Ezékiel 1
1 És lőn a harminczadik esztendőben, a negyedik hónapban, a hónap ötödikén, mikor én a foglyok közt a Kébár folyó mellett voltam: megnyilatkozának az egek, és láték isteni látásokat.
Ko eni, ʻi heʻene hoko ki hono tolungofulu ʻoe taʻu, mo hono fā ʻoe māhina, pea ʻi hono nima ʻoe ʻaho ʻoe māhina ʻo ʻeku ʻi he kakai pōpula ʻi he veʻe vaitafe ʻo Kipa, naʻe fakaava ʻae ngaahi langi pea naʻaku mamata ki he ngaahi meʻa hā mai mei he ʻOtua.
2 A hónap ötödikén (ez az ötödik esztendeje Jojákin király fogságba vitelének).
ʻI hono nima ʻoe ʻaho ʻoe māhina ʻi hono nima taʻu ʻoe fakapōpulaʻi ʻae tuʻi ko Sihoiakimi.
3 Valójában lőn az Úrnak beszéde Ezékiel paphoz, a Búzi fiához a Káldeusok földén, a Kébár folyó mellett, és lőn ott rajta az Úrnak keze.
Naʻe hoko totonu mai ʻae folofola ʻa Sihova kia ʻIsikieli ko e taulaʻeiki, ko e foha ʻo Posi, ʻi he fonua, ʻoe kau Kalitia, ʻi he potu vaitafe ko Kipa; pea naʻe ʻiate ia ʻae nima ʻo Sihova ʻi ai.
4 És látám, és ímé forgószél jött északról, nagy felhő egymást érő villámlással, a mely körül fényesség vala, közepéből pedig mintha izzó ércz látszott volna ki, tudniillik a villámlás közepéből.
Pea naʻaku sio, pea vakai, naʻe haʻu ʻae ʻahiohio mei he tokelau ko e fuʻu ʻao lahi, mo e afi naʻe femamioʻaki, pea naʻe takatakai ia ʻe he maama, pea kikila mai mei hono potu ʻi loto ʻo hangē ko e ʻamipa, mei he loto afi.
5 És belőle négy lelkes állat formája tetszék ki, és ez vala ábrázatjok: emberi formájok vala,
Pea naʻe haʻu foki mei he loto meʻa ʻae tatau ʻoe meʻa moʻui ʻe fā. Pea ko e anga eni ʻo ʻenau hā mai. Naʻa nau mata tatau mo e tangata.
6 És mindeniknek négy orczája vala, és négy szárnya mindenikőjöknek;
Pea naʻa nau taki taha ʻae mata ʻe fā, pea nau taki taha ʻae kapakau ʻe fā.
7 És lábaik egyenes lábak, és lábaik talpa mint a borjú lábának talpa, és szikráznak vala, mint a simított ércz színe.
Pea ko honau vaʻe ko e vaʻe totonu: pea tatau ʻa honau ʻaofivaʻe mo e ʻaofivaʻe ʻoe ʻuhikiʻi pulu: pea naʻe ulo ʻo hangē ko e ulo ʻoe palasa kuo fakangingila.
8 Továbbá emberi kezek valának szárnyaik alatt négy oldalukon. Mind a négyőjöknek orczái és szárnyai.
Pea naʻa nau nima ʻo hangē ko e tangata ʻi honau lalo kapakau ʻi honau potu ʻe fā; pea naʻe ʻi honau potu ʻe fā ʻae mata mo e kapakau.
9 Szárnyaik egymás mellé lévén szerkesztve, nem fordultak meg jártukban, mindenik az ő orczája irányában megy vala.
Naʻe feuutaki honau kapakau; pea naʻe ʻikai fetafokiʻaki ʻenau ʻalu; ka naʻe taki taha ʻalu fakahangatonu atu.
10 És orczájok formája vala emberi orcza, továbbá oroszlán-orcza mind a négynek jobbfelől, és bika-orcza mind a négynek balfelől, és sas-orcza mind a négynek hátul;
Pea ko e meʻa ki honau mata, naʻe maʻu ʻe he toko fā ni ʻae mata ʻoe tangata, mo e mata ʻoe laione ki he toʻomataʻu: pea maʻu ʻe he toko fā ni ʻae mata ʻoe pulu ki he toʻohema, pea maʻu foki ʻe he toko fā ni ʻae mata ʻoe ʻikale.
11 És ezek az ő orczáik. És szárnyaik felül kiterjesztve valának, mindeniknél két szárny összeér vala, kettő pedig fedezé testöket.
