Ezékiel 11
1 És fölemelt engem a lélek, és bevive az Úr házának keleti kapujához, a mely néz keletnek, és ímé, a kapu bejáratánál huszonöt férfi vala, kik között látám Jaazanját, Azzur fiát, és Pelatjáhut, Benájáhu fiát, a nép fejedelmeit.
Hichun lhagao chun eidom sangin chuleh Pakai houin solam kelkot phung khopi sunga milal cheh mi somnile nga ho kanamu namun a chun eipuilut e. Amaho lah a chun Azzur chapa Jaazaniah le Beniah chapa Pelatiah, mipiho lamkai teni jong chu ana um lhone.
2 És mondá nékem: Embernek fia! ezek a férfiak, a kik gonoszt eszelnek ki és rossz tanácsot adnak ebben a városban,
Lhagao chun kakomah “Mihem chapa, hiche mihem ho hi khopi sunga thildihlou gonga, chuleh thuhil dihlou jeng hilho chu ahiuve.
3 Mondván: Nem egyhamar fogunk házakat építeni; ez a város a fazék, mi pedig a hús.
Amaho chu mipi jah a chun insah phat hilou ham? Hiche khopi hi thihbel tobang ahin, eihohi belsunga umsa bang kihong bit ihiuve tin amaho chun aseipeh uve tin kajah a aseije.
4 Azért prófétálj ellenök; prófétálj, embernek fia!
Hijeh chun mihem chapa amaho dounan ging tah leh kicheh tah in gau thu seijin.
5 És esék reám az Úr lelke, és mondá nékem: Mondjad, így szól az Úr: Így szólottatok, Izráel háza! és a mi lelketekben készül, én tudom.
Hichun Pakai lhagao kachungah ahung um'in kajah a hiche thuhi seijin eiti. Hiche Israel mipite koma Pakai thusei ahi, keiman nathusei u chu kahenai, ijeh inem itile nalungsung uva hung lut a lunggel jouse chu keiman kahet ahi.
6 Sokakat öltetek meg ebben a városban, és utczáit megtöltöttétek megölettekkel.
Nangman khopi sunga mi tamtah nathat in lamlen ho chu mithi nadip set e.
7 Ezért, így szól az Úr Isten: Megöletteitek, kiket a város közepére vetettetek, ezek a hús, a város pedig a fazék, és titeket kivisznek belőle.
Hijeh a chu thaneitah Pakai chun hitia hi asei ahi, aphai hiche khopi hi thihbel chu ahi. Ahinlah asahal ho chu nanghon thudih louva natha hou sa chu ahi. Ahin nanga dingin vang keiman hiche bel sunga kona khu kaloidoh ding nahi.
8 Fegyvertől féltetek, fegyvert hozok reátok, azt mondja az Úr Isten.
Keiman nachunga kichat umtah chemjama kidouna nachunga kahin pohlut khum ding nahi tin thanei tah Pakai chun aseije.
9 És kiviszlek titeket belőle, és adlak titeket idegenek kezébe, és tartok ítéletet fölöttetek.
Jerusalema kona keiman kadeldoh ding, nadouna a kathutanna mangcha a thu hin tanding, gamdang miho khut a kapeh doh ding nahi.
10 Fegyver miatt hulljatok el, Izráel határán ítéllek meg titeket, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.
Israel gamgi dung, nalampi dunga chu nakisat chap diu hitia chu keiman nachunga thutanna kahin bolla chutah le nangin keima hi Pakai kahi tihi nahin hetdoh ding ahi.
11 E város ne legyen fazekatok, hogy ti benne hús legyetek, Izráel határán ítéllek el titeket.
Ahipoi hiche khopi hi nang ding thihbel chu hilou ding, chule sable sunga umsa tobang jong chu nehilou ding ahi. Keiman Israel gamgi chin geija nathu kahin tanding ahi.
12 És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mert az én végzéseimben nem jártatok, és rendeléseimet nem cselekedtétek, hanem a pogányok módja szerint cselekedtetek, a kik körültetek vannak.
Chutia chu nangin keima hi Pakai kiti chu nahin hetdoh ding ahi ati. Ijeh inem itile nangin kadan thupeh hole kachondan ho jui ding nanom pon, nakim vella nam mite chondan joh najui jin ahi.”
13 És lőn, mikor prófétáltam, Pelatjáhu, Benájáhu fia meghala, én pedig orczámra esém és kiálték nagy felszóval, és mondék: Ah, ah, Uram Isten, te véget vetsz Izráel maradékának!
