Ezékiel 11
1 És fölemelt engem a lélek, és bevive az Úr házának keleti kapujához, a mely néz keletnek, és ímé, a kapu bejáratánál huszonöt férfi vala, kik között látám Jaazanját, Azzur fiát, és Pelatjáhut, Benájáhu fiát, a nép fejedelmeit.
Kalpasanna, impangatonak ti Espiritu ket impannak iti akin-daya a ruangan ti balay ni Yahweh, ti nakasango iti daya; ket sadiay, adda duapulo ket lima a lallaki iti asideg ti ruangan. Nakitak a karaman kadakuada ni Jaazanias a putot ni Azur, ken ni Pelatias a putot ni Benaias, a mangidadaulo kadagiti tattao.
2 És mondá nékem: Embernek fia! ezek a férfiak, a kik gonoszt eszelnek ki és rossz tanácsot adnak ebben a városban,
Kinuna ti Dios kaniak, “Anak ti tao, dagitoy dagiti lallaki nga agpanpanunot iti dakes, ken isuda dagiti agikedkeddeng kadagiti nadangkes a panggep iti daytoy a siudad.
3 Mondván: Nem egyhamar fogunk házakat építeni; ez a város a fazék, mi pedig a hús.
Ibagbagada, 'Ti tiempo a panangipatakder kadagiti balbalay ket saan pay nga ita; daytoy a siudad ket maiyarig iti kaldero ket datayo dagiti karne.'
4 Azért prófétálj ellenök; prófétálj, embernek fia!
Isu nga agipadtoka iti maibusor kadakuada. Agipadtoka, anak ti tao!”
5 És esék reám az Úr lelke, és mondá nékem: Mondjad, így szól az Úr: Így szólottatok, Izráel háza! és a mi lelketekben készül, én tudom.
Ket immay ti Espiritu ni Yahweh kaniak ket kinunana, “Ibagam: Kastoy ti kuna ni Yahweh: kas iti ibagbagayo, Balay ti Israel; ta ammok dagiti panpanunotenyo.
6 Sokakat öltetek meg ebben a városban, és utczáit megtöltöttétek megölettekkel.
Adu dagiti tattao a pinapatayyo iti daytoy a siudad ken pinunnoyo dagiti kalsada daytoy kadagiti bangkayda.
7 Ezért, így szól az Úr Isten: Megöletteitek, kiket a város közepére vetettetek, ezek a hús, a város pedig a fazék, és titeket kivisznek belőle.
Isu a kastoy ti kuna ti Apo a ni Yahweh: Dagiti tattao a pinapatayyo, nga akin-bangkay kadagiti inwalangyo iti tengnga ti Jerusalem, ket isuda dagiti maiyarig a karne, ket daytoy a siudad ti maiyarig a kaldero. Ngem mairuarkayonto manipud iti tengnga daytoy a siudad.
8 Fegyvertől féltetek, fegyvert hozok reátok, azt mondja az Úr Isten.
Kinabutengyo ti kampilan, isu nga iyegkonto ti kampilan kadakayo—Kastoy ti pakaammo ni Yahweh nga Apo.
9 És kiviszlek titeket belőle, és adlak titeket idegenek kezébe, és tartok ítéletet fölöttetek.
Iruarkayonto manipud iti tengnga ti siudad ket iyawatkayonto kadagiti ima dagiti ganggannaet, ta mangiyegakto iti pannakaukom maibusor kadakayo.
10 Fegyver miatt hulljatok el, Izráel határán ítéllek meg titeket, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.
Mapasagkayonto babaen iti kampilan. Ukomenkayonto kadagiti beddeng ti Israel iti kasta ket maammoanyo a siak ni Yahweh!
11 E város ne legyen fazekatok, hogy ti benne hús legyetek, Izráel határán ítéllek el titeket.
Daytoy a siudad ket saanto nga isu ti maiyarig a kaldero a paglutoanyo, wenno saan a dakayo dagiti maiyarig a karne a linaonna. Ukomenkayonto kadagiti nagbeddengan ti Israel.
12 És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mert az én végzéseimben nem jártatok, és rendeléseimet nem cselekedtétek, hanem a pogányok módja szerint cselekedtetek, a kik körültetek vannak.
Ket maammoanyonto a siak ni Yahweh, ti akin-alagaden a sinalungasingyo ken ti akin-linteg iti saanyo nga impatungpal. Ngem ketdi, impatungpalyo dagiti linteg dagiti nasion nga adda iti aglawlawyo.”
13 És lőn, mikor prófétáltam, Pelatjáhu, Benájáhu fia meghala, én pedig orczámra esém és kiálték nagy felszóval, és mondék: Ah, ah, Uram Isten, te véget vetsz Izráel maradékának!