Naʻe pehē ʻae anga ʻo honau mata: pea naʻe mafola honau kapakau ki ʻolunga; naʻe taki taha hono kapakau ʻe ua naʻe fepikitaki, pea ko e ua naʻe ʻufiʻufi ʻaki honau sino.
12 És mindenik az ő orczája irányában megy vala, a hová a lélek vala menendő, oda mennek vala, meg nem fordulván jártukban.
Pea naʻe taki taha ʻalu fakahangatonu atu pe: ko ia ne ʻalu ki ai ʻae laumālie, ko ia ia naʻa nau ʻalu ki ai, pea naʻe ʻikai te nau tafoki ʻi heʻenau ʻalu.
13 És a lelkes állatok közt látszék, mint egy égő üszög, a mely lángolt, mint a fáklyák, ide s tova futkározva a lelkes állatok közt; és a tűznek fényessége vala, és a tűzből villámlás jöve ki.
Pea ko e tatau ʻoe meʻa moʻui ʻe fā, naʻe hangē ko e ulo ʻae fefie ʻi he afi, pea ko e ulo ʻae tuʻunga maama naʻe ʻalu hake ia mo ʻalu hifo ʻi he haʻohaʻonga ʻoe ngaahi meʻa moʻui; pea naʻe ulo lahi ʻae afi pea ʻasi mai ʻae ʻuhila mei he afi.
14 És a lelkes állatok ide s tova mozognak vala, mint a villámlás czikázása.
Pea naʻe lele mo toe foki mai ʻae ngaahi meʻa moʻui ʻo hangē ko e ulo ʻoe ʻuhila.
15 És mikor ránéztem a lelkes állatokra, ímé egy-egy kerék vala a földön az állatok mellett mind az ő négy orczájok felől.
Pea ko eni, lolotonga ʻeku sio ki he ngaahi meʻa moʻui, vakai, ko e teka ʻe taha naʻe tuʻu ki he kelekele ʻi he tafaʻaki ʻoe ngaahi meʻa moʻui, pea mo hono mata ʻe fā.
16 A kerekek mintha tarsiskőből készültek volna, és mind a négyüknek ugyanazon egy formája vala, és úgy látszának egybeszerkesztve, mintha egyik kerék a másik kerék közepében volna;
Pea ko e anga ʻoe ngaahi teka mo hono ngaohi naʻe hangē ko e lanu ʻoe pelili: pea naʻe tatau ʻae meʻa ni ʻe fā: pea naʻe hā mai hono ngaohi naʻe hangē kuo ʻai ʻae teka ʻe taha ʻi he loto teka ʻe taha.
17 Jártukban négy oldaluk felé mentek vala; meg nem fordulnak vala jártukban;
ʻI heʻenau ʻalu naʻa nau ʻalu ʻi honau tafaʻaki ʻe fā: pea naʻe ʻikai ke tafoki ʻi heʻenau ʻalu.
18 És talpaik magasak valának és félelmesek, és e talpak rakva valának szemekkel köröskörül mind a négynél.
Pea ko honau ngaahi meʻa tākai naʻe fakaʻulia ko e meʻa ʻi hono māʻolunga lahi; pea naʻe pito ʻa honau meʻa tākai ʻi he mata ʻo takatakai ʻi he meʻa ni ʻe fā.
19 És mikor járnak vala a lelkes állatok, járnak vala a kerekek is mellettök, és mikor fölemelkednek vala az állatok a földről, fölemelkednek vala a kerekek is.
ʻI heʻene ʻalu ʻae ngaahi meʻa moʻui, naʻe ʻalu ai pe mo e ngaahi teka, pea ka hiki hake ʻae ngaahi meʻa moʻui mei he kelekele, naʻe hiki ai pe mo e ngaahi teka.
20 A hová a lélek vala menendő, mennek vala, a hová tudniillik a lélek vala menendő, és a kerekek fölemelkednek vala mellettök, mert a lelkes állatok lelke vala a kerekekben.
Ko e potu kotoa pē naʻe ʻalu ki ai ʻae laumālie, naʻa nau ʻalu ai, ko ia ia ʻe ʻalu ki ai honau laumālie; pea naʻe hiki hake ʻo fakahangatonu mai ʻae ngaahi teka kiate kinautolu: he ko e laumālie ʻoe meʻa moʻui naʻe ʻi he ngaahi teka.
21 Ha azok mentek, ezek is mennek vala, és ha azok álltak, ezek is állnak vala, és ha fölemelkedtek a földről, fölemelkednek vala a kerekek is mellettök, mert a lelkes állatok lelke vala a kerekekben.