Hitia gaothu kasei jing laihin Beniah chapa Pelatiah chu athitai. Hichun keiman tolla chun kamai kasulut in kakap doh tai. “O thaneipen Pakai, nangin Israel sunga mi jouse natha gam ding hitam?”
14 És lőn az Úrnak szava én hozzám, mondván:
Hichun Pakaija thusei chu kahenga ahung lhunge.
15 Embernek fia! a te atyádfiai, atyádfiai, a te rokonaid és Izráel egész háza együtt azok, a kikről Jeruzsálem lakói ezt mondják: távozzatok el az Úrtól, nékünk adatott ez a föld örökségül.
“Mihem chapa, Jerusalem kidalha nalai chengsen, nangma leh Israel mi akidal mangsa miho thu jeng bou asei jiuve”. Amahon mipiho chu “Pakaija konna agamlat tah jeh uva tua hi agam u chu eiho eiki peuvah ahitai” tin asei uve.
16 Ezokáért mondjad: így szól az Úr Isten: Mivelhogy távol vetettem őket a pogányok közé, és szétszórtam őket a tartományokba, tehát én leszek nékik templomul rövid időre a tartományokban, a melyekbe mentek.
Hijeh chun soh chang ho chu seipeh un, hiche hi thaneitah Pakai thusei chu ahi. Keiman nangho vannoi gam jousea sohchanga kathemang jeng vangun, keima hi nasoh chan phat sunga jong namun theng u kahi jinge.
17 Ennekokáért mondjad: Így szól az Úr Isten: Egybegyűjtelek titeket a népek közül és együvé hozlak titeket a tartományokból, a melyekben szétszórattatok, és adom néktek Izráel földjét.
Keima thaneitah Pakaiyin kathethang nau namtin vaipi ho lah a konna kahin le khop tup kit uva, chuleh Israel gamsung chu khatvei kalepeh kit ding nahiuve.
18 És bemennek oda és eltávolítják minden ő fertelmességeit és minden útálatosságait ő belőle.
“Mipiho chu achennau gamsunga ahung kile kit teng ule, amahon kidah um milim hole, kidah dah um milim doi ho melchih jouse alahdoh diu ahitai.
19 És adok nékik egy szívet, és új lelket adok belétek, és eltávolítom a kőszívet az ő testökből, és adok nékik hússzívet;
Chule keiman amaho chu alungchang uva lung ngaitona khatseh kapeh uva, chuleh asung uva lhagao thah khat kakhum peh diu ahi. Keiman alung tah nau song tobang chu kalah mang peh uva, chuleh lungnem nachu alungchang uva kakhum peh dingu ahi.
20 Hogy az én végzéseimben járjanak és rendeléseimet megőrizzék és cselekedjék azokat, és legyenek nékem népem és én leszek nékik Istenök.
Hitia amahon kathupeh leh kachondan ho ajui diu ahi. Amaho chu kamite dihtah hiuvin tin, keima a Pathen u kahi ding ahi.”
21 De a kiknek szívök az ő fertelmességeik és útálatosságaik szíve szerint jár, azoknak útját fejökhöz verem, mondja az Úr Isten.
Ahinlah kidah um milim leh kidah dah um milim doi ngaicha jing nalai ho chu achonset nau jeh a bulhingsetna lethuhna kapeh dingu ahi tin keima thaneitah Pakaiyin kasei ahi.
22 És fölemelék a Kérubok szárnyaikat s a kerekek mellettök, és Izráel Istenének dicsősége rajtok felül vala.
Hiti chun Cherubim ho chun alhaving u ajah un, apangpeh uva akang ho chutoh huilah a chun aleng tou tauve.
23 És felszálla az Úrnak dicsősége a város közepéből, és álla a hegyre, mely a várostól keletre van.
Hichun Pakai loupina chu khopi chunglanga alengtou vin, solam mol chunga akingan ahi.
24 A lélek pedig felvőn engem, és vive Káldeába a foglyokhoz látásban az Isten lelke által, és felszálla előlem a látás, a melyet láttam.
Hicheng jou nung chun Pathen lhagao chun Babylon gam'a sohchang ho koma chun eilepui kit tai. Chuleh chuti chun lhagao thilmu na chu akichai tai.
25 És elbeszélém a foglyoknak az Úrnak minden beszédét, a melyet nékem megjelentetett.
Chule ken sohchang ho chu Pakaiyin keima eimusah ho jouse chu kaseipeh tai.
