mei he kakai pea fakataha mai kimoutolu mei he ngaahi fonua ʻaia kuo fakahēʻi ʻakimoutolu ki ai, pea te u foaki kiate kimoutolu ʻae fonua ʻo ʻIsileli.
18 És bemennek oda és eltávolítják minden ő fertelmességeit és minden útálatosságait ő belőle.
Pea te nau hoko mai ki heni, pea te nau fetuku mei heni ʻa hono ngaahi meʻa kovi mo hono ngaahi fakalielia.
19 És adok nékik egy szívet, és új lelket adok belétek, és eltávolítom a kőszívet az ő testökből, és adok nékik hússzívet;
Pea te u foaki kiate kinautolu ʻae loto pe taha, pea te u ʻai ha laumālie foʻou kiate kimoutolu; pea te u toʻo atu ʻae loto maka mei honau kakano, pea te u foaki ʻae loto kakanoʻia kiate kinautolu:
20 Hogy az én végzéseimben járjanak és rendeléseimet megőrizzék és cselekedjék azokat, és legyenek nékem népem és én leszek nékik Istenök.
Koeʻuhi ke nau faʻa ʻeveʻeva ai ʻi heʻeku ngaahi fekau, pea tauhi ʻa ʻeku tuʻutuʻuni mo fai ki ai: pea ʻe hoko ko hoku kakai ʻakinautolu, pea ko honau ʻOtua au.
21 De a kiknek szívök az ő fertelmességeik és útálatosságaik szíve szerint jár, azoknak útját fejökhöz verem, mondja az Úr Isten.
Ka koeʻuhi ko kinautolu ʻoku muimui honau loto ki he loto ʻo ʻenau ngaahi meʻa fakaliliʻa mo ʻenau fakalielia, te u totongi ʻenau anga ki honau tumuʻaki, ʻoku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua.”
22 És fölemelék a Kérubok szárnyaikat s a kerekek mellettök, és Izráel Istenének dicsősége rajtok felül vala.
Pea hili ia naʻe hiki ki ʻolunga ʻe he selupimi ʻa honau kapakau pea mo e ngaahi teka naʻe ofi ai; pea naʻe feangai hifo mei ʻolunga ʻiate kinautolu ʻae nāunau ʻoe ʻOtua ʻo ʻIsileli.
23 És felszálla az Úrnak dicsősége a város közepéből, és álla a hegyre, mely a várostól keletre van.
Pea naʻe mahuʻi ʻae nāunau ʻo Sihova mei he loto kolo, pea tuʻu mei he moʻunga ʻaia ʻoku ʻi he potu hahake ʻoe kolo.
24 A lélek pedig felvőn engem, és vive Káldeába a foglyokhoz látásban az Isten lelke által, és felszálla előlem a látás, a melyet láttam.
Pea hili ia naʻe toʻo hake au ʻe he laumālie, pea ʻomi au ʻe he Laumālie ʻoe ʻOtua ʻi he meʻa hā mai ki Kalitia kiate kinautolu ʻoe pōpula. Pea naʻe pehē ʻae mahuʻi ʻiate au ʻae meʻa hā mai ʻaia naʻaku mamata ki ai.
25 És elbeszélém a foglyoknak az Úrnak minden beszédét, a melyet nékem megjelentetett.
Pea naʻaku toki fakamatala kiate kinautolu ʻoe pōpula ʻae ngaahi meʻa kotoa pē ʻaia naʻe fakahā ʻe Sihova kiate au.