ʻI heʻene ʻalu ʻena, naʻe ʻalu eni; pea ʻi heʻene tuʻumaʻu ʻena, naʻe tuʻu eni; pea ʻi heʻene hiki hake ʻena mei he kelekele, naʻe hiki hake ai ʻae ngaahi teka ʻo fakahangatonu mai kiate kinautolu: he naʻe ʻi he ngaahi teka ʻae laumālie ʻoe meʻa moʻui.
22 És vala mintegy mennyezet az állatok feje fölött, olyan mint a csodálatos kristály, kiterjesztve felül fejök felett.
Pea naʻe tatau hono fakamalumalu mei ʻolunga ʻi he ngaahi meʻa moʻui, mo e lanu ʻoe kalisitala fakamanavahē, ʻoku mafola atu ki ʻolunga ʻi honau ʻulu.
23 És a mennyezet alatt szárnyaik egyenesek valának, egyik a másikkal összeérvén; mindegyiknek kettő vala, a melyek befedik vala innen, és mindegyiknek kettő vala, a melyek befedik vala amonnan az ő testöket.
Pea naʻe mafola totonu hake ʻi lalo ʻi hono fakamalumalu ʻa honau kapakau, pea ne fepikitaki ia: naʻe taki taha honau kapakau ʻe ua naʻe ʻufiʻufi ʻaki honau sino ʻi he tafaʻaki ko eni, pea mo e ua naʻe ʻufiʻufi ʻaki mei hena.
24 És hallám szárnyaik zúgását, mint sok vizeknek zúgását, úgy mint a Mindenhatónak hangját, mikor járnak vala, zúgás hangját, mint valami tábornak zúgását; mikor állának, leeresztik vala szárnyaikat.
Pea ʻi heʻenau ʻalu naʻaku fanongo ki he longoaʻa ʻo honau kapakau, naʻe hangē ko e ʻuʻulu ʻoe ngaahi vai lahi, hangē ko e leʻo ʻoe māfimafi, mo e ongo mai ʻae lea, mo e longoaʻa ʻo ha fuʻu tokolahi: pea ʻi heʻenau tuʻu naʻa nau fāū honau kapakau.
25 És lőn kiáltás a mennyezeten felül, a mely vala fejök felett, és ők megállván, leeresztik vala szárnyaikat.
Pea ʻi heʻenau tuʻu mo fāū honau kapakau naʻe ongo mai ʻae leʻo mei he langi, ki ʻolunga ʻi honau ʻulu.
26 És a mennyezeten felül, a mely fejök felett vala, látszék mint valami zafirkő, királyi széknek formája, és a királyi széknek formáján látszék mint egy ember formája azon felül;
Pea naʻe hā mai ʻae tatau ʻoe nofoʻa fakatuʻi mei ʻolunga ʻi he potu langi naʻe feangai hifo mo honau ʻulu, pea naʻe hangē ia ko e maka ko e safaia, pea hā mai mei he tatau ʻoe nofoʻa fakatuʻi ʻae mata ʻo hangē ko e hā mai ʻo ha tangata mei ʻolunga ʻi ai.
27 És látám izzó érczként ragyogni, a melyet, mintha tűz vett volna körül derekának alakjától fogva és fölfelé; és derekának alakjától fogva és lefelé látám, mintha tűz volna. És fényesség vala körülötte,
Pea naʻaku mamata naʻe lanu tatau ia mo e ʻamipa, pea hangē ko e afi ʻoku takatakai ʻi loto ʻi ai mei he hā mai ʻo hono kongaloto ʻo fai ki ʻolunga, pea mei he hā mai ʻo hono kongaloto ʻo fai ki lalo naʻaku mamata naʻe hangē ko e afi pea naʻe ulo takatakai ʻi ai.
28 Mint a milyen a szivárvány, mely a felhőben szokott lenni esős időben, olyan vala a fényesség köröskörül. Ilyen vala az Úr dicsőségének formája, és látám, és orczámra esém, és hallám egy szólónak szavát.
ʻO hangē ko e ʻūmata ʻoku ʻi he ʻao ʻi he ʻaho ʻoe ʻuha, naʻe pehē ʻae ulo takatakai ʻi ai. Ko e hā mai eni ʻae tatau ʻoe nāunau ʻo Sihova. Pea ʻi heʻeku mamata ki ai, naʻaku tōmapeʻe ki hoku mata, pea naʻaku fanongo ki he leʻo ʻo ha taha naʻe lea mai.