Ket napasamak a bayat nga agipadpadtoak, natay ni Pelatias a putot ni Benaias. Isu a nagpaklebak ket impukkawko, “O Yahweh nga Apo! Dadaelem kadi a naan-anay dagiti nabatbati iti Israel?”
14 És lőn az Úrnak szava én hozzám, mondván:
Immay kaniak ti sao ni Yahweh a kunana,
15 Embernek fia! a te atyádfiai, atyádfiai, a te rokonaid és Izráel egész háza együtt azok, a kikről Jeruzsálem lakói ezt mondják: távozzatok el az Úrtól, nékünk adatott ez a föld örökségül.
“Anak ti tao, dagiti kakabsatmo! Dagiti kakabsatmo! Dagiti lallaki iti pulim ken dagiti amin a balay ti Israel! Isuda amin ti sarsaritaen dagiti agnanaed iti Jerusalem, kunada, 'Adayoda kenni Yahweh! Naiteden kadatayo daytoy a daga a kas sanikuatayo!'
16 Ezokáért mondjad: így szól az Úr Isten: Mivelhogy távol vetettem őket a pogányok közé, és szétszórtam őket a tartományokba, tehát én leszek nékik templomul rövid időre a tartományokban, a melyekbe mentek.
Isu nga ibagam, ‘Kastoy ti kuna ni Yahweh nga Apo: Uray inyadayok ida manipud kadagiti nasion, ken uray inwarawarak ida kadagiti daga, ngem siak latta ti agpaay a santuarioda kadagiti daga a nakaipananda iti apagbiit.'
17 Ennekokáért mondjad: Így szól az Úr Isten: Egybegyűjtelek titeket a népek közül és együvé hozlak titeket a tartományokból, a melyekben szétszórattatok, és adom néktek Izráel földjét.
Isu nga ibagam, 'Kastoy ti kuna ni Yahweh nga Apo: Ummongenkayonto manipud kadagiti tattao, ket paguummongenkayonto manipud kadagiti daga a nakaiwaraanyo, ket itedkonto kadakayo ti daga ti Israel!'
18 És bemennek oda és eltávolítják minden ő fertelmességeit és minden útálatosságait ő belőle.
Kalpasanna, mapanda sadiay ket ikkatenda amin a narugit a banag ken amin a kinarimon iti dayta a lugar.
19 És adok nékik egy szívet, és új lelket adok belétek, és eltávolítom a kőszívet az ő testökből, és adok nékik hússzívet;
Ket ikkakto ida iti maymaysa a puso, ken ikabilkonto kadakuada ti baro nga espiritu inton umasidegda kaniak; ikkatekto ti bimmato a pusoda ket ikkakto ida iti natulnog a puso,
20 Hogy az én végzéseimben járjanak és rendeléseimet megőrizzék és cselekedjék azokat, és legyenek nékem népem és én leszek nékik Istenök.
tapno tungpalendanto dagiti alagadek, aramiden ken tungpalenda dagiti lintegko. Ket isudanto dagiti tattaok, ket siakto ti Diosda.
21 De a kiknek szívök az ő fertelmességeik és útálatosságaik szíve szerint jár, azoknak útját fejökhöz verem, mondja az Úr Isten.
Ngem kadagiti pagaayatda ti agbibiag kadagiti nakarugrugit ken kadagiti makarimon nga aramidda, ipalak-amkonto met laeng kadakuada dagiti aramidda. Kastoy ti pakaammo ni Yahweh nga Apo.”
22 És fölemelék a Kérubok szárnyaikat s a kerekek mellettök, és Izráel Istenének dicsősége rajtok felül vala.
Kalpasanna, timmayab dagiti kerubim ken dagiti pilid nga adda iti abayda, ket ti dayag ti Dios ti Israel, adda iti ngatoenda.
23 És felszálla az Úrnak dicsősége a város közepéből, és álla a hegyre, mely a várostól keletre van.
Ket ti dayag ni Yahweh, pimmanaw iti tengnga ti siudad ket immakar iti bantay nga adda iti daya ti siudad.
24 A lélek pedig felvőn engem, és vive Káldeába a foglyokhoz látásban az Isten lelke által, és felszálla előlem a látás, a melyet láttam.
Ket iti sirmata nga impakita ti Espiritu ti Dios, impangatonak ti Espiritu ket impannak idiay Caldea, iti ayan dagiti naipanaw a kas balud. Ket ti sirmata a nakitak, in-inot a nagpukaw.
25 És elbeszélém a foglyoknak az Úrnak minden beszédét, a melyet nékem megjelentetett.
Kalpasanna, imbagak kadagiti naipanaw a kas balud dagiti amin a banag nga impakita ni Yahweh kaniak.
